De csak augusztus 26-án, szombaton egy szakvezetéses túra keretében, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szervez. Tavaly – már zseblámpával a sötétben „bogarászva” – sikerült találni a résztvevőknek egy példányt: nem mindennapi látvány!
Bugacpuszta Saga: a fűrészlábú nyomában címmel szervezi a túrát a Nemzeti Park augusztus 26-ra. Az érdeklődőknek ingyenes a részvétel, de előzetes regisztrációhoz kötött, itt lehet jelentkezni. A táv 6 kilométer, fontos szem előtt tartani, hogy a 18 órakor a Karikás Csárdától induló túra körülbelül este 9 órakor, tehát már sötétben ér véget.
Aki még nem volt esetleg a bugaci Nagypusztán, mindenképpen érdemes megnéznie. Javasolt a Boróka-tanösvény bejárása is, amely egész évben látogatható.
Az augusztus 26-ai szakvezetéses túra célja hazánk legnagyobb termetű rovarfajának, a fűrészlábú szöcskének a megtalálása, de a puszta egyéb érdekességeiről is természetesen szó esik majd, és ha derült lesz az ég, a csillagokat is szépen lehet a pusztáról látni, itt már alig zavar be Kecskemét fényszennyezése.
A fűrészlábú szöcske (latin neve: Saga pedo) sok szempontból méltó az érdeklődésre. A szárnyakkal nem rendelkező, röpképtelen szöcskefaj a legnagyobb termetű rovar hazánkban, mérete tojócsővel együtt elérheti a 11-12 centimétert és csápja is igen hosszú. A jelenlegi ismeretek szerint az Alföldön csak bugaci előfordulása ismert. Az izeltlabuak.hu szerint az országban többfelé látták már, de mindenhol ritka, a populációk elszigeteltek (Bugacon kívül Mecsek, Bakony, Balaton-felvidék, Vértestől a Pilisig, Bugac, Bükk, Aggtelek, Tokaji-hegység).
Érdekesség, hogy első hazai alföldi, bugaci előfordulási adata kapcsán felvetődött a behurcolás lehetősége. A gyanút erősítette, hogy a megtalálási hely térsége korábban szovjet katonai gyakorlótér volt, és ennek kapcsán megemlítették annak lehetőségét, hogy a fűrészlábú petéit szovjet hadifelszereléssel hozták be a délorosz pusztákról.
Táplálkozásuk sem mondható szokványosnak az egyenesszárnyúak rendjén belül, ugyanis ragadozó életmódot folytatnak, főleg szöcskéket és sáskákat fogyaszt. A fűrészlábú szöcske lesből, az imádkozó sáskához hasonló módon cserkészi be egyes esetekben zsákmányát, de annál kevésbé hatékony, ami fejletlenebb harmadik lábpárjára és rosszabb látására vezethető vissza, összetett szeme ugyanis sokkal kevesebb ommatidia nevű egységből áll. Alkonyatkor és éjjel aktív, alapszíne zöld vagy barna, kiválóan elrejtőzik a sűrű növényzetben. Lábain nagy tüskék sorakoznak, ezek segítenek a préda megragadásában.
Természetes ellensége itthon az ízeltlábúak között nincs, rovarevő emlősök, madarak, hüllők támadhatják, ellenük tövises lábaik erőteljes rúgásaival, illetve erős rágóival védekezik.
További érdekesség, hogy a fűrészlábúaknál csak nőstények ismertek, szűznemzéssel szaporodnak. A nőstények a talajba 3-6 cm mélyen helyezik a petéket, több halomba. A tojásrakás augusztus-szeptember hónapban történik, ezek után a nőstény legyengül, majd elpusztul. A kikelő lárvák a hetedik vedlésre fejlődnek imágóvá. Védett, közösségi jelentőségű faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
