A láthatóság, az érzékenyítés és a közösségteremtés a kecskeméti Cifra-LMBTQ Közösség legfőbb céljai, amelyekkel szeretnék elérni, hogy a városban élő LMBTQ emberek, atrocitásoktól és szorongástól mentesen, helyben is megélhessék a saját identitásukat. Tematikus projektjeikkel ezen dolgoztak az elmúlt években, noha a hazai körülmények egyre nehezebbé teszik a munkájukat. Legújabb, rendhagyó KecsUP est keretein belül zajló pénteki rendezvényük az Előbújás Napjához kapcsolódva, személyes történeteken keresztül igyekszik bemutatni, hogy a különböző generációk LMBTQ emberei hogyan élték meg a saját előbújásukat. A közösség létrejöttéről, működési elvekről, kihívásokról és eredményekről Fejes Eszterrel és Mag Edittel, a Cifra-LMBTQ Közösség szervezőivel beszélgettünk.
Hogyan jött létre a kecskeméti Cifra Közösség?
– 2015-ben a Magyar LMBT Szövetségnek volt egy Itt vagyunk! kampánya, ami vidéki városokat célzott meg azzal, hogy érzékenyítse az embereket. Alapvetően a láthatóság növelése volt az egyik cél, és annak prezentálása, hogy igenis vidéken is vannak LMBTQ emberek. Erre a projektre önkéntesek jelentkezését várták, Kecskemétről ketten is jelentkeztünk, ott ismerkedtünk meg, nem is tudtunk egymásról. Így került a kecskeméti főtérre ez a két napos, sátras kitelepülés, ahol a Magyar LMBT Szövetség Itt vagyunk! logós sátrát állítottuk fel, és kivittünk két tematikus társasjátékot. Ez a két játék a projekt keretében készült el, az önkéntesek is megtanultak játszani velük, és az arra járó embereket próbáltuk megszólítani, bevonni ezekbe a játékokba. Odasétált a sátorhoz egy ember és elmondta, hogy ő korábban már foglalkozott azzal, hogy a környékben élő LMBTQ embereket megismerje, és szívesen megosztja velünk a kontaktjait. Ezt követően hoztuk létre a zárt csoportunkat a közösségi oldalon, így indult meg.
Hogyan működtök?
– Hivatalos formában nem vagyunk egyesület, informális szervezetként vagyunk jelen. Projekt alapon dolgozunk, mindig van valami, amit szeretnénk ad hoc jelleggel megcsinálni. Igyekszünk minden évben legalább az LMBTQ-tematikus napokat megcélozni a programjainkkal. A legaktuálisabb rendezvényünk az október 11-ei nemzetközi előbújás napjához kapcsolódik. Ennek apropójaként egy rendhagyó KecsUP Est keretein belül szervezünk egy beszélgetést október 27-ére. November végén van a Transz Megemlékezés Napja, amikor a transzneműségük miatt életüket vesztett emberekre emlékezünk. Minden évben van egy LMBT Történeti Hónap, ami korábban februárban volt, most viszont már márciusban tartjuk Magyarországon, és létezik egy nemzetközi, fóbia ellenes nap, a Homo-, transz-, bi- és a közösségre irányuló egyéb fóbiák elleni világnap, ami május 17-én van.
– A covid előtt igyekeztünk mindig élő eseményt szervezni ezekre a jeles napokra. Kitelepültünk a főtérre, csináltunk workshopot. Aztán a járvány ideje alatt minden beszorult az online térbe és ott tartottunk tematikus beszélgetéseket, ezek elérhetőek a közösségi médiában, a Cifra Közösség oldalén. Idén először tudtunk újra külsős, mindenki számára elérhető eseményeket létre hozni.
– Júniusban például a Vasútparkban csináltunk egy élő könyvtárt. Két tagunk is elvégezte az élő könyves képzést, hogy képviselni tudjuk a helyi közösséget. Az élő könyvtár rendezvény éppúgy működik, mint egy rendes könyvtár – az olvasók kikölcsönöznek egy „könyvet” egy rövid időre. Miután elolvasták, visszahozzák, és ha kedvük van, kikölcsönöznek egy másikat. Itt viszont a könyvek emberek, és nem csak beszélnek, de beszélgetnek, válaszolnak is olvasók kérdéseire, sőt, ők is tehetnek fel kérdéseket, és saját maguk is tanulhatnak olvasóiktól.
A „Nyitott könyvek vagyunk“ projekt célja a magyarországi társadalmi törésvonalak csökkentése a személyes történetmesélés és beszélgetés erejével. Élőkönyveink olyan kisebbségi vagy hátrányos helyzetű csoportok tapasztalatait jelenítik meg, melyek történeteiből mi magunk is sokat tanulhatunk. Az élő könyvtárban nincsenek tabutémák, de nem kötelező válaszolni sem egy-egy kérdésre. A jövőben többször is tervezünk még élő könyvtárat csinálni Kecskeméten, reméljük minél több ember vesz majd részt ezeken a programokon és olvas majd a könyveinkből.
