Magyarországon a hatóságok titkolják a kórházi fertőzések előfordulását, azonban a Direkt36 közzétett egy olyan adatelemzést, amely először ad képet a helyzetről. Az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a lap rendelkezésére. 2015–16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.
Az elemzésből kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés. Budapesten és vidéken is több városi kórházban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok. A fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal, a kórházak mégis csak nagyon kis százalékban tudják be azokat a kórházi fertőzéseknek.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban találhatóak régiós bontású információk, amik szerint minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul.
A TASZ-tól kapott dokumentumok az NNGYK-hoz bejelentett összes kórházi fertőzés összes adatát tartalmazták 2014–2016-ból: mikor, hol, milyen fajta fertőzés történt, milyen alapbetegségei voltak a fertőzöttnek, hogyan kezelték és mi lett a sorsa – elhunyt vagy meggyógyult-e, és ha elhunyt, akkor a halála összefüggött-e a kórházban szerzett fertőzéssel.
Az adatok elemzésében segített a lapnak Ferenci Tamás, az ország egyik legelismertebb biostatisztikusa, aki hosszas munkával, összesen 21 statisztikai számítási modell alkalmazásával, a betegek és az egyes kórházak különbözőségének kiszűrésével készített egy olyan elemzést, amely lehetővé teszi az egyes kórházak teljesítményének objektív értékelését és összehasonlítását. Az elkészült lista a különböző kórházi fertőzések szerint mutatja a rangsort, a lista elején azok a kórházak vannak, ahol a legnagyobb előfordulási arányt mutatták ki.
A multirezisztens kórokozók olyan baktériumok, amelyek többféle erős antibiotikumnak is ellenállnak, és éppen emiatt annyira veszélyesek: nehéz elpusztítani őket, miközben súlyos szövődményeket okozhatnak az eleve beteg pácienseknél. Itt az első három helyen:
- a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet,
- az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet,
- és a budapesti Károlyi Sándor Kórház szerepel.
A Bács-Kiskun Megyei Kórház a 36. helyen áll.
A clostridium difficile fertőzés egy vészes hasmenéssel járó gyakori kórházi fertőzés, a legyengült kórházi fekvőbetegeknél súlyos esetben – és ha nem kezelik megfelelően – életveszélyes bélgyulladáshoz vezethet. Itt a lista első három helyén budapesti kórházak szerepelnek:
- a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház,
- a Károlyi Sándor Kórház,
- és az Észak-budai Szent János Centrumkórház.
A Bács-Kiskun Megyei Kórház a 27. helyen áll.
A véráramfertőzések azok az esetek, amikor a kórokozók a vérkeringésbe bejutva nagyon súlyos állapotot – vérmérgezést vagy szepszist – idéznek elő, amely az esetek egy jelentős részében halálos. Itt az első három helyen:
- a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórház,
- a Debreceni Egyetem Klinikai Központ,
- és az Észak-budai Szent János Centrumkórház szerepel.
A Bács-Kiskun Megyei Kórház a 26. helyen áll.
Arról szándékosan nem készítettek rangsort, hogy a fertőzésekbe mely kórházakban hányan haltak bele. Bár a fertőzést kapó páciensek nagy százaléka sajnos soha nem tér haza, a kórházak csupán az esetek kis részében látnak összefüggést a halál és a fertőzés ténye között. Ennek megítélése – hogy konkrétan mi vezetett egy beteg halálához – egyrészt erősen szubjektív, az okok alapos kivizsgálásra sokszor nincs idő, másrészt a kórházak önbevallásán múlik a dolog.
Az összehasonlítás alapját képező adatok keletkezése óta eltelt években egyértelműen romlott a helyzet a kórházi fertőzések terén, ami jól látszik az NNGYK országos statisztikáiból. Valójában a 2010-es évek folyamán Magyarországon a kórházak által bejelentett kórházi fertőzések száma némi kilengéssel, de lényegében évről évre emelkedett mindhárom olyan fertőzéstípus esetében, amelyről kötelező adatokat gyűjteni.
via Telex/Direkt36
