Magyarországon a válaszadók 59 százaléka szerint nem érvényesülnek a keresztény értékek az ország vezetése során, az ellenzéki szavazók 85, a kormánypártiak 22 százaléka gondolkodik így – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből.
Az nem okozott meglepetést, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak 82 százaléka fontosnak tartaná a keresztény értékeket, ugyanakkor az ellenzékiek 32, és a nem vallásos – vagy legalábbis egyházhoz nem kötődő – válaszolók 38 százaléka is így nyilatkozott.
A legutóbbi népszámlálás tanulsága szerint csökkent a magukat vallásosnak gondolók száma, de szakértők szerint valójában nem arról van szó, hogy kevesebb lenne a hívő, inkább az „intézményes egyháztagok” száma csökken, amelynek okát az egyházi lét átpolitizálódásában látják. A Publicus kutatás alapján az emberek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban, és erről a kérdésről a kormánypártok szavazóinak háromnegyede is így gondolkodik.
Az „üldözött keresztények” narratíva a Fidesz-KDNP szavazóinak gondolkodásába se épült be igazán: körükben is csak 15 százalék gondolja, hogy emiatt valaki akadályokba ütközhet a közéletben. A többség nem elégedett a keresztény egyházak segítő tevékenységével sem: 38 százalék vélekedik úgy, hogy kellő mértékben kiveszik a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből.
A kormány egyre nagyobb teret enged a felekezeteknek az oktatás terén. Ennek a folyamatnak a megítélése igencsak megosztja az embereket a Publicus kutatása szerint: 34 százalék inkább helyesnek tartja, hogy az iskolák átvétele miatt egyre több gyerek tanul egyházi fenntartású intézményben, 28 százalék inkább helyteleníti, 29 százalék szerint pedig nincs jelentősége ennek a dolognak. A Fidesz szavazóinak 58 százaléka pozitívan értékeli ezt a tendenciát, míg ez az arány az ellenzékiek körében 19 százalék.
A pedofil bűncselekmények kapcsán a válaszadók 33 százaléka több, 44 százaléka pedig néhány ilyen esetről hallott, 21 százalékhoz nem jutottak el az ezekről szóló hírek. Csupán 17 százalék gondolja, hogy a keresztény egyházak megfelelően kezelik a papi pedofília és a szexuális visszaélések kérdését Magyarországon, 57 százalék pedig ellenkezőképpen vélekedik.
Hiteles, pártpolitikától mentes kommunikációt szeretnének a magyar katolikusok. Jelentős részük ugyanakkor még nem is hallott arról, hogy Ferenc pápa milyen módon próbálja megújítani az egyházat. A pápa szándéka szerint a szinodalitás a katolikus egyház helyes működési módja, a káros vallási felsőbbrendűség, vagyis a klerikalizmus ellentéte. A pápa által 2021-ben meghirdetett szinodális folyamat az egyházi szervezet és az egyházi gondolkodásmód átformálását jelenti a párbeszéden, egymás meghallgatásán alapuló, közösségi egyházkormányzás felé.
Azok közül, akik egyáltalán hallottak már a szinodalitásról, mindössze 28 százalék állította, hogy követi az azzal összefüggő aktualitásokat. Majdnem ugyanennyien (24 százalék) válaszolták, hogy bár hallottak róla, nem tudnák megmondani, pontosan mit is jelent a fogalom. A válaszadók 38 százaléka „néhány konkrét dolgot” hallott róla.
Sok válaszadót aggasztott a Magyar Katolikus Egyház drámai mértékű politikai függősége is, ami az anyagi javak hajszolásával párosul – közölte a Szemlélek. Ahogy az egyik hozzászóló fogalmazott: „Kevesebbet a látszatra, többet a szívekbe!” Voltak, akik arra hívták fel a figyelmet, az egyház megújulása nem jelentheti azt, hogy több ezer évnyi tanítást egyik pillanatról a másikra meg kell változtatni: Krisztus tanítását kell hirdetni, nem pedig a világhoz idomulni.
