A 444 újságírója beszélgetett Guld Ádám médiakutatóval, a PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék habilitált egyetemi docensével arról a jelenségről, hogy miért jelenik meg az agresszivitás a közösségi médiában.
A cikk szerzője – ahogy valószínűleg szinte mindenki, aki használja a közösségi média komment szekcióit – azzal szembesült, hogy az egymás segítésére, támogatására született Facebook-csoportok hozzászólói kevés kivételtől eltekintve, alázzák, kritizálják, szidják az adott poszt íróját, aki pedig csak segítséget, vagy tanácsot szeretett volna kérni.
A médiakutató szerint nem újkeletű jelenségről van szó, az elmúlt évek eseményei és trendjei azonban alapvetően megváltoztatták azt, ahogyan egymással kommunikálunk a közösségi médiában. Bár szeretünk úgy gondolni mindenféle negatívumra, mintha magyar sajátosság lenne, ez a jelenség világszerte megfigyelhető.
A pszichológusok, szociálpszichológusok és médiakutatók szerint elsősorban a koronavírusjárvány, és az azzal járó lezárások hozták a változást, ugyanis a négy fal közé zárt, bizonytalanságban élő, az egészségét és az egzisztenciáját féltő emberek egy része nem tudott mit kezdeni a benne gerjedő rengeteg feszültséggel.
Ennek lecsapódása volt az, hogy fokozottan agresszíven kezdtek el kommunikálni azokon a felületeken, ahol ennek érzésük szerint nem volt tétje – a korábbiaktól eltérően ráadásul már nem névtelenségbe burkolózva, hanem vállalva nevüket és arcukat is.
A jelenség ellen több szinten is lépni lehet:
- a közösségi médiaplatformok igyekeznek szabályozni azt, hogy hogyan lehet megnyilvánulni a felületeiken,
- lehetne állami szabályozás, az online visszaélésekkel foglalkozó hatóságok és a médiahatóság szabályozása,
- a felhasználók bejelentései alapján a hatóságok már tudják kezelni ezeket a visszaéléseket.
Az utóbbihoz kell tudatosság is: tisztában kell lennünk azzal, hogy mit szabad és mit nem szabad a közösségi médiában.
A teljes cikk itt olvasható érdekes következtetésekkel és tanulságokkal.