1956 őszén, a forradalom napjaiban – ha csak rövid időre is – szabaddá vált a kecskeméti sajtó. Újraindult a Kecskeméti Lapok, a Bács-Kiskun megyei Népújság neve Petőfi Népére változott, és első vezércikkükben megfogadták, hogy soha többé nem fognak hazugságokat, rágalmakat írni. Október 31-én pedig megszólalt a reptéren működő Szabad Katona József Rádió – írásunkban ennek történetét mutatjuk be.
A Szabad Katona József Rádió létrehozásának gondolata a kecskeméti 66. Vadászrepülő Hadosztály Forradalmi Katonai Tanácsának megalakulásakor vetődött fel. A városi forradalmi bizottság és a harmadik hadtest katonai tanácsa is egyetértett a tervvel. Török Béla alezredes, a hadosztály parancsnoka parancsba adta a rádió felszerelését, Kőszegi László őrnagy, a politikai helyettese szintén engedélyt adott rá.
Felvették a kapcsolatot a Kecskeméti Katona József Színház Forradalmi Bizottságával. A színház társulatából önként jelentkezett Sárosi Gábor, Temes Gábor, Csizmár (más forrás szerint Csicsmán) Júlia és Csajányi György (más forrás szerint még Veszprémi László is részt vett a rádió munkájában). Az adó technikai és politikai irányítását Mádi Jenő százados, Rácz Gyula százados és Gáti Antal főhadnagy végezte, Mádi Jenő irodájából.
A reptér távoli irányadó 8.51-es hosszú hullámú készülékét állították át műsorszórásra. A nyolc-tíz órát igénylő szerelés után október 31-én, este hat óra körül (más források szerint november 1-jén) szólalt meg a rádió a 485 méteres középhullámon.
Napi 5-6 óra műsort sugároztak, más rádióktól, a sajtóból, az MTI kecskeméti kirendeltségétől, lemezekről vettek át, és adtak le műsorokat. A szerkesztőségnek Gáti Antal főhadnagy, Jack Tibor tizedes, Mádi Jenő és Rácz Gyula százados, Bognár Emilné és még egy újságíró volt a tagja. Gáti Antal főhadnagy a rendelkezésére álló apparátussal Kecskemétről és környékéről riportokat és tudósításokat is gyűjtött.
Ez volt a rádió közleménye működésének megkezdéséről:
„Kedves hallgatóink! Köszöntjük Önöket első adásunk alkalmából!
Magyar Testvérek! Honfitársak!
A repülőtér Pf. 9892. alakulat forradalmi katonai tanácsa és a városi forradalmi tanács együttműködésével Szabad Kecskemét Katona József Rádió néven műsort sugároz 485 méter középhullámon.
Híreinkkel, felhívásainkkal, egész műsorsugárzásunkkal a magyar nép szent ügyét, a forradalom győzelmét kívánjuk szolgálni. Azt a forradalmat, amely nemzeti függetlenségünkért, önállóságunkért, szuverén jogainkért és az egész nép boldogulásáért küzdött és küzd áldozatot, halálfélelmet nem ismerve, vért ontva érte, nem riadva vissza a gépfegyverek, páncélosok sebet és halált hozó golyóitól.
Magyar testvérek! Tartsuk magasra Petőfi zászlaját, aki 1848-ban azt írta, hogy Feltámadott a tenger, a népek tengere. Igaz lett végre a költő szava. A nép követeli a jogait. A nép, mely szabad hazában akarja építeni demokratikus hazáját.
A forradalom, a nép követelései elemi erővel törtek felszínre, és ma már nem állnak védtelenül, fegyvertelenül. A nép fiai, a magyar honvédség katonái elszántan állnak a forradalom mellett.
Honfitársak! Magyar testvérek! Kecskemét lakói! A Forradalmi Katonai Tanács nevében ígéretet teszünk nektek, hogy a végsőkig kitartunk mellettetek, még akkor is, ha felsőbb parancs ellenetek szólna.
Veletek együtt szállunk harcba követeléseink teljesítéséért, és ha kell életünket áldozzuk érte!
