A tavaly megírt nemzetközi tanulói teljesítménymérés, a PISA eredményeit kedden tette közzé az OECD. Eszerint soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a teszteken, mint tavaly, de a visszaesés majdnem minden országban tetten érhető.
A tesztet 15 éves diákok írták, a legtöbb területen további romlást mutatnak a magyar eredmények, a már eddig sem fényes teljesítményhez képest is. A legaggasztóbbak a matematikai eredményeink: amíg 2018-ban még 481 pontot értek el a diákok, az eddigi mélypont pedig 2012-ben és 2015-ben 477 pont volt, tavaly mindössze 473 pontot értek el.
Az olvasás-szövegértés területén is aggasztó az eredmény: az előző, 2018-as mérésen még 476-ot, most mindössze 473 pontot értünk el. Ennél rosszabb csak 2012-ben volt, akkor 470 ponttal állítottuk be a negatív csúcsot. A természettudományokban ugyanakkor van némi javulás: 2015-ben 477, 2018-ban 481, 2022-ben 486 pontot értünk el.
Az OECD-átlag matematikából 472 pont, olvasásból 476 pont, természettudományokban pedig 485 pont volt, vagyis van olyan terület, ahol a magyar diákok egy-egy ponttal jobbak voltak az átlagnál.
2012-hez képest nem változott jelentősen matematikából az alapszint (2. szint) alatti pontszámot elérő tanulók aránya, viszont hat százalékponttal nőtt ugyanez az olvasásban, négy százalékkal a természettudományban. A legjobban teljesítő tanulók aránya viszont csökkent.
Magyarországon a tanulók 71%-a szerzett legalább 2. szintű matematikai jártasságot (OECD-átlag: 69%). Ez azt jelenti, hogy ezek a tanulók képesek értelmezni és felismerni, hogyan lehet például átváltani az árakat egy másik pénznemre. A legmagasabb teljesítményszintű csoportba (5. vagy 6. szint) a magyar tanulók mintegy 8%-a került. Ezen a szinten a tanulók képesek bonyolult helyzeteket matematikailag modellezni, és megfelelő problémamegoldási stratégiákat kiválasztani, összehasonlítani és értékelni ezek kezelésére.
Ha a régió országaihoz hasonlítjuk a magyar teljesítményeket, azt mondhatjuk, hogy a középmezőnyben végeztünk. A lengyelek, csehek és osztrákok egyértelműen jobban teljesítettek a magyar tanulóknál, a szövegértést leszámítva a szlovénok is, de összességében jobban teljesítettünk a horvátoknál, szlovákoknál, ukránoknál és a románoknál is.
A magyarországi diákok mintegy 74 százaléka 2. vagy magasabb szintet ért el az olvasás terén, vagyis meg tudják határozni legalább egy közepes terjedelmű szövegben a fő gondolatot, találnak benne információkat, és reflektálnak a szövegek tartalmára. A magyar 15 évesek 5 százaléka ért el 5. vagy magasabb szintű olvasási szintet, ők képesek megérteni a hosszú szövegeket, kezelni az elvont vagy ellentétes fogalmakat, és különbséget tenni a tény és a vélemény között a tartalomra vagy a forrásra vonatkozó implicit jelzések alapján.
Magyarországon a diákok mintegy 77%-a érte el a 2. vagy magasabb szintet a természettudományos teszten, ezek a tanulók legalább felismerik az ismert tudományos jelenségek helyes magyarázatát, és az ismeretek segítségével egyszerű esetekben megállapíthatják, hogy a kapott adatok alapján egy következtetés érvényes-e. A diákok 6 százaléka érte el az 5. vagy 6. szintet, ők kreatívan és önállóan alkalmazhatják a tudományról szerzett ismereteiket a legkülönfélébb helyzetekben, beleértve az ismeretlen helyzeteket is.
A felmérés újra rámutatott a magyar oktatási rendszer legaggasztóbb, sok évtizede fennálló problémájára, arra, hogy a társadalmi különbségeket nem tudja csökkenteni, az eltérő családi hátterű gyerekek teljesítménye között óriási a szakadék. A leghátrányosabb helyzetű gyerekek a mostani eredményekben 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon rossznak számít.
„Ha sikerülne Magyarországon 25 pontos átlagos javulás elérni a PISA-eredményekben, az 1000 milliárd euró többletet eredményezne az évszázad végéig, vagyis nagyjából fél százalékot tenne hozzá a gazdasági növekedéshez. Érdemes tehát az oktatás fejlesztésébe invesztálni, mert az rendkívüli megtérülést eredményez, új pályára állíthatja a gazdasági fejlődést” – idézett 2020-ban Csapó Benő oktatáskutató egy 2020-as nemzetközi tanulmányt.
Ennek módja az lenne, ha a legrosszabbul teljesítő tanulók eredményein javítanánk. Közvetve ez azt is jelenti, hogy ha a rendszer méltányosabbá válna, jobb eredményeket érnénk el, és végül jobban teljesítene a gazdaság. Egyelőre tehát nincs jó híre a PISA-eredményeknek a magyar GDP alakulására.
A PISA eredményei azt mutatják, hogy a diákok legalább fele tapasztalt a Covid-járvány miatt három vagy több hónapos iskolabezárást. Ennek az időszaknak a tanulsága az is, hogy azok a tanulók, akiknek tanárai elérhetőek voltak az iskolák bezárásakor, és felkészültebbek voltak az online tanításra, magasabb pontszámot értek el matematikából.
via HVG
