Olvasói panaszok érkeztek szerkesztőségünkbe, hogy egyes szakrendelésekre nagyon nehéz időpontot kérni a kecskeméti kórházba, és ha mégis sikerül, hosszú heteket, gyakran hónapokat kell várni a vizsgálatra. Tudatában annak is, hogy ez nem helyi, hanem országos probléma, megkerestük az intézményt, miért van ez így. Sokkal okosabbak sajnos nem lettünk a válaszoktól. A hírek szerint a kormány bevezetné a digitális időpontfoglalási rendszert az egészségügyben, de még nem tudni, ez mennyit javítana a helyzeten.
A kecskeméti Benkóczkiné Halasi Helga huszonhét éve kezdett az egészségügyben. Eleinte a baleseti sebészeti osztályon, majd mentőtisztként dolgozott. Ez volt álmai hivatása, de fel kellett adnia, amikor 2017-ben Bechterew-kórt (egy autoimmun gerinc és ízületi gyulladással járó, súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető betegség) diagnosztizáltak nála. Hatalmas lelkierejének és energiájának hála, sikerült újraterveznie az életét: elindított egy ma már 6400 tagú Facebook-csoportot (Híd az egészség-ügy és a beteg-ség között), amelyben az összekötő kapocs, a híd szerepét igyekszik betölteni az orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók és a betegek, laikusok között. Közérdekű információkat, valós híreket oszt meg, és a hozzá fordulókat telefonszámmal vagy tanáccsal segíti.
Ha tehát valaki, akkor Benkóczkiné Helga jól ismeri az egészségügy és a benne dolgozók helyzetét, lehetőségeit és korlátait, valamint a betegek gondjait, panaszait is.
Leginkább a biológia terápiás betegek sorsát érzi át, és irányukban érzi a legnagyobb felelősséget, hiszen ő is közéjük tartozik. Mint szerkesztőségünknek elmondta, országosan nagy bajok vannak a szakrendelési időpontok, kontrollvizsgálatok elérésével, a hosszas előjegyzési idővel, és a biológiai terápiás betegeket ez különösen rosszul érinti.
„A reumatológus megírja a beutalót a kontrollon, mert vannak kötelező vizsgálatok, melyeket muszáj elvégezni ahhoz, hogy a következő havi biológiai terápiás gyógyszert megkaphassa a beteg, ugyanis sejten belül, az immunrendszerbe avatkozik bele. Laborba például havonta kell járni, tüdőgondozóba, mellkas röntgenre félévente, kardiológushoz évente. Ha ezek a vizsgálatok időpont híján nem kerülnek elvégzésre, a reumatológus nem írhatná ki a következő adag gyógyszert, ami nélkülözhetetlen a hozzám hasonló betegeknek. Ezek nélkül ugyanis a beteg állapota nagyon gyorsan romolhat, felerősödhetnek a fájdalmai, mozgásában még jobban korlátozottá válhat, teljesen kiszolgáltatott állapotba kerülhet, segítségre szorulhat a napi teendői elvégzésében. Ha eddig tudott dolgozni, esetleg biológiai terápia nélkül már képtelen lehet rá. Depresszióssá válhat és hosszan sorolhatnám, hogy mennyi hátránya származhat belőle. Volt betegtársam, aki elmondta: nem kapott olyan időpontot a kötelező laborra röntgenre, vagy szakorvosi konzultációra, hogy az megelőzze a kontroll vizsgálatot a reumatológusnál, és fél, hogy szakvélemény nélkül nem írják fel neki a tb által támogatott, egyébként igen drága gyógyszert. Nagyon rossz hallani, hogy szinte könyörögnie kell egy-egy időpontért” – tudtuk meg Helgától.
De úgy véli, sok szakrendelésre általában véve is szinte lehetetlen bejutni időben, legalábbis ésszerűnek vagy elviselhetőnek tűnő időn belül.