Magyarok! Hazafiak! Fogadjuk meg, hogy tűzön, vízen át teljesítjük a magyar nép forrón óhajtott és jogos kívánságait.”
A rádióról hírt adott a forradalomban újraindult, két lapszámot megért Kecskeméti Lapok november 2-ai száma is, közölve, hogy a Dunántúlról és Felvidékről már napok óta hallható rádióállomásokkal összhangban a legfontosabb napi eseményeket közli, „gondosan ügyelve arra, hogy csak tökéletesen megszűrt, biztos hírek kerülhessenek a mikrofon elé”. Tudatta a lap azt is, hogy Katona József Rádió naponta közli a híranyagon kívül a különböző rendelkezéseket, intézkedéseket is, főleg a közlekedés megoldatlansága miatt a kültelki lakosság tájékoztatására.
„A városunk legnagyobb fiáról elnevezett rádióállomás 250-300 kilométeres körzetben pontosan hallható. Kecskemét külterületi lakossága állandóan figyelje a Katona József Rádiót!” – hívta fel a figyelmet a Kecskeméti Lapok.
A kecskeméti rádióban olvasták be a kecskeméti vadászrepülő hadosztály Forradalmi Katonai Tanácsának követeléseit.
„Magyar testvéreink, honfitársak!
Mi, a Kecskeméti Repülőtér katonái 1956. okt. 30-án csatlakoztunk a demokratikus forradalomhoz. Célkitűzéseit magunkévá tesszük és utolsó csepp vérünkig védelmezzük a magyar függetlenséget.
Követeljük:
1. ) A szovjet csapatok azonnali kivonulását Budapestről és az ország egész területéről.
2. ) A magyar kormány ne biztosítsa a szovjet csapatok élelmiszerrel és tüzelőanyaggal való ellátását.
3. ) A Szovjetunióban fogva tartott politikai és hadifoglyokat azonnal bocsájtsák szabadon. Magyarországra való hazatérésüket biztosítsák.
4. ) A Nagy Imre által vezetett kormány előtti összes kormányok által kötött katonai, gazdasági szövetségeket és szerződéseket fel kell bontani azért, mert az eddigi kormányok a néptől idegen külső nyomásra cselekedtek. Ezen belül követeljük a Varsói Szerződés azonnali felbontását.
5. ) A kormány kérje az ENSZ Biztonsági Tanácsát semlegességünk elismerésére és támogatására.
6. ) A kormány elutasító politikát folytasson mindenféle külföldi katonai és politikai befolyást ill. beavatkozást illetően. Értjük ez alatt a volt hortista [sic!] katonatisztek, csendőrök, bankárok és más népelnyomók távoltartását hazánktól.
7. ) Vizsgálják felül a hadsereg egyenruháját és gazdasági helyzetünkhöz mérten a magyar hagyományoknak megfelelő korszerű egyenruhát adjanak ki.
8. ) A repülő alakulatoknál a tényleges katonai szolgálati időt csökkentsék le 2 évre.
9. ) Leszerelésre kerülő katonáink részére szociális helyzetüknek megfelelően 500-1000 Ft-ig terjedő segélyt biztosítsanak.
10. ) A hivatásos tiszthelyettesi állományt állítsák vissza és a legmagasabb tiszthelyettesi rendfokozat alhadnagy legyen.
11.) Szolidaritást vállalunk a sztrájkoló vasutasokkal, bányászokkal és ipari munkássággal. Mozgalmukat ha kell fegyverrel is támogatjuk.
A néppel tűzön vízen át a Nemzeti Független Magyarországért!”
A Kecskeméti Gépgyár Forradalmi Munkástanácsa a Szabad Katona József Rádióban kért segítséget a termelés beindításához november 2-án. Mint közölték, ehhez géptöredékre, gázolajra, pakurára van szükség.
Szintén november 2-án beolvasták a Független Kisgazdapárt megyei vezetőségének nyilatkozatát, amely szerint üdvözlik és helyeslik az ország semlegessé nyilvánítását, a Varsói Szerződés felmondását. Bejelentették azt is, hogy a párt megkezdte szervezését a megye területén.
