Túl sikeres volt a migránsellenes kampány az elmúlt nyolc évben, innen nehéz megfordítani a közhangulatot, az emberek minden eltérő bőrszínű vendégmunkásban potenciális veszélyt látnak – írja a 24.hu a vendégmunkástörvény múlt heti visszavonásának hátteréről.
A kormány múlt héten visszavonta az eredetileg november elsejével életbe lépő vendégmunkástörvényt. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a vg.hu-val azt közölte, tovább szigorítják a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít. Ez „minden harmadik országból érkező számára egyértelművé fogja tenni, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni”.
A 24.hu emlékeztet, hogy a visszavont törvény a minősített kölcsönzőcégeknek és a kedvezményes foglalkoztatóknak (többek között a kormány stratégiai partnereinek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházóknak) tette volna lehetővé, hogy bizonyos (eddig meg nem határozott) országokból hozhassanak be harmadik országbeli dolgozókat, konkrét (eddig meg nem meghatározott) szakmákban és egyszerűsített eljárásban. Az így érkező vendégmunkások legfeljebb két évig maradhattak volna, amit egy alkalommal egy évvel meg lehetett volna hosszabbítani, utána el kellett volna hagyniuk az országot. A letelepedést, a családegyesítést kizárták.
A visszavonásról hátterének járt utána a 24.hu, forrása szerint nem arról van szó, hogy a kormány újra akarta volna gondolni a vendégmunkások foglalkoztatásának feltételeit. A törvény azért is kerülhetett parkolópályára, mert a kormány túl heves társadalmi ellenállásba ütközött a saját maga generálta ügyben. „Túl sikeres volt a migránsellenes kampány az elmúlt nyolc évben, innen nehéz megfordítani a közhangulatot, az emberek minden eltérő bőrszínű vendégmunkásban potenciális veszélyt látnak” – fogalmazta meg egy forrás a portálnak.
A 24.hu arról is ír, hogy vidéken több helyen aggódnak a helyben lakók az érkező távol-keleti vendégmunkások miatt. Hajdúszoboszló önkormányzata egyenesen határozatban szólította fel a kormányt, hogy nyugtassa meg a vendégmunkások miatt aggódó lakosságot.
A szigorítást aggasztónak találja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, szerintük már elég szigorú volt a novembertől életbe léptetni tervezett vendégmunkástörvény is, legalábbis az abban megszabott maximum kettő plusz egyéves magyarországi tartózkodás. Úgy vélik, egy szigorítás szembe menne a gazdaság érdekeivel. Rolek Ferenc alelnök a 24.hu-nak elmondta, a munkáltatók érdeke az lenne, hogy akik már betanultak, megismerték a munkafolyamatokat, jól dolgoznak, beilleszkedtek, azok, ha akarnak, tovább maradhassanak kettő plusz egy évnél.
Nemrég utánajártunk, mi az oka, hogy Kecskeméten egyes helyi cégek ma már egyértelműen a fülöp-szigeteki, indiai, indonéz vagy kirgiz munkavállalók alkalmazásában látják a megoldást a toborzási kihívásokra. Többek között kiderült azért is egyre népszerűbbek, mert körükben sokkal alacsonyabb szintű a fluktuáció, míg a magyarok akár pár hónap után is felmondanak.
A Jobbik szeptemberben Homokbányán tartott sajtótájékoztatót, ezen az is elhangzott, hogy szerintük a Fidesz „lakosságcserét” hajt végre: ázsiai migráns munkásokat hoznak az országba, miközben sok magyar kénytelen külföldön dolgozni a jobb megélhetésért. A városrészben augusztus végén a Qualitas Hungary Kft. négy épületből álló, közel 300 férőhelyes munkásszállását, amely lassan kezd megtelni.