„Hiába telefonálgatsz, nem veszik fel a telefont, vagy ha netán mégis, az a válasz, hogy majd jövő hónapban nyitják meg a következő időpontokat, majd csörögjön akkor a beteg. És mikor a hónap elején reggel 7 órakor hívja a páciens a kórházat, kiderül, hogy betelt az összes időpont. Sőt saját fülemmel hallottam, tapasztaltam, hogy szegény idős beteget a kartonozóból elküldték időpont nélkül. Akkor hogyan és mikor kérjen időpontot a beteg?” – teszi fel a kérdést Helga.
Úgy véli, az internetes foglalás sem egy nagy segítség azoknak, akiknek nincs számítógépük és/vagy internet-kapcsolatuk, és/vagy nem értenek az ilyesfajta dolgokhoz.
„Szerintem ez az egész nemcsak az orvoshiány miatt, hanem a kórházak adóssága miatt lehetséges, hiszen köztudott, hogy el vannak adósodva. Tehát sok esetben nemcsak azért nem lehet bejutni a szakrendelésekre, műtétekre, mert olyan sok a beteg, és nincs, aki ellássa őket, hanem azért, mert meg van határozva egy keret, napi hány vizsgálatot, műtétet finanszíroz a kórház a költségvetéséből” – jelenti ki Helga.
Elképesztőnek látja, hogy ezeket a problémákat nem publikálják, és láthatóan nem is akarják megoldani az egészségügyben, és ezért nem elsősorban a kórházakat hibáztatja.
„Mivel az egészségügy egy feneketlen kút és drága a beteg, így kényszerítik őket a magán ellátásba azzal, hogy az államiba nem kapnak időben időpontot. De mi lesz azzal, akinek nincs pénze magánorvosra? Az maradjon otthon, és szenvedjen? Mert sok beteggel szerintem most ez történik” – mondja Helga. Hozzátehetjük, az elmúlt egy évben az infláció miatt sokkal kevesebb pénzt tudnak elkölteni az átlagemberek, így nyilván többen próbálnának bejutni a tébés rendelésekre, olyanok is, akiknek a magánorvos kifizetése eddig talán nem jelentett problémát.
„Miért kell a betegnek folyton folyvást kellemetlen helyzetbe kerülni és sokszor könyörögnie, hol vannak a betegjogok? Mi lesz a krónikus és idős betegekkel, hiszen ők nem tudják megfizetni a magánellátást! Miért nem érdeke az államnak, hogy minél hamarabb visszaállítsuk a beteget a munkába? Miért nem dolgoznak ki egy olyan rendszert, ami megkönnyítené a szakemberek és a betegek életét? Miért nem lehet egységes sémát felállítani országosan, akár az EESZT-n keresztül és megoldani ezt a helyzetet, ami sokszor a beteg életébe kerülhet?” – sorolta még a kérdéseket Helga.
Szerkesztőségünkhöz érkezett más panasz is. Volt olyan édesanya, aki gyermeke ortopédiai vizsgálatára három hónapra kapott időpontot. Helga Facebook-csoportjában egy kommentelő azt írta, június 2-án kért reumatológiára időpontot, szeptember 26-ra kapott. Más gasztroenterológiára próbálkozott bejutni, nem sok sikerrel.
„Fél év, azaz 6 hónap és ez negatív eredménnyel, nem lett időpont. KB 40-50 kimenő hívás, melyet ha felvettek, akkor közölték, hogy adott időszak betelt (fogalmam sincs ez a gyakorlatban mikori időpont lett volna) és telefonáljak köv. hónapban. Ezt 6 hónapig játszottuk, természetesen a gyógyszer javaslatom, támogatás lejárt, mivel azt 1 évre írják, igaz teljes áron háziorvos felírta volna, mely 50.000ftba került. Feladtam Kecskeméten. Önszántamból átmentem Szegedre, ahol készségesen fogadtak. Inkább utazom, de megfelelő ellátást kapok ott.”
Más kommentek az elmúlt két hétből (nem mindenhol derül ki, a kecskeméti kórházról van-e szó):
„1 hónapja kértünk érsebészeti szakrendelésre időpontot. 2024.január 10.-re kaptunk is.”
