A szerdán kezdődött Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) rendezvényről számolt be a Szegeder újságírója, aki szerint a fesztivál még mindig egyszerre akarna mindent és mindenkit kiszolgálni, ami inkább a kisfesztiválok gyerekbetegsége szokott lenni.
A fesztiválnak nincs identitása – írja a cikk szerzője – így elhelyezni sem tudja a hazai palettán, emellett zsúfolt is. Ahogy fogalmaz, „mint egy wannabe Sziget, csak amíg az igazinak jól áll, hogy mindenféle zene és program van egy sokkal nagyobb területen, ez Szegeden inkább olcsó hatást kölcsönöz.”
Ezt az állítást erősíti az is, hogy sok színpad van, ami egyrészről lehet jó, mert eloszlanak az emberek, több programot lehet szervezni, és a zenei felhozatal is sokszínűbb lehet. Viszont a SZIN léptékében nem „indokolt, hogy legyen ennyi színpad… egy-két stage helyét közösségi terekkel lehetett volna kiváltani, mert azokból tényleg hiány van.”
Sikerült jó hangosítást és fénytechnikát felállítani, a koncertélmények nagyon jó élményt adnak, viszont a színpadok közötti kis távolságok miatt „a jó hangosítás ellenére, amikor kisebb csönd volt, vagy két zeneszám között egybe hallatszódtak a fellépők” – írja a cikk.
A szerző a fesztiválon sétálgatva úgy érezte, mintha a világ legnagyobb falunapján lenne, aminek oka a „kajások és az óriáskerék, meg a nagy lengő fémszerkezet fényei”, amelyek ismert klisék egy fesztivállal kapcsolatban.
„Ekkora fesztiváloknál jól mutatnak a különféle fényinstallációk vagy fényfestések, amik amellett, hogy természetesen nagy fényt adnak, még dekorációs elemként is szolgálnak és gyönyörködhetnek benne az emberek. Szomorú, hogy ilyeneket sem láttunk idén a SZIN első napján” – írja a szerző.
Az árakról szólva „nem drága, nem is olcsó fesztiválról van szó. Egy korsó sört – amit amúgy bármilyen, akár nem SZIN-es repohárba is beletöltenek – repohár nélkül ezer forint alatt lehetett vásárolni.”
„A SZIN-nek szegedi fesztiválnak kell maradnia” – írja a szerző, majd hozzáteszi, nem biztos, „hogy össze fog jönni valaha is az, hogy az ország minden pontjáról csődülnek majd a Tisza partjára nyarat zárni, de ez lehet, hogy így van jól” – zárja sorait a cikk.
A cikket a Szegeder és a KecsUP együttműködésének keretében szemlézzük, a teljes cikket itt olvashatja.
