A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közel 300 millió forint bírságot szabott ki kartellezés miatt három olyan társaságra, amelyek Rencsár Kálmánnal hozhatóak összefüggésbe.
A Mészáros család földközi-tengeri hajózása kapcsán derült ki, hogy a régebbi (a legújabb, 62 méteres szuperjachtnál szolidabb méretű) NER-jachtokat birtokló máltai cégben Szíjj László mellett felbukkant egy másik útépítő mágnás, Rencsár Kálmán Bács-Kiskun megyei vállalkozó is.
Rencsár leginkább a közpénzes tendereken sikeresen szereplő útépítő Soltút Kft.-ről ismert, a legutóbbi gazdaglistán már a 40. helyen szerepelt, 49,6 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A Soltút árbevétele tavaly bő 57 milliárd forint volt, csak ez az egy cég két év alatt 29 milliárd forint nyereséget hozott össze adózás után. Kétség ébredt, hogy Rencsárnál landolt-e az osztalék formájában kivett teljes összeg. Kiderült, hogy az előző évekhez képest látványosan megugró 2021-es nyereség kilapátolásába besegített egy „csendestárs”.
A fő útépítő cég mellett vannak kisebb tagjai is a Rencsár-birodalomnak, ilyen a Soltút leányvállalataként például a Medivia Kft. Ez a hódmezővásárhelyi cég a számok alapján nem tűnik túl izgalmasnak – árbevétele tavaly 850 millió, nyeresége 22 millió forint volt –, mégis a címlapokra került nemrég azzal, hogy
A GVH összesen 284,8 millió forintos bírságot szabott ki 17 vállalkozásra, ugyanis az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a piacot 2012 és 2014 között. A Mediviára 21,95 millió forint versenyfelügyeleti bírságot róttak ki, az indoklás szerint:
„A közúti táblák kihelyezését és az útburkolati jelek festését érintő, a közép-magyarországi régióra vonatkozó, a status quo (piaci részesedések) fenntartására irányuló, a piac illetőleg az egyes tenderek felosztása, az árak egyeztetése és az árakra vonatkozó érzékeny információk megosztása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú egységes, folyamatos és összetett jogsértést tanúsított”.
Vagyis a tendereken indulva a Belfry Út Kft., illetve a Magyar Plastiroute Kft.-vel egyeztették az árakat, megegyeztek abban, mikor kié legyen a győztes ajánlat. A becsatolt cégvezetői beszámolókból az sejlik fel, hogy a főszereplő a Magyar Plastiroute Kft. lehetett.
2012 és 2019 között a GVH által feltárt kartellügy idején a Soltút tulajdonos volt a Magyar Plastiroute Kft.-ben. A kartellezők listáján szerepel a Bakony Plastiroute Kft. neve is. Ennek az ajkai székhelyű cégnek a fő tulajdonosa a Magyar Plastiroute.
Ezek szerint
A kartellezésben részt vevők felelősségre vonása a következő lépés. Cégszinten pedig a kartellügy miatti elmarasztalás automatikusan a közbeszerzésekből történő kizárással jár. A GVH feltölti a vétkesek nevét egy hivatalos listára, azután a közbeszerzések ajánlatkérőinek felelőssége, hogy betartsák a jogszabályt, és ne fogadják be a megbukott cégek ajánlatát.
Arra a kérdésre, hogy a kartellezés esetében a vétkes cég tulajdonosára milyen szankció vár, vagyis a Soltút is kiesik-e a közbeszerzésekből egy időre a válasz: „a közbeszerzésekről szóló törvény 62. §-a adott gazdasági szereplőre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, így a kizárás csak a jogsértést ténylegesen elkövető és bírságban részesülő vállalkozást érinti.”
A tényleges ajánlattevő pedig a Medivia, a Magyar Plastiroute, illetve a Bakony Plastiroute volt, bármi közük is van/volt a Soltúthoz, Rencsárék fő cégét tehát nem érheti hátrány a GVH büntetése miatt. Nagy építőipari cégeknél egyébként régóta az a gyakorlat, hogy leányvállalatok láncolatát hozták létre, ami ezek szerint amiatt is praktikus, hogy a felelősségre vonás meg se karcolja a fő vállalatot.
A döntés kézhezvételétől számítva 30 napjuk van eldönteni a cégeknek, hogy megtámadják-e a határozatot. A GVH jelezte, már érkezett kereset, ezek szerint lesz olyan cég, amelyik vitatja a döntést és a bírósághoz fordul.
via 24.hu
