Egy év alatt kisebb oázis lett a kecskeméti esőkertből

A tetőről az épület tövéhez folyt az esővíz Kecskeméten a Sosztakovics utca társasházainál, áztatva a lakások falát. Viszont a körbezárt kis téren alig volt növényzet, általában a fű is mindig teljesen kiégett. A Zöld Küldetés Egyesület úgy látta, itt minden szempontból érdemes újításként egy esőkertet létesíteni. Az elmúlt egy év igazolni látszik a várakozásaikat.

Farkas Barta Kata, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke elmondta: a Sosztakovics utca lakóival közösen az volt a céljuk, hogy a házak tetőzetéről a csapadék a kialakítandó esőkertbe jusson el, így egyszerre oldódhat meg a falak penészesedésének problémája és az esőkerti növények vízutánpótlása is részben vagy egészben biztosítva lesz.

„A tervezés, az érkező vizek felmérése és a helyszín pontos kijelölése után, 2022 tavaszán a tér közepén 90, a körülötte lévő külső gyűrűben pedig 70 centiméter mélységben szedtük ki a földet, egy részét összekevertük komposzttal, majd a tápanyagdús keveréket 40-45 centiméteres vastagságban terítettük le. Ezután következett a növényzet elültetése, legvégül pedig mulccsal borítottuk be a területet. A csapadék geotextíliával és kaviccsal kibélelt kis csatornákon jut el a kertbe az épületektől” – összegzi Kata az elvégzett feladatokat, hozzátéve: a munkálatokban kivették részüket a szomszédos házak lakói, akikre az öntözésben is lehetett számítani. Szükség is volt a gondoskodásra, a tavalyi nyári aszályban a fiatal növények enélkül nem maradtak volna meg.

Katától megtudjuk, az esőkertbe összesen 28 facsemete került – kislevelű hárs, éger, vadkörte és nyír –, több mint ötven cserje – például tiszafa, som, borbolya, kányabangita, gyöngyvessző –, míg a peremét évelő növények, többek között őszirózsák, zsályák, bíbor kasvirágok és sásliliomok díszítik.

Ha megnézzük az ültetés után, valamint a közel egy éve készült képeket, és összevetjük a jelenlegi állapottal, láthatjuk a hatalmas különbséget. Szinte rá sem lehet ismerni a térre, mintha egy oázis alakult volna ki a korábbi sivár területen, amely ma már önfenntartónak mondható.

„A növények kiváló állapotban vannak, a fák hatalmasat nőttek, a cserjék is szép sűrű aljnövényzetet alkotnak. Úgy véljük, jó döntés volt itt esőkertet létrehozni, de ez a város számos pontjára igaz lenne” – jelenti ki a Zöld Küldetés Elnöke.

De miért is éri meg a gyep+tuja kombináció helyett a burjánzó esőkertekre szavazni? Kata szerint számos előnye van az ilyen zöldfelületeknek:

• Az esőkert nagy mennyiségű víz megkötésére képes, a csapadékot hosszú időre elraktározza. Így az ide ültetett növények a víz fokozatos hasznosításával egy hosszú ideig tartó aszályt is át tudnak vészelni.
• Előnye az is, hogy a talaj gyorsan magába szívja a csapadékot, nem alakul ki pangóvíz, mint a betonos árkokban, így nincs tere a szúnyogok elszaporodásának.
• Az esőkertek akár 100 milliméter csapadékot is képesek kezelni, megtartani, jóval nagyobb a kapacitásuk, mint a hagyományos árkoknak.
• Nem igényelnek különösebb pénz- és időráfordítást, annyi gondozásra van szükségük, mint egy évelő ágyásnak.
• Zöldebbé válik tőlük az utca, tisztább lesz a levegő.
• Menedéket kínálnak a rovaroknak, madaraknak.
• Ha megnőnek a fák, árnyékot adnak, és ezáltal a levegő hőmérsékletét is csökkentik, összességében jobb lesz az esőkert környezetének mikroklímája.
• Emberi fogyasztásra alkalmas növényeket – szőlőt, málnát, ribizlit, gyümölcsfákat – is bátran lehet ide ültetni.

Úgy tűnik, mintha Kecskeméten kezdenék lassan felismerni ezeket az előnyöket. Volt már olyan utca, ahol a csapadékvíz-elvezetés és megtartás problémáját úgy oldották meg, hogy a házak előtt közel húsz kisebb esőkertet alakítottak ki. De több cég is is felismerte, hogy a telephelyüket feldobja és ami még fontosabb, a hősziget-hatást mérsékli, ha aszfaltburkolat vagy térkő helyett egy hűvösebb klímát biztosító zöld szigetnek adnak helyet. Az esőkert ráadásul közös ebédelések vagy akár céges megbeszélések kiváló, inspiráló helyszíne is lehet a megszokott irodai környezet helyett.