Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég bukaresti útján fontos megállapodásokat kötött, ezek között szerepelt Magyarország és Románia közötti gázszállítási kapacitások, valamint az áramszállítási kapacitások bővítése.
A megállapodások értelmében Romániából érkezne energia, mert számukra megvan az esély arra, hogy 5-10 éves távon a régió egyik legjelentősebb energiaexportőrévé váljon. Sok szempontból földrajzi adottság, hogy ekkora partnerré válhat Románia, de tettek is azért, hogy exportőrré válhassanak – az áramellátásuk esetében érdemes kiemelni, hogy az áramtermelésük negyedét vízerőművek adják.
A megújulóenergia-forradalom idején jelentős versenyelőnnyé formálódik az, hogy a román vízenergia-termelés jelentős részét tárolós vízerőművek alkotják. Ezzel a hálózatuk szabályozási képessége óriási az ország méretéhez képest. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a szomszéd ország annyi nap- és szélerőművet építhet, amennyit csak akar, nem kell attól tartaniuk, mint itthon, hogy a hálózat összeomlik, mert nem tudják szabályozni a változékony megújuló energiát.
Magyarországon energiaigényes iparágak települnek gőzerővel, valamint már most is jelentős mennyiségű áramimportra szorulunk, így nem irreális azt feltételezni, hogy majd a jelentős mértékű áramexportra képes Romániából vesszük az energiát az igények kielégítéséhez.
A gázellátás szempontjából a fogyasztás több mint 80 százaléka külföldről érkezik, és ezen belül szinte 100 százalékban Oroszországtól függünk. Érdemi változás lehet a fekete-tengeri Neptun gázmező kiaknázása, amely román–osztrák kooperációban már elkezdődött, és valamikor 2027–2028 környékén az első gázmolekulák is a felszínre kerülhetnek.
Korai pontos becslést adni azzal kapcsolatban, hogy a románok mennyi gázt fognak Magyarországra juttatni, de vélhetően az orosz import akár 20-40 százalékát is helyettesíthetik, ami jelentősnek tekinthető.
Ráadásul a román oldalon számos gázerőmű épült az elmúlt években, így a románok gázt vagy abból közvetlenül előállított áramot is juttathatnak hazánknak, a megújuló energiák és a szabályozási képességük mellett.
Könnyen elképzelhető az, hogy Magyarország energiaellátásában a 2030-as évektől Oroszország mellett Románia lehet a legjelentősebb partner.
via Telex
