Az év végéig még várható egy vásárlói roham az ingatlanpiacon a városi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a babaváró hitel decemberi kivezetése miatt. Jövőre azonban már ezek sem hajtják a keresletet, így az első félévben biztosan folytatódik a reálárak csökkenése, ami már több mint egy éve csökken.
Bár az utóbbi időszakban volt egy 5 százalékos áremelkedés az ingatlanpiacon, de a 20 százalék fölötti infláció miatt reálértéken számolva igazából jelentősen csökkentek az árak. Az OTP ingatlanpiaci háttérbeszélgetésen Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője elmondta, hogy ez megfelel az ingatlanpiac szokásos működésének: ebben általában hosszú drágulási időszakok váltakoznak rövid áresésekkel.
Azonban figyelembe kell venni Valkó szerint, hogy az árak várhatóan a következő évben sem mennek lejjebb, az ingatlanok tehát csak az általános infláció miatt, minden más termékhez képest lesznek olcsóbbak.
A Covid előtti időszakban elég olcsók voltak a lakáshitelek, amelyek mára sokkal drágábbak lettek. Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelekkel foglalkozó szakértője elmondta, hogy most kevesebben vesznek fel lakáshitelt, tavaly a magyar lakosság 1200 milliárd forint értékben vett fel hitelt, ez idén várhatóan kevesebb mint a felére, 500 milliárdra zsugorodhat.
A kérdés az, hogy mikor lesznek megint olcsók a lakáshitelek. Kasziba elmondta: ez több tényezőn, köztük a jövedelmek és az infláció alakulásán múlik. Szorosan összefügg viszont a jegybanki alapkamat és irányadó kamat alakulásával, jellemzően féléves késéssel követi le azokat. Márpedig az irányadó kamatot május végén elkezdte csökkenteni az MNB. Ebből az következik, hogy a lakáshitelek kamatai idén év végén kezdhetnek el mérséklődni.
Csökken az ingatlanvételek száma, 2021-ben 160 ezer ingatlant adtak el, tavaly 140 ezret, idén ez várhatóan 100 ezer körül alakul. A háttérbeszélgetésen a megszólalók egyetértettek abban, hogy jövőre sem várható hatalmas vásárlói roham. A tranzakciók számának csökkenése egyébként uniós trend, a magyar piac nem lóg ki az átlagból, az EU államai közül idén csak Cipruson nőtt az adásvételek száma.
Az energiaválság óta fontos szempont a szigetelés és az energiafogyasztás is, így ma leginkább az 1-2 szobás lakásokat és a kicsi, 70-90 négyzetméteres házakat a legkönnyebb eladni – mondta Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője.
Az elmúlt években nagy részben az állami lakásvásárlási támogatások álltak a durva árnövekedések mögött, ezeket azonban idén év végével jelentősen megkurtítanak. Emiatt idén év végéig még várható egy csokos és babavárós vásárlói roham, de jövőre ez az ingatlanszerzési segítség sokaknak már nem lesz elérhető – értettek egyet az OTP szakértői.
A következő egy évben várhatóan nem élénkül meg a lakásvásárlási kedv – ennek oka Magyarország rossz gazdasági teljesítménye, az elhúzódó inflációs válság és a még mindig tartó reálbércsökkenés. 2024 második felében indulhat be az ingatlanpiac is, ha az év első felében eléri a magyarok jövedelme a mostani válság előtti szintet, valamint javul a gazdasági helyzet is – vélik a szakemberek.
Az OTP szakértőinek előrejelzéseiből le lehet vonni néhány következtetést. Az eladóknak leginkább azt, vagy még idén év végéig próbálják meg elsózni a csokosoknak/babavárósoknak az ingatlanjukat, vagy várjanak néhány évet, amíg magára talál az ingatlanpiac.
A vásárlóknak viszont, akik nem az állami támogatásokkal (csok, babaváró) szeretnének ingatlant venni, hanem piaci hitelt vennének fel, jövőre jöhet el a kánaán. Akkor ugyanis a mostaninál jóval olcsóbb lakáshitelek jöhetnek, miközben várhatóan a kereslet is vissza fog esni, ami miatt az árak (legalábbis reálértéken) még alacsonyabbak lehetnek.
via Telex
