Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője írásbeli kérdésében azt szerette volna megtudni, hogy éves bontásban hogyan alakul a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától részletes adatokat nem kapott, de annyit elárult, hogy a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel.
A válaszból arra lehet következtetni, hogy mintegy 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adataiból az derül ki, hogy a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka pedig 1472.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint helytálló lehet ez a szám. Hozzátette: bár az egy százalék alacsonynak tűnhet, a rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője elmondta, hogy a tanárhiány miatt egyre gyakoribbá vált az utóbbi egy-két évben, hogy végzős tanárszakos hallgatók tartanak meg tanórákat, a törvényi előírással ellentétben nem egyszer felügyelet nélkül.
A vonatkozó törvények óvodapedagógus és testnevelő tanár munkakör esetében, valamint a szakiskolai oktatásban szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben teszi lehetővé a munkakör felsőfokú végzettség nélküli betöltését. Emellett a tanárképzésben és a tanítóképzésben részt vevő végzős, tehát még felsőfokú végzettség nélküli hallgatókat is lehet szakmai gyakorlat címén óraadóként, felügyelet mellett alkalmazni.
2024. január 1-jétől az új pedagógustörvény (státusztörvény) már azt is lehetővé teszi, hogy az utolsó éves tanárhallgatókat ne csak szakmai gyakorlat keretében, hanem legfeljebb egyéves időszakra szóló, határozott idejű megbízási szerződéssel is lehessen óraadóként alkalmazni.
via Népszava
