A KSH rendre olyan statisztikai eredményeket közöl, ami szerint az átlagfizetés mennyire szépen alakul Magyarországon. A legtöbben azonban úgy érzik, hogy valahol valami nem stimmel, és ez nem véletlen. Igazából nem kell az adatok hamisítását sejteni a háttérben, arról van szó ugyanis, hogy a dolgozók háromnegyede kevesebbet keres az átlagfizetésnél, amit a legjobban kereső törpe kisebbség húz fel nagyon. A Telex egy ábrán mutatta be, hogy 2022-ben a bruttó fizetések szerint a magyarországi keresők hány százaléka mennyit keresett.
Az emberek az éven belüli havi bruttó átlagfizetésük szerint vannak húszezer forintonként csoportosítva. Az ábrán különböző színekkel van jelölve az, hogy az adott csoport kevesebbet vagy többet keres a közmunkás fizetésnél, a minimálbérnél, a garantált bérminimumnál és az átlagfizetésnél.
A garantált bérminimum és az átlagbér között keresnek a legtöbben (citromsárga), a kiugró oszlop azokat jelöli, akik pontosan a garantált bérminimumot keresték, ők a keresők 10,5 százalékát teszik ki. Az egyre kisebb oszlopok jelzik, hogy nőnek a fizetések, viszont csökken azok száma, akik pont abban a tartományban keresnek. A kiugró sötétzöld oszlop a havi bruttó egymillió forint fölött keresőket jelöli, a dolgozók hét százaléka van ebben a kategóriában.
A dolgozók 3 százaléka kevesebbet keres havi bruttó százezer forintnál, ők részmunkaidős vagy alkalmi munkából élő dolgozók lehetnek. 10 százalék keresi a közmunkások bérét, köztük is sokan lehetnek részmunkaidős dolgozók. További 10 százalék fizetése nem haladta meg a bruttó 260 ezer forintos garantált bérminimumot, a dolgozók majdnem pontosan fele ennél többet, de az átlagfizetésnél kevesebbet keresett, miközben az emberek csak negyede keresett afölött.
