A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett műtéti várólistákon jelenleg 48 ezernél is több beteg várakozik. Ez a szám egy hónappal ezelőtt 40 ezer volt.
A novemberi NEAK adatok szerint:
- 12,9 ezer beteg vár szürkehályog-műtétre,
- 11 ezren várnak térdprotézis-műtétre,
- 6,6 ezren csípőprotézis-műtétre.
Nagy Zoltán, a Magyar Szemorvostárság elnöke elmondta, hogy például szürkehályog-műtétre is már csak jövő év májusára tudnak időpontot adni. A betegek ellátásában sokszor a szakdolgozói hiány jelenti a legnagyobb gondot.
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser szerint az egészségügyi ellátórendszer nem igazán érdekelt a várólista csökkentésben, az orvosok fix fizetést kapnak, nincs semmilyen motiváló tényező az orvosi bérrendszerben. Korábban a hálapénz egy motivációs eszköz volt, de Rékassy hangsúlyozta, nem volt jó a borítékos rendszer sem, és örül annak, hogy a paraszolvencia már kikopott az állami egészségügyi betegellátásból.
Az egészségügyi szakközgazdász úgy véli, hogy a nyugat-európai országok kórházaiban bevezetett indikátorrendszer, amelyek a teljesítményt és a minőségi mutatókat is figyelembe veszik, egy jó minta lehetne a hazai betegellátásban is.
Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója többször is beszélt már arról, hogy a koronavírus-járvány után a betegek egy része eltűnt az állami ellátásból. A főigazgató még év elején mutatott be egy kutatást a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, amiből kiderült, hogy 2019-hez viszonyítva a betegek 77,87 százalékát látták el az államilag finanszírozott egészségügyben az átlagfinanszírozás mellett. A NEAK főigazgatója azt mondta, tavaly egyes ellátásoknál majdnem 30 százalékos visszaesés történt.
Az állami egészségbiztosító szerint az idei évi költségvetésben mintegy ötmilliárd forint többletforrást biztosítottak a várólistás ellátásokra, a halasztások pótlására, a várakozási idők csökkentésére. Azonban szeptemberig az egészségügyi intézmények ezt a keretösszeget felhasználták, ezért a programra szánt forrásokat 50 százalékkal megemelték.
A várakozási idők fokozatosan visszatérnek a Covid-19 előtt tapasztalható kedvező helyzethez, állítja az egészségbiztosító. 2019-ben, a pandémiát megelőző évben egyébként 28 ezren várakoztak a kórházakban valamilyen műtéti beavatkozásra. A jelenlegi 48 ezer fős várólista adatok ettől még nagyon messze vannak.
Rékassy Balázs szerint a betegek eltűnése mögött az is állhat, hogy nem világosak a betegutak, sokan későn kerülnek orvoshoz, előrehaladott állapotban van a betegségük és a rendszer nem érdekelt abban, hogy a betegeket végigvezesse a betegutakon.
„Ma már az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok is inkább összeadják a 2 millió forintnál is drágább csípőprotézis-műtét árát a magánellátásban, mint hogy éveket várakozzanak az állami egészségügyben” – tette hozzá az egészségügyi közgazdász.
Nem jó, hogy ennyire engedtük felnőni a magánegészségügyi szektort, ez hiba volt – véli a szakember. Az új jogszabályok nem szabtak határt az orvosoknak az állami betegellátás és a magánellátás közötti átjárásban. Nagyon nem helyes, hogy az orvosi bérekben egy dolog számít, hogy valaki hány éve dolgozik a betegellátásban és nem az, hogy mennyi és milyen minőségű munkát végez.
Külföldi példa szerint ha mondjuk a NEAK tudja, hogy havonta ezer csípőprotézis műtétet kellene elvégeznie, de csak 700-at tud az állami kórházrendszer kivitelezni, akkor 300 műtétet az állam vásároljon meg a magánszolgáltatóktól, akár úgy is, hogy tendert írnak ki ezeknek a műtéteknek a költségeire.
Példaként említette, hogy Németországban ez a rendszer már tökéletesen működik. Ehhez azonban az első és legfontosabb lépés, hogy az állam valós költségeken finanszírozza az ellátásokat a kórházakban – hangsúlyozta Rékassy Balázs.
via Economx
