Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. az év második munkanapján jelentős devizakötvény-kibocsátást rendelt meg az ügylettel megbízott nemzetközi bankoktól. Eredetileg a BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan által alkotott konzorciumnak 2 milliárd dollárnyi hitelt kellett volna szereznie Magyarország számára. Azonban a vártnál nagyobb befektetői kereslet jelentkezett a magyar kötvény iránt, így végül 2,5 milliárd dollárnyi (860 milliárd forint) hitelt vett fel az állam.
Az ÁKK közlése szerint az állam a befolyó összeget „általános finanszírozási célokra” használja majd fel, vagyis azt beforgatják a költségvetés folyó gazdálkodásába. Ettől függetlenül a kormány szorgalmasan gyűjtögeti a százmilliárdokat a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 50 százalékának megvásárlására, amely mintegy 2 milliárd euróba, vagyis 760 milliárd forintba kerülne.
Viszont a kötvénykibocsátás tovább növeli az államadósságot és a kamatterheket úgy, hogy a magyar tartozások terhei már tavaly kiemelkedően magasak voltak uniós összehasonlításban – mondta Nagy András, az Erste Bank részvényelemzője. Az MNB számításai szerint 2023-ban 3300 milliárd forint kamatot fizetett a magyar állam az államadósság után, ez a GDP 4,3 százaléka, ami a legmagasabb az Európai Unióban.
Szintén az MNB számításai szerint idén még magasabbra, 3500 milliárdra fog emelkedni a kamatkiadás, mivel például az inflációkövető papírok esetében növekszik a kamat, lekövetve a tavalyi inflációt. A kamatterhek normalizálódása 2025-re várható, amikor is 1250 milliárd forintra csökken ez az összeg, összhangban az infláció mérséklődésével.
Az elmúlt 13-14 évben a magyar államadósság folyamatosan növekedett, 2010-ben 22 ezer milliárd forint adóssággal vette át a kormányzást az Orbán-kormány, ez nőtt 2023 közepére 52,7 ezer milliárd forintra, ami a legutóbbi hivatalos adat. Az infláció emelkedése és a kamatkörnyezet felrobbanása is hatványozottan sújtotta a magyar államháztartást, ugyanis emiatt megtöbbszöröződtek a kamatkiadások.
Varga Mihály pénzügyminiszter kitért azon kérdés megválaszolása elől, hogy tartható-e, illetve „kőbe vésett-e” a 2024-es 2,9 százalékos GDP arányos hiánycél – tudósított a pénzügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatójáról a Portfolio.hu. A kérdés harmadik feltevésére annyit válaszolt, hogy a hiánycél bele van írva a költségvetésbe, vagyis amíg azt nem módosítják az addig ott is marad.
Minden elemző számára nyilvánvaló, hogy az idei költségvetés tarthatatlan, aminek fő oka, hogy a tavalyi büdzsé elcsúszott a hibás tervezés miatt: az eredetileg tervezett 3400 milliárd forinttal szemben 2023-ban 4593 milliárd forintos deficittel zárt az állam, vagyis a harmadával lett magasabb, amit a miniszter is megerősített.
2024-re a költségvetés mindössze 2515 milliárd forintos hiányt engedélyezne, vagyis egy év alatt bő 2200 milliárd forintot kellene spórolni, vagy ennyivel több bevételt beszedni. Bár idén megindul a gazdasági növekedés, de az kétséges, hogy ennek a bevételnövelő hatása elegendő lenne a kitűzött költségvetési hiánycél eléréséhez. A tudósítások szerint Varga azt hangsúlyozta, hogy az év elején még korai 2024-es költségvetés kiigazításáról beszélni.
A miniszter arról is beszélt, hogy dacára a többszöri tervezési bukásnak a Pénzügyminisztérium idén tavasszal is elkészíti a 2025-ös költségvetési tervét és azt benyújtja a parlamentnek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több kormánysajtóban elhelyezett írásában jelezte, hogy szerinte a költségvetésnek költekeznie kellene a gazdasági növekedés serkentése érdekében, tekintet nélkül a hiány mértékére.
Ezzel szemben Varga Mihály úgy foglalt állást, hogy az első az adósság és a hiánycsökkentés, és ha lesz mozgástere a költségvetésnek, akkor lesz élénkítés. A két miniszter nyilvános szakmai vitája jelzi, hogy komoly szakmai véleménykülönbség van közöttük.
via Népszava
