A KSH adatai szerint évről évre emelkedik Magyarországon a 65-, sőt a 70 éven felül munkát vállalók aránya. A Népszava Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját kérdezte erről a jelenségről.
Itthon inkább a kényszer, a fejlett nyugati országokban döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát, vagy a pihenést választja az ember – fogalmazott Molnár. 2010-ben a 65-69 éves korosztályból még 25 ezren dolgoztak, 2022-ben már 84 ezren vállaltak munkát. Hasonló a tendencia a 70-74 éves korcsoportban is, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon.
Sok nyugdíjas az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt. Az életszínvonalat pedig egyik hónapról a másikra igen nehéz ilyen arányban csökkenteni.
A Policy Agenda elemzése szerint 2022-ben a nyugdíjasok több mint felének, 1,2 millió idősnek az ellátása nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét – emlékeztetett Molnár. A nyugati országokban jók a fizetések, majd a nyugdíjak is, tisztességes megélhetési biztosító ellátásból élnek az idősek, és csak az dolgozik, akinek ahhoz valóban kedve van. A többiek viszont élvezik a jól megérdemelt pihenést, és utaznak, világot látnak.
Magyarországon társadalmi igény is a nyugdíj melletti munka, a háziorvosok átlagéletkora 65 év, nagy baj lenne, ha ők nem dolgoznának tovább. Ez a helyzet igaz más egészségügyi területen is, és a szociális területen dolgozókra, pedagógusokra is.
Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szakértője szerint is a pénz a fő motiváló erő. Hibásnak tartja a nyugdíjasok foglalkoztatását szabályozó, sokszor értelmezhetetlen és követhetetlen előírásokat, mert nehezen fogadható el, hogy míg a versenyszférában korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíjasok, addig a közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, ami alól csak a gyermekvédelem-, szociális ellátás-, köz- és szakképzés területén dolgozók kivételek.