„Felhívja azokat, akik velünk együtt éreznek, hogy lépjenek be a Kisgazda Pártba, illetve újítsák meg tagságukat. A megyei pártközpontot és a már megalakult szervezeteket a lakosság minden rétegéből nagy lelkesedéssel és örömmel keresik fel. Nagy a lelkesedés különösen a parasztság részéről.”
A Kecskeméti Repülőtér Forradalmi Katonai Tanácsa szintén november 2-ai közleményében leszögezte, hogy noha „az elmúlt napokban sok emberben felmerült ez a kérdés, vajon visszatérneke a horti [sic!] rendszer földesurai, bankárosai és gyárosai. Nem térhetnek vissza. Mert forradalmi ifjúságunk és dolgozó népünk éppúgy harcol ellenük, mint ahogy harcol Rákosi-Gerő diktatúrája ellen. Mi valóban kizsákmányolás mentes szocialista demokráciát akarunk. Ezért hullott a sok vér a pesti uccákon [sic!]. Ne reménykedjenek a földesurak és a régi hortista katonatisztek, akik a nép nyakán ültek és szívták a nép vérét. Külpolitikánkban határozottan kiállunk országunk függetlensége és semlegessége mellett.”
Ugyancsak november 2-án adták hírül a rádióban, hogy a város valamennyi közép és alsófokú iskolájában a tanítás november 5-én, hétfőn megindul, továbbá azt is, hogy a kijárási tilalom hivatalosan megszűnt, de kérik a lakosságot, hogy 18 óra után lehetőleg ne tartózkodjon az utcán.
Felhívást tettek közzé a parasztokhoz a kecskeméti piacon kialakult drágaság letörésére.
„Hős ifjúságunk, munkásosztályunk és a dolgozó nép kivívta dicsőséges forradalmát. A forradalom győzött, de ahhoz, hogy valóban győzzön meg is kell tartani azt. Ehhez kell hozzájárulnotok dolgozó parasztok. Ne engedjétek meg, hogy a piaci árak egyesek által való indokolatlan felemelése népünk elégedetlenségét váltsa ki, mely gazdasági nehézségekhez vezet. Számoljatok fel minden kísérletet, mely a piaci árak (további) emelkedéséhez vezethet. Legyetek hős ifjúságunk és munkásosztályunk szövetségesei a forradalom győzelmének végleges kivívásában. Segítsétek őket harcukban, mert ők a Ti érdekeitekért is harcolnak.”
Október 28-29-én és 31-én a hadosztály pilótái felderítő repüléseket végeztek a Kecskemét-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza vonalon, valamint a Kecskemét-Szeged műút felett, a magyar-román határszakasz mentén, onnan északnak egészen Karcagig. A felderítések alapján megállapították, hogy Záhony irányából szovjet gépesített egységek özönlenek az ország területe felé. Összeült a reptér katonai tanácsa, hogy megbeszéljék a további teendőket. A megbeszélésen különböző javaslatok hangzottak el, számba vették az ellenállás lehetőségét is. Felmerült, hogy szovjet páncélosok ellen a harcot a városban vegyék fel, vagy ha a szovjetek körülzárják a repteret, akkor déli irányban törjenek ki. Javaslatként elhangzott az is, hogy a gépeket vigyék át Jugoszláviába, vagy egy másik magyarországi repülőtérre. Mivel a katonai tanács nem tudott dönteni, a hadosztályparancsnok felhívta az Országos Légierő Parancsnokságát, ahonnan azt a választ kapta, hogy a Nagy Imrével történt megbeszélés alapján a szovjet csapatokra nem szabad lőni. Ezután a parancsnok lefújta a riadót.
November 2-án a rádió felkérte az összes szabad rádióállomást és minden hallgatóját, hogy nagyon figyeljék adásukat, mert rövidesen rendkívül fontos híreket mondanak és bejelentéseket tesznek. A vélt szovjet támadás hatásra aztán kétségbeesett felhívásokat adtak közre.
„Figyelem! Szabad Kossuth Rádió, figyelem!
