Fedett pályás atlétikai világbajnokságot már kétszer is rendeztek Magyarországon, de szabadtérit még soha – egészen idáig. Augusztus 19. és 27. között Budapesten több mint 200 ország 2000 atlétája versenyzik majd a közel 250 milliárd forintból megépített, 35 ezer férőhelyes Nemzeti Atlétikai Központban. A magyar csapat rekordlétszámú, 63 fős lesz, minden számban szurkolhatunk hazai indulónak. Sajnos a jegyárak magyar szinten húzósak, a kevésbé tehetős sportrajongóknak csak a délelőtti programok, a selejtezők és az előfutamok tűnnek elérhetőnek a 3000 forintos belépővel, az esti döntőkre a legolcsóbb tikett is már darabonként 6900-8900 forint, persze lehet venni 22 900, sőt akár 32 900 forintért is.
Magyarország történetének legnagyobb sporteseményének nevezik az idei szabadtéri atlétikai világbajnokságot. Fedettpályásat már rendezett hazánk, kétszer is. Először 1989-ben a Budapest Sportcsarnokban, amely tíz év múlva leégett, mert estére égve felejtettek egy gyertyát a küzdőtéren helyet kapó karácsonyi vásárban. A BS-t elbontották, majd egykori helyén épült meg a Papp Lászlóról elnevezett aréna, itt volt a második fedettpályás vébénk 2004-ben.
A mostani lesz viszont az első szabadtéri, amelynek az új Nemzeti Atlétikai Központ ad otthont a Duna keleti partján, a Rákóczi híd és a Budapest Park közelében, a Kopaszi gáttal szemközt. Közel 250 milliárd forintból húzták fel, noha eredetileg 204 milliárd forintba került volna, de aztán újabb és újabb összegekkel toldották meg a beruházás támogatását, amelynek kivitelezője a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium.
A stadion 35 ezer férőhelyes, de a vébé után 15 000 főre csökken a kapacitása, az ideiglenes felső szintet ugyanis elbontják. Ezután a magyar atlétika kiemelt versenyhelyszíne és edzőközpontja lesz, de az ígéretek szerint az utánpótlássport fejlesztésében is hangsúlyos szerepet kap, és a közönség számára is megnyílik majd kikapcsolódás és szabadidős sport céljából.
Az eseményre több mint 200 országból 2000 atlétát várnak. Az biztos, hogy a mezőnyben nem lesznek orosz és belarusz sportolók, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlása ellenére sem engedi vissza a két ország versenyzőit az eseményeire.
Minden idők legnagyobb létszámú magyar csapata jött össze 63 fővel: 32-en szereztek indulási jogot a kvalifikációs lista alapján a vb-re, a rendező ország jogán pedig 31 atlétát nevezhetett a magyar szövetség. Szurkolhatunk többek között a tavalyi müncheni Európa-bajnokság magyar dobogósainak: a bravúros ezüstéremmel hazatérő Kozák Lucának a 100 méteres gátfutásban, a szintén Eb-második (és 2019-ben vb-bornzérmes) kalapácsvetőnek, Halász Bencének, és a 35 kilométeres gyaloglásban a kontinens második legjobbjának bizonyuló Madarász Viktóriának. Szép eredményt várhatunk Márton Anita olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes, fedett pályás világbajnok súlylökőtől és Krizsán Xénia hétpróbázótól is, aki 2021-ben Eb-bronzot szerzett fedett pályán. Remélhetőleg főleg róluk lesz emlékezetes számunkra ez a világbajnokság, nem pedig Youhuu-ról, a kabalaállatról, aki bár egyesek – főleg vb-t szervező és lebonyolító Budapest 2023 vezérigazgatója, Németh Balázs, volt közmédiás műsorvezető – szerint viccesen próbálja népszerűsíteni az eseményt, más vélemények szerint viszont szerint elég botrányosan. Hát, ízlések és pofonok, mindenesetre bízzunk abban, a pajkos rackajuh nem hoz majd össze majd valami kínos szereplést a közvetítések alatt.
Ami fontosabb, a teljes magyar csapat névsora itt megtekinthető.
Kilenc napon át összesen 14 programra lehet jegyeket és bérleteket vásárolni: 5 délelőttire és 9 estire. Emellett 6 utcai versenyt rendeznek a stadionon kívül, a fővárost átszelő maratoni és gyalogló versenyszámok megtekintése ingyenes.
A délelőtti programok főként a selejtezőket és az előfutamokat jelentik (augusztus 21-én és 22-én nincs semmi délelőtt). Ugyancsak délelőtt rendezik a női hétpróba és a férfi tízpróba versenyszámait, valamint a gyaloglószámok és a maratonok döntőit, de utóbbiaknak csak a rajtja és a befutója lesz a stadionban. A döntők általában este 7-től 10-ig zajlanak majd.
A délelőtti programokra a jegyek egységesen 3000 forintba kerülnek, két, a futóversenyek célvonala fölötti szektorba lehet vásárolni prémium jegyeket 6900-ért. Az esti villanyfényes döntőkért már sokkal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a szurkolóknak: a legolcsóbb tikett is 6900 (az utolsó három napra 8900) forint, és ezek persze a legrosszabb helyekre szólnak. Ha jobban szeretnénk látni, kategóriától függően 8900, 13900 vagy 18 900 forint egy jegy (az utolsó három napra még drágább: 12 900, 17 900 és 22 900 forint). Egy négyfős családnak – két felnőttnek és két gyereknek -, pláne, ha vidékről mennek a vébére, egy esti döntő utazással, étkezéssel együtt 50-100 ezer forintba is kerülhet. Ezt azért egy átlag magyar família finoman szólva is nehéz tudja betervezni a költségvetésébe.
Nem árt arra is figyelni, hogy innivalót legfeljebb 0,5 literes műanyag palackban, kupak nélkül szabad bevinni, vagy 0,7 literes műanyag kulacsban. Fotózni-videózni csak mobiltelefonnal és nem lecsatolható objektívvel rendelkező fényképezőgéppel lehet. Esernyőt ne vigyünk magunkkal, mert lehet, hogy le kell adni a bejáratnál. A nézőtéri szabályzat szerint a stadionban nem lehet a szurkolónál olyan tárgy, amely zavarhatja a televíziós közvetítést, vagy a sportolókat – így például sípok, kürtök vagy drónok, füstbomba vagy lézeres mutató.
A KecsUp terveink szerint helyszíni riportban számol majd be az atlétikai világbajnokságról.