A privátbankárok éves szakmai konferenciáján úgy tűnt, a szupergazdagok még jobban gazdagodnak – közben Magyarországon alig 300 ezer háztartás rendelkezik 3-5 millió forintnál nagyobb megtakarítással, a falusi háztartások 55 százaléka pedig a hónap végére teljesen feléli a jövedelmét.
Karagich István főszervező, a Blochamp Capital ügyvezető igazgatója megdöbbentő számokat mondott: a teljes piacnak a fele Észak-Amerika, és továbbra is a leggazdagabbak gazdagodnak a legjobban. A szupervagyonosok újonnan (egy év alatt) szerzett friss vagyonának a 63 százalékát ennek a körnek mindössze az 1 százaléka szerezte meg.
Arányaiban az afrikai, illetve a közel-keleti régió gazdagodása volt a legerősebb, viszont a két legnagyobb nemzetgazdaság, az Egyesült Államok és Kína adja a legtöbb dollármilliárdost.
A magyarok közül Csányi Sándor 1,5 milliárd dollárral az 1905. helyen állt, Mészáros Lőrinc pedig 1,2 milliárd dollárral a 2259. helyezett volt, akik regionális összehasonlításban egyébként nem is olyan gazdagok. A kisebb országokkal sem vagyunk feltétlenül egy szinten:
- Csehországban nyolc olyan milliárdos van, akik érdemben vagyonosabbak, mint a magyarok,
- a szlovákok nagyjából ott tartanak, mint mi,
- a horvátok viszont érdemben lejjebb vannak nálunk.
Orbán Krisztián és Pogátsa Zoltán beszélgetéséből kiderült, a kapitalizmus sikertörténetei, Tajvan, Szingapúr vagy Finnország példája azt mutatja, hogy az elmúlt időszakban azok voltak a legsikeresebb államok, amelyek akár autoriter államban, akár jóléti államban, de terítették a tudást, a vállalkozó szellemet, és nem azok, ahol a gazdaság nagyon koncentráltan, kevesek sikerterülete volt.
A konferenciát szervező Blochamp Capital viszonylag plasztikusan mutatta be, hogy a különféle háztartások megtakarítási szempontból hogyan néznek ki Magyarországon. Tavalyhoz viszonyítva romlott a megtakarítási képesség Magyarországon, csak az emberek csekély rétege tudott félretenni.
A statisztikák szerint a falusi háztartások 55 százaléka a hónap végére teljesen feléli a jövedelmét. Akiknek mégis sikerül valamit megspórolni, azoknak 45 százaléka még ilyen infláció mellett is készpénzben tartja ezt az összeget. A budapestiek 44 százaléka nem tud félretenni, és a tényleges megtakarítók 26 százaléka szintén a párnacihában tartja pénzét.
A vagyonkezelés szempontjából az infláció zavarta meg leginkább az ágazatot. A magasabb kamatok mellett a fixed income (fix hozamú) befektetések voltak a legnépszerűbbek a magyar befektetők körében. A lakossági állampapírok állománya ma már 10 ezer milliárd forint felett jár, a befektetési alapok is újra népszerűek, mert például a kötvényalapokban is elérhető a magas kamatokból fakadó kiemelkedő hozam. Felbukkan már a kripto, és a népszerű mesterséges intelligencia is.
A Blochamp kutatása úgy kalkulál, hogy mindössze 300 ezer háztartásra koncentrálódik Magyarországon az, hogy 3-5 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkeznek. Ebbe a csoportba egyre nehezebb bekerülni. A társadalom 97 százaléka számára elérhetetlen ez a megtakarítási szint,
- a hosszasan fennmaradó infláció,
- a megtakarítás hiánya,
- és az elmaradó gazdasági növekedés miatt.
Több százezer háztartás szembesül azzal, hogy immár képtelen megtakarításra elkülöníteni a jövedelméből, és ezzel áttörni a vagyoni felső középosztály üvegplafonját.
via Telex