„Mammográfiára múlt héten decemberre adtak volna időpontot, de még nem tudták beírhatják-e már. Másik városban (tb beutalóval !!!, de nem helyi lakosként 30 ezer forintért) november 10-re. Még szerencse, hogy csak szűrővizsgálatra megyek….”
„Hónapok, esetenként fél év. Arról már ne is beszéljünk, hogy telefonon szinte elérhetetlenek időpont kérésre, sok esetben van már mellék megadva szakrendelésre történő jelentkezésre, a hét egy bizonyos napján, bizonyos órájában… Az online időpont foglalás nem tudom, hogyan fog működni azokban az esetekben, amikor nincs hozzá eszköz – számítógép.”
Egy olvasónk a Bagoly Egészségházba szeretett volna jelentkezni tb-s rendelésre. Azt tanácsolták neki, keljen fel hajnalban, akkor esetleg talál majd szabad időpontot.
És még egy komment:
„Egy műtött, kezelésre szoruló rákos beteg. 60 kilométerre lakik Kecskeméttől. Kétszer előfordult már vele, hogy időpontra berendelték a kórházba. Első esetben az onkológus sebész, akinek kezelnie kellett volna a begennyesedett sebét, reggel 8 órára volt időpontja. Ott voltak 7-re, a doktor 8 körül megérkezett, jött-ment a folyosón, majd 1 óra múlva közölte, hogy ‘ja, maga hozzám jött, de én most nem érek rá, jöjjön vissza holnap délután’. Nemcsak az a 120 km, azaz 240 utazás (lázasan, fájdalomtól meggyötörten), hanem még az anyagi vonzata is, hiszen hónapokon keresztül minden nap jönni-menni…..
A 2. alkalommal ment időpontra a dokihoz, aki előtte 2 hétig szabin, ma kezdene, de tegnap ügyelt, így azon a napon nem dolgozik. Miért nem figyelik az időpontokat és értesítik a beteget ilyen esetben? Emberségből, betegjogból, hisz nem 1 tyúkszem eltávolításról van szó. Hol marad az odafigyelés, esetleg nem pokróc módon kommunikálás a betegekkel, hisz nem csak testileg, lelkileg is összetörtek ezek a betegek.”
A téma kapcsán megkerestük a kecskeméti kórházat, hivatalos nevén a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházat. A következő kérdéseket küldtük el, olvasóinkra bízzuk, a kórház alatta olvasható tájékoztatása mindenre ad-e választ.
– Miért nem veszik fel sokszor az időpont-foglalásokra megadott telefont a kecskeméti kórházban?
– Állítólag van online és nem hivatalos időpont-foglalás is. Utóbbi kihez tartozik, tényleg két lista van-e?
– Milyen rendszer szerint működik az időpontok kiadása?
– Van-e elég munkatárs erre a feladatra?
– Milyen végzettséggel kell rendelkezniük a telefonokat kezelő munkatársaknak?
– Nem jelentene megoldást, ha telefonos ügyfélszolgálatot üzemelne be a kórház?
– Azért van kevés időpont, mert kevés az orvos, vagy azért, mert a finanszírozási problémák miatt csak meghatározott számú időpontot lehet csak kiadni, például napi 10 darabot?
– Vannak olyan szakrendelések, amelyekre csak interneten lehet időpontot foglalni, egy adott napon, egy adott órában. Hogyan tud időpontot foglalni az, aki nem rendelkezik esetleg számítógéppel vagy internet kapcsolattal?
– Biológiai terápiás betegeknél gondot okoz, hogy a beutalójuk ellenére nem jutnak el időben a kötelező kontroll vizsgálatokra, amely a gyógyszereik felírásához lenne szükséges. Esetükben lehetséges lenne-e a meghatározott időszakonkénti kontrolloknál előre megadni az időpontot?
– Mi a helyzet akkor, ha a beteg nagyon rosszul van, kellenének neki a vizsgálatok, de nem kérik sürgősre? A várakozás miatt lehet, hogy romlik az állapotuk, ki lesz érte a felelős?