– Júliusban pedig készítettünk transzparenseket a budapesti felvonulásra, szervezetként részt vettünk a Budapest Pride-on. A hónap végén pedig LMBTQ emberek és hozzátartozóik számára tartottunk egy workshopot a Szimpozion részvételével, majd estébe nyúlóan sütögettük és folytattuk a beszélgetést kötetlenebb formában az egyik tagunk kertjében.
– A forrásokat pályázatok útján szerezzük, többször pályáztunk már a Budapest Pride Megosztjuk Az Erőt (MAE) pályázatán és dolgoztunk együtt velük egy nemzetközi pályázat keretei között is. A MAE pályázaton egyébként közösségi alapon összegyűjtött, adományozásra szánt pénzből lehet projektet megvalósítani, amit kifejezetten vidéki programok és kezdeményezések (legyen a pályázó magánember vagy szervezet) támogatására hoztak létre. Ebből a forrásból vannak a szóróanyagaink és például a sátrunk is. Szerencsére az évek alatt sikerült azt az alap felszereltséget összegyűjtenünk, ami lehetővé teszi, hogy önerőből kitelepülhessünk.
Miért tartottátok fontosnak, hogy itt Kecskeméten is alakuljon helyi szervezet?
– Főként, hogy ne kelljen Pestre járni azért, hogy az ember megélhesse azt, hogy ő ennek a közegnek a tagja. Szintén fontosnak tartjuk, hogy egyértelmű legyen, hogy vidéken is vannak ilyen emberek. Ha mindig csak Pesten elérhetőek ezek a programok, akkor az a fals kép alakulhat ki az emberekben, hogy a közegükben nincsenek LMBTQ emberek, mintha ez egy vidéken nem létező jelenség lenne. Kiemelt cél a láthatóság növelése, és az üzenet terjesztése, hogy itt vagyunk és ebben a városban is élnek LMBTQ emberek.
Mi okoz nehézséget?
– Működés szempontjából egyértelműen az, hogy kevesen vagyunk. Még ennél is kevesebben vannak a közösségünkön belül azok, akik arccal-névvel fel tudjuk vállalni, hogy képviseljék a szervezetet a város előtt. A zárt csoportunkon belül nagyobb az aktivitás, ott is szoktunk találkozókat meghirdetni. Igyekszünk havi rendszerességgel összeülni random vagy vezetett beszélgetésekre, filmnézésre, a törzshelyünkön szívesen eszünk-iszunk, de előfordul, hogy kirándulunk vagy társasozunk. Nemrég például egy új társasjátékot teszteltünk, alig várjuk, hogy játszhassunk vele LMBTQ érzékenyítésre nyitott közösségekben, társaságokban.
Milyen visszajelzések érkeztek eddig hozzátok?
– Akik tagként, támogatóként fordulnak hozzánk azok örülnek a jelenlétünknek, sok problémás vagy kérdéses helyzetben tudunk nekik segíteni, elirányítjuk őket a megfelelő helyekre, úgyhogy abszolút pozitív a visszajelzés részükről. Másrészről – bár fizikai atrocitás még nem ért bennünket szervezetként -, a feszültség növekedése érezhető az utóbbi években. Mivel az utóbbi időben nem voltak élőben tartott rendezvényeink, így nem tudjuk megmondani, hogy jobban céltáblává váltunk-e mint korábban.
„Az biztos, hogy az online térben egyre több olyan komment jelenik meg a bejegyzéseink alatt, amit le kell moderálni, mert alapvetően azt valljuk a csapaton belül, hogy nem akarunk teret hagyni a gyűlöletkeltő megnyilvánulásoknak.”
– Emellett indirekt módon is érezhető a hátrányos megkülönböztetés. Korábban például volt együttműködési megállapodásunk egy helyi önkormányzati szervezettel, ami a covid utána nem lett megújítva, sőt, már helyet sem tudunk az adott intézményben bérelni. Természetesen ezt nem szemtől szembe közlik velünk, de tettünk egy próbát, és amikor az egyesülettel szerettünk volna termet bérelni, akkor azt a választ kaptunk, hogy nincs szabad hely, amikor magánszemélyként érdeklődtünk, akkor pedig volt.
Mik a hosszútávú célok?
– Sok általánosságban megfogalmazott célunk van, és a jövőképünk is sokrétű, de a működési modellünk miatt leginkább projekttől projektig látunk. Egyelőre a jelenlét és a közösség képviselete a célunk, hogy minél láthatóbbak legyünk Kecskeméten is. Emellett jó lenne bővíteni a csapatunkat. Komoly nehézséget jelent, hogy nincs elég önkéntes, mindannyian munka mellett csináljuk a Cifrát. Ez nem az a munka, amiből meg lehet élni, ugyanakkor ahhoz, hogy egy szervezetet vagy egyesületet hosszútávon és jól működtessünk, nagyon sok energia kell, ami könnyen kiégéshez vezethet, ha nem rotálódnak megfelelően a feladatok és az emberek. Közép- és Kelet-Európában sokan hasonló kihívásokkal küzdenek mint mi, például dolgoztunk együtt tavaly szlovénekkel egy pályázat kapcsán, ott is hasonló problémákat láttunk, és tapasztaltuk, hogy nagyon kevesen vannak.
