November 8-án lépett hatályba az állami építési és beruházási törvény, amely Lázár János építési és közlekedési miniszter szívügye és ami elég nehezen jutott el az ötlettől a hatályos jogszabályig.
A Telexnek nyilatkozó közbeszerző szerint Lázár mindenáron végig akarta vinni a közbeszerzési reformot. Hogy ez „szakmai meggyőződésből, vagy a hatalmi harc részeként, esetleg valamilyen revans miatt”, azt nem tudni, de „közben annyira felhígult a szabályozás, annyi minden változott, van, ami kikerült, van, amit nem tisztáz a törvény, hogy a végeredmény legfeljebb felemás lett.”
A szabályozási reformnak az egyik kérdése, hogy a jövőben ki és hogyan bonyolíthat majd le egy közbeszerzést. A változások egyik eleme, hogy voltak korábban magáncégeknél vagy közintézményeknél dolgozó képesített szakemberek, ők a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ). Helyettük és részben velük párhuzamosan a törvény meghatározott egy újabb szereplőt, az állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ), akik már definíciószerűen állami alkalmazottak.
Egyszerűen arról van szó, hogy ne magánszereplők zsírosodjanak a közbeszerzések megszervezésén, hanem kerüljön be ez a szaktudás a minisztériumokba. Az állami közbeszerzési szaktanácsadó csak állami alkalmazott lehet, és bizonyos eljárásokat csak ők folytathatnak le az új törvény szerint.
Egyelőre az építési beruházás tendereztetéséhez kellenek az ÁKSZ-ek, vagyis az állami szervezetek többségének nem kell most rohamtempóban saját közbeszerző alkalmazottat keresni. Köszönhető ez annak, hogy a külsős közbeszerzők a névjegyzékben benne maradhatnak, és árubeszerzéseket, valamint szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzéseket továbbra is bonyolíthatnak az állami költségvetési szerveknek is.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője szerint a változások nagyon technikaiak, ami nem lenne gond, a baj valójában az, hogy a magyarországi közbeszerzési piac korrupciós zavarait, például az ajánlattevők piacfelosztó taktikáit és más összejátszásokat, valamint ajánlatkérői oldalon a kiírások testre szabását, a versenyt szűkítő feltételek meghatározását ezek a módosítások nem fogják sem megakadályozni, sem megelőzni. A jelenlegi szabályok mellett is lehetne tisztességes közbeszerzéseket csinálni, és az új szabályok mellett is lehetőség lesz továbbra is korrupt beszerzésekre.
A változások aligha fejeződtek be, mert a kormány.hu oldalon elérhető egy másik módosítási tervezet is, ami az uniós jogállamisági eljárással kapcsolatos vállalásokhoz kapcsolódik.
A másik módosítás a jogorvoslati díjakkal kapcsolatos, ami miatt a kormány sok kritikát kapott, mert ezek nagyon magasak. Civil és uniós intézmények ezt aggályosnak tartották, mert a túl magas díjak elriaszthatják a magyar cégeket attól, hogy akár jogos érdekeik mentén fellépjenek.
A jogszerűtlen döntések ellen ma úgy lehet fellépni, hogy annak a közbeszerzés értékéhez képest 0,5 százaléknyi, de maximum 25 millió forintos díja van. Az új javaslatban a maximális értéket csökkentenék 17,5 millió forintra, míg a minimális 300 ezer forint, a díj százalékos mértéke azonban maradna 0,5 százalék.
Ez azt jelenti, hogy technikailag csökkentjük a díjakat, ám ez legfeljebb a 3,5 milliárd forint feletti becsült értékű közbeszerzések megtámadásánál hoz változást.
Az az érv nem igaz, hogy a túlzottan alacsony díjak megnyitnák a kaput a visszaélésszerű eljárás-kezdeményezések előtt, ugyanis sosem volt mód könnyen és olcsón jogorvoslati panasszal, kifogással élni – állítja Ligeti Miklós. A TI szerint az lenne a megoldás, ha legalább a korrupcióellenes szakmai és civil szervezetek ingyenesen kezdeményezhetnék a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) eljárását.
Jelenleg a Közbeszerzési Hatóság nem jár el az érzékeny, a hatalomnak kényes ügyekben, és nem kezdeményezi elég gyakran az ilyen ügyekben a KDB eljárását, pedig ingyenesen megtehetné.
„Nem élt ezzel a lehetőséggel például a 35 éves autópálya-koncesszió és a szintén 35 éves hulladékkoncesszió ügyében, és a jegybank által a jegybankelnök fiához köthető cégtől közbeszerzés nélkül rendelt bútorok ügyében sem, hogy csak néhány példát említsek” – mondta Ligeti.
Ma még nem tudni, hogy az egész rendszer majd jó irányba változik-e, egyes bennfentes közbeszerzési tanácsadók tényleg elég sokat kereshettek, lehet, hogy az államhoz rendelve a szaktudásukat jobban jár majd a közös kassza.
