2020 decemberében összedőlt egy horvátországi templom és egy iskola a földrengés nyomán. A magyar kormány mindkét épület újjáépítésére több milliárd forintot csoportosított át a költségvetésből, és amelybe az üldözött keresztény közösségek megsegítésével foglalkozó Hungary Helps Ügynökséget vonták be. Horvátországban viszont a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket.
A horvátországi földrengés után a magyar kormány nagyvonalú ajánlatot tett: a Zágrábtól délre található petrinjai általános iskola és az attól nem messze fekvő žažinai Szent Miklós és Vitus templom újjáépítését ígérték meg a horvátoknak. 2021 májusában kiadott kormányhatározatban 9,5 milliárd forintos forrást biztosítottak erre a célra. A projekt az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Program keretében, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával valósulhatott volna meg.
Egy újabb kormányhatározat jóvoltából a Hungary Helps Ügynökség 3 milliárd 250 millió forintot még az év augusztusában meg is kapott, majd 2022 szeptemberében egy harmadik kormányhatározatban szintén 3,25 milliárd forintot utaltak át a horvátországi templom- és iskolaépítési projektre. Ezt az összeget adományként tovább kellett adni a beruházást menedzselő Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek.
A nagyvonalú támogatás nem volt elegendő a templom újjáépítésére, és két évvel a felajánlás után, tavaly decemberben a magyar fél minden hírverés nélkül visszalépett a beruházástól. Egy horvát lapban tudatta a Sziszek egyházmegyei püspökség, hogy a magyar kormány pénzügyi okokra hivatkozva visszalépett a žažinai templom újjáépítésétől, mert túl sokba került volna nekik.
Soltész Miklós egyházügyi államtitkár hivatala szerint a žažinai Szent Miklós és Vitus templom helyreállításának felmérése során olyan műemlékvédelmi problémák adódtak, amelyek következtében – egyeztetve a sziszeki egyházmegye püspökével – az új templom egy másik, szintén az egyházmegye területén lévő helyen épül meg, az eredetileg tervezettnél kisebb költségvetéssel. Vagyis a horvátok saját maguk fogják felújítani 250 lélekszámú kisközség késő barokk-kori templomát, a hírek szerint 3,3 millió euróért (1,3 milliárd forint).
Egy idén májusban megjelent kormányhatározat szerint a žažinai templom helyett egy másik, meg nem nevezett templom újjáépítéséről rendelkeztek a magyarok, ugyancsak a Zágráb melletti Sziszek egyházmegyében, aminek érdekében 754 millió forintnyi összeget különítettek el. Ezt azonban már nem a Hungary Helps program keretében hajtanák végre, a feladat felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lett.
Eközben az iskola építése horvát lapértésülések szerint áfa nélkül valamivel több mint került. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter is megerősítette, aki idén augusztusban arról beszélt, hogy több mint 8 milliárd forintba kerül a petrinjai iskola újjáépítése. Ezért a pénzért egy háromszintes, 20 tantermes iskolát kell felhúzni összesen 5500 négyzetméteren, ami elég magasnak tűnő, több mint másfél millió forintos négyzetméterenkénti költséget jelent.
Arra a kérdésre, hogy miért az üldözött keresztény közösségek programján keresztül támogatták ezeket a projekteket, sem a Hungary Helps Ügynökséget felügyelő külügyminisztérium, sem a horvát fél részéről az újjáépítések érdekében lobbizó horvát parlamenti képviselő, Jankovics Róbert nem válaszolt.
Érdekesség, hogy erre a projektre fordította a legtöbb pénzt az eredetileg az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt.
Pedig a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket Horvátországban, valamint nem is szegényebb nálunk, tavaly már megelőztek minket az egy főre jutó GDP-ben az Eurostat szerint. Mégis 2021-ben és 2022-ben erre a projektre adta a legtöbb pénzt a Hungary Helps és várhatóan 2023-ban is ez lesz a helyzet.
Ugyanakkor Ukrajnába, túlnyomó részt Kárpátaljára koncentrálva, összesen 13 projekt révén 1,7 milliárd forintnyi értékben vitt segítséget a Hungary Helps különféle segélyszervezeteken keresztül. Valamint volt egy százmillió forintos projektje az ukrajnai Herszon városában, ahova elektromos energiatermelő berendezéseket szállítottak a kórházaknak és a lakosságnak.
A harmadik legnagyobb mértékű adományban a libanoni örmény közösség és a nemzetközi örmény diaszpóra részesült egy 1 milliárd 470 millió forintos projektnek köszönhetően. Ez magába foglalta mezőgazdasági vállalkozások elindítását, egyházi infrastruktúra fejlesztését, valamint humanitárius segély biztosítását is.
via 24.hu
