Az MLSZ a sportállamtitkársághoz fordult, mert az érvényben lévő idegenrendészeti törvény miatt az NB I-es csapatok bizonyos esetekben nem tudtak volna igazolni. Az érintett államtitkárok megegyeztek, és a sportérdekek miatt a futballisták kérelmezhetik a tartózkodási engedély kiadását.
„Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség!” – így kezdődik a 2023. évi XC. törvény, amely nem várt akadályt gördített több NB I-es klub téli átigazolásai elé. Az idegenrendészet ugyanis 2024. január 1-jétől február 29-ig nem állíthat ki tartózkodási engedélyt az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térség nem EU-tagjain (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Svájcon kívüli állampolgár részére.
A 24.hu megkereste a ZTE sportigazgatóját. Sallói István így érvelt:
„Az MLSZ szabálya szerint csak abban az esetben lehet új játékost regisztrálni, ha az érintett rendelkezik magyarországi tartózkodási engedéllyel. A nem uniós országból érkezhetnek olyan labdarúgók, akik belépéséhez az államközi egyezmények szerint nem szükséges vízum – például szerbek, brazilok. Ők ugyan jogszerűen tartózkodhatnak hazánkban 90 napig, így akár még edzhetnek is a csapattal, de a rendelet szerint nem tudjuk őket leigazolni, TAJ- és adószámot sem kaphatnak, így biztosítást sem köthetünk rájuk, még fizetést sem tudunk adni nekik. Azokból az országokból érkezőknek, akiknek kötelező a vízum – például afrikai nemzetek állampolgárai –, be sem léphetnek február 29-ig az országba. A felkészülés már minden klubnál elkezdődött, az átigazolási időszak február közepéig tart, és persze adott a lehetőség, hogy március 1-jével szabadon igazolhatóként szerződtessünk játékost. De őszintén, ki az, aki bevállalja, hogy csak később, márciusban, az ötödik tavaszi forduló után csatlakozik a kerethez, és addig ingyen, biztosítás nélkül edzeget? Nincs ilyen labdarúgó, és megjegyzem, egy ilyen szerződtetésnek a szakmai értelme is nulla”.
Ennek ellenére a Kubatov Gábor elnökölte Ferencváros bejelentette az elefántcsontparti Habib Maiga leigazolását. A Fradi nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a középpályás rendelkezik-e magyarországi tartózkodási engedéllyel, viszont a Belügyminisztérium szombati közleménye megmagyarázta: a látványcsapatsportágak csapataiba igazolók kivételek lehetnek.
Az MLSZ a hét közben még azt kommunikálta, hogy „a jelenlegi szabályok szerint a csapatok igazolhatnak játékosokat bárhonnan, de EU-n kívüli játékosok esetében játékengedélyt csak február 29-e után kaphatnak. Az MLSZ a problémát jelezte a sportállamtitkárságnak.”
A 24.hu úgy tudja, hogy az MLSZ-ben égtek a héten a telefonok, miután értesült erről a róka fogta csuka helyzetről. A lap további információi szerint a sportot felügyelő Honvédelmi Minisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt felügyelő Belügyminisztérium dolgozott az ügy kezelésén.
Annyira gyorsak voltak a probléma kezelésében, hogy szombaton már közzétette közleményét a Belügyminisztérium, amelyben rögzítette, hogy a törvény „által bevezetett tilalom a sport szektorban – különösen a látvány-csapatsportoknál –jelentős hátrányt okozhat, több sportágban ugyanis a nemzetközi sportszövetség által meghatározott, korlátozott ideig fennálló téli átigazolási időszak egybeesik a Harmtv-ben foglalt tilalmi időszakkal, így e sportágak klubcsapatainak nem lenne lehetősége harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező játékosokat igazolni.”
Ennek nyomán Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Bolcsik Zoltán rendészetért felelős államtitkár abban maradt: „a 2024 évi kiemelkedő jelentőségű sport világeseményekre való felkészülés fontosságának szem előtt tartásával, Magyarország sportérdekére tekintettel az érintett sportolók kérelmezhetik a belügyminisztertől a tartózkodási engedély kiadását.”
És így az NB I-es csapatok problémája máris megoldódott.
via 24.hu