És ezt a választ kaptuk a kórháztól:
„A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház kecskeméti telephelyén közel 80 szakrendelés működik. A legtöbb szakrendelés előjegyzés és beutaló köteles, a páciensek erről, illetve az előjegyzési lehetőségről és elérhetőségről az intézményi honlapunkon részletesen tájékozódhatnak (mi ezt találtuk – a szerző).
Előjegyzési időpont kérhető telefonon és személyesen is a Rendelőintézetben működő központi betegfelvételnél (kartonozó), illetve egy-egy speciális szakrendelés esetében a honlapunkon megadott elérhetőségeken és időpontban. Emellett nőgyógyászati szakrendelésre és gasztroenteorológiai szakrendelésre online időpontfoglaló rendszerünk is van. Amennyiben a beteg nem rendelkezik számítógéppel vagy internet kapcsolattal, lehetősége van háziorvosa segítségével időpontot foglalni.
Gondozás alatt álló betegek esetében (pl. biológiai terápia esetén) a kezelőorvos minden esetben biztosít következő kontroll időpontot.
Amennyiben a beteg állapota felveti soron kívüli ellátás igényének lehetőségét, kérjük forduljon bizalommal háziorvosához, aki eldönti, hogy a szükséges vizsgálatok sürgősek-e. Ha a páciens rendelési időn kívül érzi magát rosszul, a háziorvosi ügyelet segítségét kell igénybe venni, aki adott esetben a Sürgősségi Betegellátó Osztályra irányítja a beteget.”
Hosszabbak a várakozási idők, mint a Covid járvány előtt
A napi.hu a napokban éppen arról írt: átlagosan 30 napra nőtt a járóbeteg-szakellátásban a várakozási idő. 2019-ben, vagyis a pandémia kitörése előtt 26 napot kellett várni egy-egy szakrendelésre. Ezt Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke mondta el a portálnak. A szövetség ugyanis megkérdezte 70 tagintézményét a várakozási időkről, kérdőívére 38 válaszolt.
Vannak szakmák, ahol javult a helyzet és van, ahol rosszabb lett. Leginkább az ultrahang vizsgálatnál nőtt meg a várakozási idő, a korábbi 25 napról 40 napra, ami a radiológus szakorvosok hiányára vezethető vissza.
Nőttek a várakozási idők az angiológiákon, ahol érbetegségekkel foglalkoznak. Gasztroeneorológusra átlagosan 49 napot kell várni, ideggyógyászatra, reumatológiára és pszichiátriai szakrendelésekre is legalább 29 napot.
A napi.hu szerint endokrinológiai ellátásoknál, és a nephrológiai szakrendeléseken némileg javult a helyzet, előbbinél 61 napot kell várni a korábbi 66 nap helyett, a nephrológiákon a 23 nap helyett pedig 15-re csökkent a várakozási idő.
A hírek szerint – mint erről a 24.hu is írt – a kormány bevezetné a digitális időpontfoglalási rendszert az egészségügyben. Így a beteg így egyszerűbben, gyorsabban kapna időpontot a számára szükséges szakrendelésre. A rendszert jövő márciustól lenne kötelező használnia azoknak a közfinanszírozott szolgáltatóknak, amelyek a járóbeteg-szakellátást legalább heti 300 vagy több óraszámmal, és legalább 5 szakmában működtetik.
A szolgáltatóknak folyamatosan frissíteni kellene a nyitva álló időpontokat. A tervezet szerint az online időpontfoglalási rendszerben a beteg számára az időpontfoglalást a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, a beutalóval igénybe vehető ellátások esetén a beutaló orvos, beutaló nélkül igénybe vehető ellátások esetén a beteg háziorvosa vagy kezelőorvosa végezné. Utóbbi változtatás ellen több mint 1500 háziorvos tiltakozott aláírásával, mondván, nagy adminisztrációs pluszterhet jelentene számukra.
