Ott költi a legtöbb pénzt az üldözött keresztények segítésére létrehozott kormányzati szerv, ahol nincsenek üldözött keresztények

2020 decemberében összedőlt egy horvátországi templom és egy iskola a földrengés nyomán. A magyar kormány mindkét épület újjáépítésére több milliárd forintot csoportosított át a költségvetésből, és amelybe az üldözött keresztény közösségek megsegítésével foglalkozó Hungary Helps Ügynökséget vonták be. Horvátországban viszont a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket.

A horvátországi földrengés után a magyar kormány nagyvonalú ajánlatot tett: a Zágrábtól délre található petrinjai általános iskola és az attól nem messze fekvő žažinai Szent Miklós és Vitus templom újjáépítését ígérték meg a horvátoknak. 2021 májusában kiadott kormányhatározatban 9,5 milliárd forintos forrást biztosítottak erre a célra. A projekt az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Program keretében, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával valósulhatott volna meg.

Egy újabb kormányhatározat jóvoltából a Hungary Helps Ügynökség 3 milliárd 250 millió forintot még az év augusztusában meg is kapott, majd 2022 szeptemberében egy harmadik kormányhatározatban szintén 3,25 milliárd forintot utaltak át a horvátországi templom- és iskolaépítési projektre. Ezt az összeget adományként tovább kellett adni a beruházást menedzselő Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek.

A nagyvonalú támogatás nem volt elegendő a templom újjáépítésére, és két évvel a felajánlás után, tavaly decemberben a magyar fél minden hírverés nélkül visszalépett a beruházástól. Egy horvát lapban tudatta a Sziszek egyházmegyei püspökség, hogy a magyar kormány pénzügyi okokra hivatkozva visszalépett a žažinai templom újjáépítésétől, mert túl sokba került volna nekik.

Soltész Miklós egyházügyi államtitkár hivatala szerint a žažinai Szent Miklós és Vitus templom helyreállításának felmérése során olyan műemlékvédelmi problémák adódtak, amelyek következtében – egyeztetve a sziszeki egyházmegye püspökével – az új templom egy másik, szintén az egyházmegye területén lévő helyen épül meg, az eredetileg tervezettnél kisebb költségvetéssel. Vagyis a horvátok saját maguk fogják felújítani 250 lélekszámú kisközség késő barokk-kori templomát, a hírek szerint 3,3 millió euróért (1,3 milliárd forint).

Egy idén májusban megjelent kormányhatározat szerint a žažinai templom helyett egy másik, meg nem nevezett templom újjáépítéséről rendelkeztek a magyarok, ugyancsak a Zágráb melletti Sziszek egyházmegyében, aminek érdekében 754 millió forintnyi összeget különítettek el. Ezt azonban már nem a Hungary Helps program keretében hajtanák végre, a feladat felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lett.

Eközben az iskola építése horvát lapértésülések szerint áfa nélkül valamivel több mint 22 millió euróba (8,6 milliárd forint) került. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter is megerősítette, aki idén augusztusban arról beszélt, hogy több mint 8 milliárd forintba kerül a petrinjai iskola újjáépítése. Ezért a pénzért egy háromszintes, 20 tantermes iskolát kell felhúzni összesen 5500 négyzetméteren, ami elég magasnak tűnő, több mint másfél millió forintos négyzetméterenkénti költséget jelent.

Arra a kérdésre, hogy miért az üldözött keresztény közösségek programján keresztül támogatták ezeket a projekteket, sem a Hungary Helps Ügynökséget felügyelő külügyminisztérium, sem a horvát fél részéről az újjáépítések érdekében lobbizó horvát parlamenti képviselő, Jankovics Róbert nem válaszolt.

Érdekesség, hogy erre a projektre fordította a legtöbb pénzt az eredetileg az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt.

Pedig a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket Horvátországban, valamint nem is szegényebb nálunk, tavaly már megelőztek minket az egy főre jutó GDP-ben az Eurostat szerint. Mégis 2021-ben és 2022-ben erre a projektre adta a legtöbb pénzt a Hungary Helps és várhatóan 2023-ban is ez lesz a helyzet.

Ugyanakkor Ukrajnába, túlnyomó részt Kárpátaljára koncentrálva, összesen 13 projekt révén 1,7 milliárd forintnyi értékben vitt segítséget a Hungary Helps különféle segélyszervezeteken keresztül. Valamint volt egy százmillió forintos projektje az ukrajnai Herszon városában, ahova elektromos energiatermelő berendezéseket szállítottak a kórházaknak és a lakosságnak.

A harmadik legnagyobb mértékű adományban a libanoni örmény közösség és a nemzetközi örmény diaszpóra részesült egy 1 milliárd 470 millió forintos projektnek köszönhetően. Ez magába foglalta mezőgazdasági vállalkozások elindítását, egyházi infrastruktúra fejlesztését, valamint humanitárius segély biztosítását is.

via 24.hu