Az EU-pénzek egy része felszabadult, a hatóságok nagyon beszigorítottak

- Advertisement -

Magyarország megkaphatja az eddig visszatartott felzárkóztatási források közel felét, a teljes támogatási keret harmadát. A magyar irányító hatóságok viselkedése rettentően szigorú lett azóta, amióta az EU feltételeket szabott a pénzosztás kapcsán – tapasztalják a pályázatírók.

Az uniós támogatások felhasználását felügyelő irányító hatóságok arra törekszenek, hogy maradéktalanul betartassanak minden, a pályázati szerződésben foglalt ígéretet, a határidőkkel, a megvalósítási helyszínekkel és a pályázatmódosításokkal kapcsolatban egyaránt. Sok a helyszíni ellenőrzés, és gyakran küldenek ki a pályázóknak háromnapos határidővel megválaszolandó, úgynevezett értelmező kérdéseket. A cégeknek pedig komoly kihívás lehet ilyen hamar megadni a válaszokat.

Korábban nagyvonalúbban kezelték azt, hogy mennyi idő alatt kell befejezni egy-egy projektet, ma már egy-két hónap csúszás esetén is felmondja a szerződést az irányító hatóság. Amelyik vállalat nem nyújtotta be a számláit időben, vagy akár két telephelye közül véletlenül nem azt írta be, ahol a projekt megvalósul, attól megvonják a pénzt. A létszámvállalásokat is komolyan veszik : így ha egy cég 50 dolgozóra tett vállalást a pályázatban, de már csak 35-öt tud felmutatni, attól visszakérik a támogatást – sorolta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

A szakember szerint a pályázati rendszer túlbürokratizált lett, aminek a vállalkozók egyáltalán nem örülnek. A minisztériumok alá sorolt irányító hatóságok felkészülnek arra, hogy a jövőben az Európai Bizottság revizorai semmilyen hibát, kivetnivalót ne találjanak a pályázatoknál, így kínosan ügyelnek a szabályok betartására – kommentált Essősy Zsombor.

Az Európai Bizottság (EB) december közepén jelentette be, hogy Magyarország az igazságügyi reform teljesítésével mintegy 10,2 milliárd eurónyi kohéziós (felzárkóztatási) EU-forráshoz férhet hozzá, a 2021-2027-es támogatási időszakban zárolt mintegy 22 milliárd eurónyi kohéziós alapból.

A kohéziós forrásokhoz hozzárendelt nyolc magyar operatív program közül három – a Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP Plusz) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP Plusz) – esetében a kötelezettségvállalási keret 55 százalékát, összesen 6,3 milliárd eurót (2500 milliárd forint) függesztett fel tavaly az Európai Bizottság.

Ez a három program az, amely politikai szempontból a leginkább aggályos. Jelentős részben olyan önkormányzati és állami projekteket ölelnek fel, melyek közbeszerzési kötelezettség alá esnek, és egyszerre akár 20-50 milliárd forintos megbízásokat tartalmaznak nagy infrastrukturális beruházásokra: például város-, és úthálózat-fejlesztésekre, szennyvíz, vagy energetikai beruházásokra – magyarázta Essősy.

Az önkormányzati szintű beruházások esetén a túlárazások, irányított közbeszerzések aránya nagyon jelentős, ez egyébként nemcsak hazánkban, hanem más, a korrupcióval halmozottan érintett tagállamban, például Görögországban és Romániában is kézzelfogható.

Miközben az Európai Unió 2023 végéig egyetlen centnyi támogatást nem utalt a magyar kormánynak, addig az mostanáig 1211 milliárd forintnyi pályázati pénzt fizetett ki a költségvetés terhére az operatív programokból.

E megelőlegezett pénzeket főként 2021 és 2022 során kapták meg a pályázók, amelyeket túlnyomórészt két programhoz kapcsolódóan utalták ki:

  • a jogállamisági mechanizmusban nem érintett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében a 1147,3 milliárdnyi igényelt támogatásból eddig 358 milliárd forintot fizettek ki,
  • míg az 55 százalékos forrásfelfüggesztéssel sújtott TOP Plusz esetében 1397,3 milliárdnyi igényelt támogatásból 754 milliárdra rúg a kifizetések összege.

