A júniusi közgyűlésén környezetvédelmi vita tárgyát képezte a Szép utcai véderdő állapota Tóth Szilárd Vacsi közi képviselői indítványa kapcsán. A lakókörnyezetet illegális hulladéklerakás, kiszáradt fák és tűzrakó hajléktalanok veszélyeztetik. A Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője visszavonta az indítványt, miután Szemereyné Pataki Klaudia polgármester elmondta, az erdő állapotjavítása része a városi ütemtervnek.
Dr. Tóth Szilárd képviselő indítványában arra kérte a városvezetést, “méresse fel a Szép utcai véderdő állapotát gondoskodjanak annak szakszerű kaszálásáról, hulladékmentesítéséről, a fákon elburjánzott borostyánrendszer szakszerű eltávolításáról, illetve az elkövetkezőkben a szakszerű erdőművelésről.”
2021-ben a véderdő még szép állapotban volt. A környéken élőket azóta nem csak az illegális szemétlerakás aggasztja, de az erdőben rendszeresen látott hajléktalanok is, akik tüzet gyújtanak a kiszáradt fák között.
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a közgyűlési képviselőket, hogy a feladat meghatározása már megtörtént az erdészeti szakirányító részére és a megbízás is kiadásra került. “A Városüzemeltetési Nonprofit Kft zöldfelületkezelési ütemtervébe bekerült és a hajléktalanok betelepülésének megakadályozása érdekében pedig a városrendészetet és a rendőrkapitányságot értesítettük.”
Tóth indítványának visszavonásakor Leviczky Cirill, a FIDESZ-KDNP képviselője hozzátette, “az ilyen kérdésekkel Gajdácsi irodavezető (Dr. Gajdácsi Zoltán) úrhoz fordulok.” A polgármester szerint az ilyesmi “nem közgyűlési téma. Ez egy mindennapi képviselői feladat.”
Dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármester a környezetvédelemmel indokolta a véderdő állapotát. “A zöldek álláspontját ismertetném. Ha a kiszáradt fák maguktól eldőlnek, a rovarvilágnak élőhelyet teremtenek. Bővül a rovarvilág, és ha bővül, a madárvilág is bővül. A fákra felkúszó növényzet oxigént termel. A termelt oxigén nagyságrendje egyenesen arányos a zöldfelülettel, ami ezt megtermeli.” A gondozatlan aljnövényzet pedig méhlegelő.
Szemereyné, aki a közgyűlést megelőző éjszaka érkezett vissza Stuttgartból, csak megerősítette ezt. Elmondta, hogy a látott területeken kevés a zöldállomány, és “ott biztosan nem kell azért panaszkodni, mert még nem értek oda a fűnyírással, mert nincs is mit lenyírni, nincs mit gallyazni, mert nincsen fa és zöld” a városban. Amit Kecskeméten még gaznak neveznek, az Stuttgartban a “biokultúra és biodiverzitás része.” Amíg a helyi zöld szervezetek nem tüntetnek, Kecskeméten természetesen el fogják végezni a feladatokat.
[Az olvasóra bízzuk, hogy Kecskemét polgármestere miért mondta azt az élő közvetítésben, hogy a német városban kevés a zöld. A valóság ezzel ellentétben az, hogy Stuttgart területének több mint 60%-a zöldterület, és ennek közel 40%-a védett. Stuttgart a német városok között vezető szerepet tölt be a zöldtető megoldásában is; a város több mint 300.000 m2 zöldtetővel rendelkezik. És akik néhány napot már eltöltöttek a városban, megtapasztalhatták, hogy a városközpont királyi kertjéből Stuttgart szélén lévő erdőkbe kizárólag zöldterületeken keresztül juthatnak el. Ez egyébként egy több évtizedes önkormányzati program eredménye, amely keretében a város a zöldterületeit egy nagy zöld folyosóba integrálták.]
Tóth annyit tett hozzá, hogy csak akkor ír indítványt, amikor a többi lépés eredménytelen. A Szép utcai véderdő esetében – a környezetvédelmi szempontok mellett is – arra kéri a városvezetést, “garantálják a hulladékmentességét, garantálják a tűzbiztonságát és a fák élősködőktől mentesítését.”
Lapunk munkatársa július 7-én készítette az alábbi képet. A közgyűlést követő hónapban megkezdődtek a szükséges munkálatok.
