Ritkán szerepel a biológiai növénytermesztés hírei között a sok gondoskodást, hatékony készítményeket igénylő szőlő termesztése. A keceli kistérségben található Imrehegyen azonban Nagy Roland termesztő bioszőlővel is foglalkozik.
Nagy 2013-tól termeszt bioszőlőt, és 2016-tól hivatalos minősítése is van a biológiai termesztés hitelességéről. Fiatal gazda pályázaton nyert annyi támogatást, amivel megindíthatta a telepítést, a földvásárlásokat pedig aszerint döntötte el, hogy azok lehetőleg elősegítsék a biotermesztésű szőlő hatékony növényvédelmét.
A pára jelenti a legnagyobb fenyegetést, hiszen hamar megjelenhet a gombásodás. Idén például szinte nincs olyan hét, hogy 3-4 naponta ne érkezne jelentősebb mennyiségű csapadék. Rengeteg odafigyelésbe kerül, hogy megvédjék az induló fürtöket, a levélzetet a peronoszpórától, a lisztharmattól.
„Amikor belefogtam, a legtöbben legyintettek, azt mondták, hülyeséget csinálok, mert bioszőlőt lehetetlenség gazdaságosan termeszteni a növényvédelmi problémák miatt. Én a 8–10 év tapasztalata alapján bátran állítom, és ha bárki körülnéz a szőlőimben, maga is láthatja ezekben az esős hetekben is, hogy alig van fertőzés nyoma a leveleken, a fürtökön. A példám bizonyítja, hogy igenis lehetséges a szőlő védelme ökogazdálkodási viszonyok közt is. Az igaz, hogy nagyon oda kell figyelni, folyamatosan tanulni kell a tapasztalatokból, magabiztosan és hittel kell hozzáállni” – mondta Nagy Roland.
Két fő stratégiát alkalmaznak. Az első a megelőző jellegű, szinte állandó jelenlét a vegetációs időszakban, a második pedig a gondos, megelőző növényvédelem – ugyanis ez a növénykondicionáló lombtrágyák intenzív használatára épül. Műtrágyát nem hansználnak, csak hőkezelt trágyát és talajkondicionálót. Vagy például egy olyan, csalánvizes és fűzfavessző-olajos kivonat, amely növényerősítőként, növénykondicionáló termékként megerősíti, fokozza és kiterjeszti a növény védekezőképességét.
