Az őszi szünet után indul a tanítás a felmondott tanárok nélkül

Október elején jelentette be Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, hogy 1205 olyan pedagógus volt, aki nem fogadta el a státusztörvény szerinti új szerződését. Ez a tanárok kevesebb mint 1 százalékát jelenti. Október 31-ig voltak alkalmazásban a felmondók, vagyis ők már nem térnek vissza az oktatási intézményekbe az őszi szünet végével.

A 444.hu szerette volna megtudni a Belügyminisztériumtól, hogy az 1205 fő hogyan oszlik el az ország tankerületei/oktatási intézményei közt, hogy milyen iskolatípusokat érintenek főként a távozások, hogy főként milyen szakos pedagógusok döntöttek a távozás mellett, és legfőképp azt, hogy van-e olyan terület az országban, ahol problémát okozhat a felmondások miatt kialakult pedagógushiány? Válasz hetek óta nem érkezett.

A lap az olvasókat kérte meg, írják meg mit tapasztalnak ők tekintettel arra, hogy az oktatási kormányzat jelenleg is úgy kommunikál, mintha minden a legnagyobb rendben lenne az oktatásban, és zökkenőmentesen zajlana a tanév.

A beérkező levelek rámutattak arra: rendszerszintű problémákról van szó.

Ezek a problémák pedig érintenek mindenkit: a pedagógust, aki elveszti az egzisztenciáját, a hivatását, és kiugrik a bizonytalanságba. A pedagógust, aki marad (mindegy is, milyen okból), és pótolnia kell a kieső munkát, ami még túlterheltebbé teszi őt. Érinti a gyereket, aki elveszti a tanárait, a nyugodt környezetet, amelyben kizárólag a tanulásra kellene koncentrálnia. És érinti a szülőt, aki úgy engedi el reggelente a gyerekét az iskolába, hogy fogalma sincs róla: milyen színvonalú oktatást kap a gyerek, és milyen nehézségekkel kell még megküzdenie amellett, hogy túlterhelt pedagógusok ledarálják neki a tananyagot.

Néhány idézet a levelekből:

„Mind a személyisége, a tantárgya miatt, mind az osztályfőnöksége miatt nehéz lesz Őt pótolni… Maradnak a nyugdíjas és néhány év múlva nyugdíjba vonuló kollégák.”

„Mindkét óvodapedagógus felmondott. Az egyikük (kb. 25 éves nő) már májusban, a másik (kb. 35 éves férfi) most. Helyettük 2 nyugdíjból visszajött óvodapedagógusunk lett.”

„Lehet hogy embereket találnak a helyünkre, de az oktatás színvonala sajnos nagyon mélyre süllyedt és ez csak a kezdet.”

„Nincsen más jelentkező az álláshirdetéseinkre, szinte csak 60 felettiek és nyugdíjasok. Nekik jól jön a nyugdíj mellett a plusz pénz, akár óraadóként, részmunkaidősként is… Nagy általánosságban azt tudom mondani, hogy szépen el van fedve nyugdíjasokkal, óraadókkal a tanárhiány. Nem látok előre mutató intézkedéseket. Sokan reménytelennek látják a helyzetet.”

„A 3./B osztályban felmondott mindkét képesített tanító néni. Volt egy kisegítő nevelő is, aki rémületében, hogy rá marad minden, szintén távozott. Megoldás: A 3./A osztály egyik tanítóját átvezényelték, és visszaimádkoztak egy már nyugdíjas tanerőt.”

„Botrány az egész oktatás, úgy ahogy van! Azok a tanárok akik kicsit is kreatívak, már rég nem az állami rendszerben vannak! És hiába minden hangos szó, ezen sem sikerül változtatni, amíg ez a kormány hatalmon marad.”

Az államtitkár szerint most csak 1205-en hagyták el a pályát, de tudni lehet, hogy jó ideje folyamatos az elvándorlás az iskolákból, és ezt súlyosbítják a mostani felmondások, ami egy dolgot biztosan nem segít: a nyugodt környezetet, amelyben a diákok kiművelhetik magukat.

A pedagógusok bérhelyzetének rendezését megígérte a kormány, ám a jelenlegi kommunikációs stratégia csak annyit mond: ha Brüsszel elküldi a Magyarországnak járó pénzt, akkor minden pedagógus jól fog keresni (Gulyás Gergely előszeretettel emlegeti a 800 ezer forintos bért). Ennek egyelőre nyoma sincs, a státusztörvény értelmében született új szerződések alapján azonban a többség azzal szembesült: érdemben nem változott a fizetése.