2014 és 2021 között a magyarországi megyeszékhelyek közül Kecskemét fejlődött a harmadik leggyorsabban az Egyensúly Intézet Településindex nevű tanulmánya szerint. A hírös város intenzív fejlődése többek között az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem kiemelkedő növekedéséből, illetve a lakásépítések és az SZJA-t fizetők számának megugrásából is lemérhető. Gyorsan fejlődött Kecskemét, de még nem érte el a fejlettségi dobogót. Mutatjuk a számok mögötti kihívásokat is.
Kecskemét előnyös helyzetből indult a megyeszékhelyek versenyében, és így is tudott számos kategóriában nagyot fejlődni a vizsgált nyolc éves ciklus során. Az egy főre jutó jövedelem a vizsgált nyolc év alatt, éves szinten a fejenkénti 872 ezer forintról 1,8 millió forintra nőtt (ez az éves érték nominálisan értendő, tehát nem követi az infláció alakulását, mint a reálbér számítás). Ez az átlag jövedelem emelkedés az egész országban kiemelkedő. Ebbe a számításba nem csupán a dolgozókat, hanem gyermekeket és a nyugdíjasokat is beleszámolja a statisztika.
A személygépkocsi állomány növekedése is egy olyan fejlődési faktor, ami a statisztikában előrébb vitte Kecskemétet. A városban élők ennek az árnyoldalát is tapasztalják, hogy nincsen elég parkolóhely. Amiként a Kecskemét önkormányzata által jóváhagyott fejlesztési terv is fogalmaz: „Több közlekedésfejlesztési és köztér rehabilitáció (például: intermodális központ kialakítása, Noszlopy Gáspár Park fejlesztése, Széchenyi tér rehabilitációja, az elővárosi közlekedési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó városszéli P+R parkolók) elhúzódásával, valamint egyes ingatlanfejlesztések elmaradásával (pl. a volt KTE pálya területén tervezett kereskedelmi létesítmény megépítése), nem tudtak megépülni a korábban tervezett parkoló-kapacitások.” Ezek alapján elmondható, hogy a városi közlekedési infrastruktúra fejlődése nem tartja az ütemet a város fejlődésével.
A személyi jövedelemadót fizetők számának a megugrása mellett a lakásépítések területen és nyomon követhető a város fejlődése a többi megyeszékhellyel való összevetésben. A már hivatkozott városfejlesztési terv azzal magyarázza az emelkedést, hogy 2014 és 2019 között a lakásállomány 2,32 százalékkal növekedett, és a válságot követő (2010-2015 közötti) mérsékelt építési kedv a gazdasági növekedéssel felélénkült. Illetve az építést támogató jogszabályi környezet kedvezőbbé vált, így 2015. évi szinthez képest 2018-ra ötször nagyobb lett az egy évben átadott új lakások száma. Viszont 2019-től kirajzolódik az 5 százalékos ÁFA kivezetéséből adódó csökkenő tendencia is.
Kimutathatók továbbá olyan növekvő trendek, mint az ezer lakosra jutó internet-előfizetések száma (282 előfizetés → 370 előfizetés). Érdemes kiemelni, hogy a vizsgált 8 év alatt mindegyik megyeszékhely jelentősen fejlődött, átlagosan 10,9 indexpontot javítva 2014-hez képest; Kecskemét 14,8 indexponttal haladta meg 2021-ben a kiinduló állapotot. Bár gyorsan fejlődött, de Kecskemét még nem érte el a fejlettségi dobogót. A megyeszékhelyek listáját Székesfehérvár, Győr és Eger vezeti.
Mit mutat meg a kutatás?
Marek Bertram, a kutatás vezetője felvázolta, hogy több mint kétezer indikátorból 53-at választottak ki. Olyan adatokat vizsgáltak, mint a lakások átlagos négyzetméter ára, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, az egy főre eső iparűzési adó mértéke, a helyi önkormányzatok összes költségvetési bevétele egy főre, a belföldi oda- és elvándorlás különbsége ezer lakosra, a gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban ezer főre, a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, a bűncselekmények száma ezer főre. A települések 0–100 közötti pontszámot kaptak a változókhoz, egyes indikátorokat súlyozták, azaz a fontosságuk alapján különbséget tettek. A kutatásban öt kategóriát különítettek el: fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, városok, kisvárosok, valamint községek.
A budapesti kerületek közül, az V., az I. és a VI. kerület a legfejlettebb. A városok kategóriájában a tizenötezer fő feletti városok kategóriájában Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks, Veresegyház alkotja az élbolyt. A tizenötezer fő alatti városoknál Balatonfüred, Üllő, Diósd, Üröm, Aszód az erősorrend a lista élén. A legfejlettebb községek kategóriájában nem meglepő módon Balaton környéki települések végeztek az élen: Hévíz, Fonyód, Alsóörs, Berente, Balatonföldvár.
Az Egyensúly Intézet egy közpolitikai tanulmányokat író agytröszt, eddig főként szakpolitikai terveket és ajánlásokat tettek közzé. Idén publikálták először a Településindex névre hallgató tanulmányukat, amely a magyarországi településeket vizsgálja több különböző nyilvánosan elérhető adat alapján. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből, valamint a GeoX Kft.-től szerezték be a kutatáshoz. Amint arról az index beszámolt, Boros Tamás az Egyensúly Intézet igazgatója a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón leszögezte, hogy nem akarnak politikai sorrendharcot, szerinte rengeteg oka lehet egy település sikerességének, vagy épp sikertelenségének, miközben egy polgármester megítélése nem csak az adatokon múlik.