Azonnali intézkedést kérünk repülőtereinknek a szovjet páncélosok által történt megszállása ügyében! Késlekedésük függetlenségünket és embereink életét veszélyezteti!”
„Figyelem!
Felhívással fordulunk az ENSZ világszervezetéhez, hogy azonnal üljenek össze a magyar semlegesség ügyében! A magyarországi repülőterek szovjet páncélosok által történt megszállása népünk semlegességét veszélyezteti!”
„Figyelem! Figyelem!
Felhívás Magyarországhoz és a világ valamennyi nemzetéhez! A repülőteret körülzárták az orosz csapatok. Magyarok! Egész Magyarország népe! Támogassátok igaz harcunkat! Siessetek segítségünkre! A repülőtér ellenáll!”
“Értesítjük a szabad rádiókat, magyar hazafiakat és a kormányt, hogy az összes repülőtereinket szovjet páncélos egységek körülzárták. Közöljük a győri rádióállomással, hogy repülőterünkre szovjet repülőgépek eddig még nem szálltak le semmilyen célból.
Figyelem!
Felhívjuk a budapesti ENSZ-küldöttség vezetőjét és a szovjet katonai attachét [sic!], hogy azonnal vizsgálják ki a repülőtereink elfoglalásának ügyét, mert támadás esetén fegyverrel védjük meg a repülőterünket!”
„Itt a Szabad Kecskemét Katona József Rádiója!
A magyar kormány közölte velünk, hogy a szovjet egységek célja csak a repülőterek katonai célpontjainak megszállása, hogy ezzel kivonulásukat biztosítsák.
A városokon csupán keresztül vonulnak, így tehát Kecskemét város lakói is nyugodjanak meg, és térjenek nyugovóra, semmilyen veszély nem fenyegeti őket.
Előző hírünket fenntartjuk, mert a kalocsai, taszári, sármelléki reptereinket a szovjet csapatok körülzárták. Közöljük továbbá, hogy a kalocsai reptérre szovjet páncélos egység vonult be.
A kormány bejelentése szerint semleges állam vagyunk. A kormány utasítását végrehajtjuk, nem lövünk.”
A repülőgépes felderítések eredményéről Mádi Jenő tájékoztatta a város forradalmi testületeinek vezetőit. November 3-án egy küldöttség ment Kecskemétről a Parlamentbe, hogy a repülőtérről kapott információk alapján figyelmeztesse a kormányt a közelgő szovjet támadásra. Egy, a Petőfi Népében 1990-ben megjelent visszaemlékezés szerint – Bognár Ferenc, a delegáció tagjának elmondása alapján – Tildy Zoltánnal és Vásárhelyi Miklóssal tudtak beszélni, ők felhívták a figyelmüket, hogy egyetlenegy puskalövést se adjanak le az oroszok ellen.
„Amikor arra hivatkoztunk, hogy az új egységek már Szolnok magasságában vannak, azt mondták, ne támadjunk. A szovjet kormány tájékoztatása szerint az újabb csapatok a régebben itt tartózkodó hadosztályok kivonulását hivatottak biztosítani. Visszafelé persze jobban megértettük a szavakat. A főváros már körül volt véve orosz páncélosokkal. Budapesttől Kecskemétig szinte végig álltak az úton.„
November 3-án este 8 óráig működött a Szabad Katona József Rádió. November 4-e után az újra hatalomra kerülő megyei vezetők is felismerték a tömegtájékoztatás és a propaganda jelentőségét, ezért november 20-án újra üzembe helyezték a rádiót, és december 2-ig működtették.
Felhasznált források:
- Balai F. István – Lovas Dániel: Kecskemét ‘56/60 – Ötvenhatos kecskeméti olvasókönyv. Gong Könyvkiadó, Kecskemét, 2016.
- 1956 Bács-Kiskun megyében; kiadta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2006; összeállította és jegyzetekkel ellátta: Orgoványi István és Tánczos-Szabó Ágota, szerkesztők: Tánczos-Szabó Ágota és Tóth Ágnes.
- Kenyeres Dénes: Kecskemét helyőrség története, Kecskemét, 2004.
