Börtön járhat a külföldi kampánypénzért – benyújtották a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedd este 21:35-kor benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot az Országgyűlésnek.

A javaslat szerint február 1-jétől Szuverenitásvédelmi Hivatalt állíthatnak fel. Ha egy párt, vagy jelölt külföldről fogad el támogatást a választási kampányban – börtönnel büntetnék. A kampány során az önkormányzati választásokon induló szervezetek nem fogadhatnak el támogatásokat:

• külföldről,
• belföldi jogi személytől,
• jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől,
• valamint betiltják a névtelen adományokat is.

A csomag főbb pontjai szerint négy törvényt módosítana a Fidesz:

• Az Alaptörvényben kiegészítenék az alkotmányos önazonosság védelmét, valamint a keresztény kultúra védelmét érintő részt a szuverenitás elismerésével.
• A választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztenék a civil szervezetekre és jelöltekre is, így minden választáson indulónak azonos törvényeknek kellene megfelelnie.
• A büntető törvénykönyvbe bekerülne, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el. Ez a módosítás után 0-tól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
• A szuverenitás védelmére külön intézményt hoznának létre Magyarországon, amely vizsgálja a külföldi beavatkozásokra utaló folyamatokat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a tervezet szerint független lesz minden más állami szervtől, és önálló költségvetéssel rendelkezik majd. Feladatai lesznek:

• szuverenitáskockázat-értékelési módszertant kialakítani;
• a beszerzett információk és adatok értékelésével elemezni a nemzeti szuverenitás érvényesülését;
• javaslatokat kidolgozni és ajánlásokat fogalmazni Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre;
• évente nemzeti szuverenitásjelentést készíteni,
• kutatási tevékenységet végezni és finanszírozni a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.

Ezen felül feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv vagy természetes személy érdekében végzett

• érdekképviseleti,
• információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint
• a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.

Feladata lesz még, hogy feltérképezze és vizsgálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatás felhasználásával befolyást gyakorolhatnak a választásokra. Ha a vizsgálat során olyan szabálytalanságot találnak, amely alapján szabálysértési eljárást, büntetőeljárást vagy más hatósági eljárást kell indítani, tájékoztatják az illetékes hatóságokat.

Az új hivatal tájékoztatást és adatszolgáltatást kérhet a vizsgálatok során bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől. Ezen felül bármely más, az adott ügyben érintett szervezettől vagy személytől is kérhet adatokat. Tizenöt napon belül eleget kell tenni a kérésnek, majd a hivatal rögzíti, és az éves jelentésében külön kiemeli, ha valaki elmulasztja az adatszolgáltatást. A vizsgálatok eredményét a hivatal honlapján teszik közzé. A dokumentumban benne lesznek a vizsgálatok során feltárt tények, illetve az ezeken alapuló megállapítások és következtetések is.

A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét. Az első elnök személyére Orbán január 1-ig tesz javaslatot, és legkésőbb február 1-jén már ki is nevezi Novák Katalin.

A pártokon kívül a választásokon induló civil szervezeteknek is tilos lesz külföldi kampánytámogatást elfogadnia. A bíróság megszüntetheti azokat a civil szervezeteket, amelyek nem tartják be ezt a törvényt. A javaslat szerint csak azokat a jelölő szervezeteket veszik majd választási nyilvántartásba, amelyek nyilatkoznak arról, hogy nem fogadnak el a fentebb felsorolt támogatásokat. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy a szervezetek betartják-e a szabályt, és ha valaki megsérti az előírást, az állami támogatás kétszeresét kell befizetnie.

A kormány szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után tűzte ki új céljának a „szuverenitásvédelmet”. Szerintük Magyarország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren is. Kocsis Máté bejelentette, hogy „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat” már idén ősszel új szabályokkal korlátoznák.

Az Európai Bizottság „több pénzt juttat a baloldali szervezeteknek, a civileknek, a baloldali médiafelületeknek, a dollárcivileknek, a dollármédiának és dollárbaloldali politikusoknak, mint amennyit a Soros-birodalom” – állítja a Fidesz–KDNP. Célként tűzték ki, hogy „megnehezítsék azok dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”, ahogy Kocsis fogalmazott: „borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

Többször is hangoztatták a Fidesz politikusai, hogy a kormány megvédi a „hazafias médiát”. Szijjártó Péter szerint a „liberális mainstream” a médiát is uralni akarja: a „liberális mainstream szerint csak akkor van médiaszabadság, ha a média 99 százaléka liberális”. Hozzátette: „Az olyan hazafias és konzervatív kormányoknak, mint a miénk, ezzel szemben fel kell lépnie.”

Orbán Viktor pár napja a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak arról beszélt, hogy a következő 10-15 év a szuverenitás védelméről fog szólni Magyarországon és a világ számos más térségében is.

A miniszterelnök arról viszont nem beszélt, hogy a „jó szerencse” és a „balesetszerűség” az előző négy országgyűlési választáson olyannyira melléjük állt, hogy egy-két rövidebb időszakot leszámítva végig alkotmányozó, kétharmados többségük volt a parlamentben. Orbán szerint ennek ellenére még mindig a „liberális hegemónia”, azaz hatalmi fölény uralja a közgondolkodást.

via Telex