Hogyan lehet csatlakozni a Cifrához?
– Egy Facebook és egy Insta oldalt csináltunk, amin kinn vannak az elérhetőségeink és többek között egy űrlap is, ahol csatlakozni lehet. Nincs kifejezett honlapunk, de elérhető az alapszabályzatunk, ami nagyjából leírja, hogy hogyan épül fel a szervezetünk, milyen feladatokat látunk el, és milyen elvek alapján működünk. Aki ezzel azonosulni tud, azt nagyon szívesen várjuk tagként. A közösségi médiában létrehozott zárt csoportunba pedig alapvetően ismeretségi alapon emeljük be az embereket.
Feltétel, hogy LMBTQ embernek kell lenni?
– Abszolút nem, sem a Cifra Közösségben való munka, sem pedig a zárt csoportban való tagság esetén. Eleve azt a nevet adtuk a zárt csoportnak, hogy LMBTQ emberek és támogatóik. Nem egy lezárt közeget akartuk létrehozni, hanem egy olyan közösséget, ami biztonságos teret ad ahhoz, hogy az LMBTQ emberek és támogatóik (szülők, rokonok, tanárok, ifjúságsegítők, szociális munkások stb…) bátran megoszthassák egymással a véleményüket, élményeiket vagy bármi mást anélkül, hogy valamilyen atrocitástól kellene tartaniuk.
A biztonság miatt zárt ez a csoport?
– Az elmúlt pár évben addig eszkalálódott a helyzet, hogy több olyan kecskeméti esetről is tudunk, ahol először a közösségi médiában kezdtek el zaklatni embereket, aztán pedig megtalálták őket a való életben is. Többek között ezért is igyekszünk a tagok számára biztonságos környezetet létesíteni azzal, hogy a titkos és zárt csoportban előszűrjük az embereket. Időről időre persze teljesen nyílt eseményeket is szervezünk, de ott nagyobb a veszélye annak, hogy kevesebb LMBTQ ember jön el. Kecskemét ebből a szempontból kis város, hamar körbe érnek az információk, és vannak olyanok, akiknek megéri kettős életet élni, mert az sokkal egyszerűbbnek tűnik számukra. Egy óra alatt fent vannak Pesten, ahol meg tudják élni a valódi identitásuk, aztán hazajönnek és úgy folytatják, hogy az itteni szűkebb és tágabb környezetüknek is megfeleljenek.
Kikből állnak a Cifra Közösség támogatói?
Jelentős részben a szülőkből, akiket amellett, hogy örömmel látunk, elirányítunk az országos támogató szülői csoportba is, amelyik kifejezetten a családtagoknak szól. Ott tudnak egymástól tanácsot kérni, kapcsolódni, hasonló helyzetben lévő emberekkel, beszélni a problémákról. De támogató alatt értünk mindenkit, aki pozitívan áll a közösségünkhöz, akár szakmai vagy baráti oldalról, vannak közöttük ifjúságsegítők, szociális munkások, grafikusok.
„Nehéz kitörni abból a buborékból, amiben egyelőre vagyunk és megszólítani még több embert.”
Ha már előbújás napja. Hogyan érintett benneteket a közelmúltban zajló fóliázós akció?
– Hisszük, hogy szükség van arra, hogy az LMBTQ emberek láthatóak legyenek, akár újságban, könyvben, tévében vagy a mozivásznon. Legyen ilyen szereplő a filmekben, elérhetőek legyenek ilyen történetek, műalkotások. Ezek a kulturális tartalmak sokat tudnak adni azok számára, akik ebben élnek és keresik a saját útjukat. Sőt, nem csak az LMBTQ embereknek és a közvetlen környezetüknek van erre nagy szükségük.
„A megfelelő időben és nyelvezeten minden korosztály számára fontos, hogy a melegséggel, mint témával találkozzon. Ha erre nincs lehetőség, akkor esélytelen, hogy az emberek ezzel kapcsolatban árnyalt és megfelelő háttértudással alátámasztott véleményt tudjanak kialakítani.”
– Jelenleg a szemünk előtt zajlik az, hogy a gyerekek és fiatalok sok esetben hazugságban, tiltásban nőnek fel. A fóliázás is ezt erősíti, tovább tabusítja az egyébként sem megfelelően reprezentált témát és a közösség képviselőit.
Pontosan miről szól az október 27-ei rendezvény?
– Egy olyan beszélgetést szervezünk, ahol különböző generációk képviselőit kérdezzük meg arról, hogy milyen volt számukra az előbújás. Lesz közöttük 20 év alatti, 35 fölötti és egy 66 éves megszólalónk is, az estet pedig egy még idősebb személy moderálja. Bár az est témája maga az előbújás, de a generációk közötti hasonlóságokra, eltérésekre és hidakra is koncentrál a beszélgetés. Reméljük, hogy minél több nyitott ember eljön, és az ilyen eseményekkel nagyobb láthatóságot érünk el, valamint abban is bízunk, hogy a helyi LMBTQ emberek is nagyobb számban találnak majd ránk.