Amennyiben jövőre megnyílik az uniós forráskeret, akkor a támogatásokat főként a GINOP Plusz pályázataihoz csatornázzák be. Egyfelől ez a legnagyobb (összesen 2294,1 milliárdos keretű) operatív program, másrészt a hatóságok részéről ezek a leginkább tiszta és „támadhatatlan” projektek. Ezekre a pályázatokra a legtöbb esetben nem kell közbeszerzést kiírni, és a kiírások rendszerint néhány százmillió forintos összegekről szólnak.

E gazdaságfejlesztési támogatásokat jellemzően a versenyszféra vállalatai vehetik igénybe, például gépbeszerzés vagy telephelybővítés céljából. Ezek a bizottság megítélése szerint alacsony kockázatú projektek, hiszen például a közbeszerzések lebonyolítását nem kell vizsgálni, és az összegeket szétterítik a gazdaságban, ahelyett, hogy egy-egy nagy beruházót juttatnának jelentős támogatáshoz – világított rá a MAPI-vezérigazgató.

A TOP Plusz esetében viszont meglehet, hogy a költségvetési előleg-kifizetések ellenére nem nyújtanak be számlákat 2024-ben, nehogy azok problémát okozzanak.

A kormány első körben azokat a pályázatokat részesíti előnyben, amelyek esetében a nyerteseket már kihirdették, és a számlákat kifizette a költségvetés. A jövő év első negyedében ezeket a számlákat fogják benyújtani utófinanszírozásra a bizottsághoz, emellett az új pályázatok társadalmi egyeztetésére nyílik lehetőség. Az új pályázatok kiírására csak a második negyedévben kerülhet sor, április-májustól kezdődően – jelezte előre Essősy.

A mintegy 3800–4000 milliárd forintnyi felszabaduló összegből, ha elindulnak az uniós utalások, kezdetben kifizetik a megelőlegezett 1200 milliárdot. Ez javítja költségvetés számait, de semmilyen GDP-élénkítő hatással nem jár majd, hiszen ezek a pénzek már bekerültek a gazdaság vérkeringésébe.

A fennmaradó mintegy 2800 milliárd forint 2024, 2025 és 2026 során érkezhet meg Magyarországra, éves szinten 1–1,5 százalékponttal megdobva a GDP-t. Hogy a pénzek milyen ütemezéssel érkeznek majd, az most nem előrelátható – jegyezte meg.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „egyelőre nem látjuk azt, hogy a korrupciós kockázatok érdemben csökkennének Magyarországon. Ez azért van, mert az elsődlegesen lojalitáson alapuló haveri államkapitalista rendszer mára kiépült, a mechanizmusai meghatározzák a mindennapi gazdasági működést. Ezt az állapotot – amit foglyul ejtett államnak nevezünk– nagyon nehéz egyedi intézkedésekkel megszüntetni”.

Érdemben csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, különösen az uniós finanszírozású projektek esetében, csakhogy számos gazdasági szektorban már csak olyan cégek működnek, amelyek valamilyen módon hűségesküt tettek a kormánynak, a piaci viszonyokat ugyanis súlyosan eltorzították az elmúlt években. Az uniós nyomásra megvalósuló intézkedéssor pedig a kiegyenlített feltételeket nem képes azonnal helyreállítani.

Amennyiben a kormányzat végrehajtja a bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkövet, akkor hosszabb távon csökkenthetnek a korrupciós kockázatok. „A rendszerszintű problémák orvoslásához idő, és ami még fontosabb, akarat kell. A kormány pedig nem abban érdekelt, hogy helyreálljon a jogállam, megszűnjön a rendszerszintű korrupció, és szabadpiaci viszonyok alakuljanak ki. A kormány egy dologban érdekelt: be akarja hozni az uniós pénzeket” – jelentette ki Martin József Péter.

A hatóságok várhatóan az eddiginél jobban ügyelnek a formai kritériumokra a pályázatok esetében. A kormány számít az Európai Bizottság fokozott ellenőrzésére, nem véletlen, hogy az egyajánlatos beszerzések aránya erőteljesebben csökkent az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél, mint a hazai kiírásoknál. Arra ugyanakkor a bizottsági apparátusnak biztosan nem lesz elegendő kapacitása, hogy az összes projektet ellenőrizze – tette hozzá.

via 24.hu

- Advertisement -
Exit mobile version