Az európai választások előtt a civil szervezetek is kulcsfontosságú szerepet játszanak a polgárok tájékoztatásában – mondta Jeroen Vergeylen, Belgium magyarországi nagykövete a budapesti Európa Ház rendezvényén, ahol az EU-elnökség fő céljait foglalta össze.
Az állampolgári részvétel az európai társadalmak alapja, és erről az EU-alapszerződés is rendelkezik – hívta fel a figyelmet Jeroen Vergeylen. A szerződés 9. cikkelye az uniós polgárságot határozza meg, a 10. cikkely szerint a polgároknak jogukban áll résztvenni az európai demokratikus döntéshozatalban, a 11. cikkely pedig az EU-intézmények és a civil szervezetek közötti nyitott párbeszédről ír. „A jogi rendelkezések persze nem elegendők, cselekvésre is szükség van, és ebben a civil szervezetek szerepe meghatározó” – tette hozzá.
Belgium 2024 első félévében látja el az Európai Unió soros elnökségét, immár a tizenharmadik alkalommal. A nagykövet szerint minden egyes elnökség más, a mostanit meghatározza például, hogy az Európai Parlament törvényhozási ciklusának végére esik: áprilisban feloszlik a parlament, júniusban pedig EP-választásokat tartanak. A belga elnökségre így komoly nyomás nehezedik, hogy időben lezáruljon minden függőben lévő jogi aktus.
Válságokból sosincs hiány, emlékeztetett Jeroen Vergeylen, hiszen a 2001-es belga EU-elnökség éppen a szeptember 11-i merényletek, a 2010-es elnökség pedig az euróválság és a bankcsődök idejére esett. Most az ukrán háború, a közel-keleti konfliktus, a klímaválság és az energiaválság bonyolítja a helyzetet.
„Belgium felelőssége megoldásokat találni. Innen jön a soros elnökség hármas szlogenje: megvédeni, megerősíteni, felkészülni” – magyarázta a diplomata. Meg kell védeni az állampolgárokat, megerősíteni a gazdaságot, és felkészíteni az Európai Uniót a jövőre, többek között a bővítésre.
Lényeges feladata a belga elnökségnek az úgynevezett stratégiai napirend előkészítése a következő európai parlamenti ciklusra. A tagállamok a tervek szerint a júniusi EU-csúcson fogadják el a napirendet, amely alapdokumentumként szolgál majd az új Európai Parlament és az új Európai Bizottság számára.
Az Európa Ház rendezvényén Jeroen Vergeylen a politikai célok közül kiemelte a bővítés előlendítését. Hangsúlyozta, hogy az újabb tagállamok befogadásával párhuzamosan az EU alapértékeinek megvédésére is figyelni kell, valamint arra, hogy a bővítés ne gyengítse az uniót. Ezért is alapvető fontosságú az EU-s intézményrendszert és döntéshozatalt hatékonyabbá tenni.
Hat prioritást sorolt fel a nagykövet a belga elnökség kapcsán:
- Jogállamiság és demokrácia védelme
- Versenyképesség megerősítése
- Zöld és igazságos átmenet biztosítása
- Szociális és egészségügyi reformok folytatása
- Emberek és határok védelme
- Európai autonómia és ellenállóképesség védelme
Kiemelkedő feladatának tartja Belgium a civil szervezetek aktív bevonását is
A soros elnökség ezért állampolgári részvételi programot (citizen participation program) dolgozott ki országos és helyi szinten egyaránt. Az országos kezdeményezés részeként állampolgári panelt (citizen panel) hoznak létre, hatvan véletlenszerűen kiválasztott polgár részvételével. A téma a mesterséges intelligencia, amelyről – szakértőkkel is egyeztetve – a panel ajánlásokat fogalmaz meg. Emellett tíz decentralizált eseményt is szerveznek belgiumi városokban, a helyi hatóságokkal együttműködve. Minderről a belga EU-elnökség honlapján lehet részletes információt találni.
A júniusi európai parlamenti választások kapcsán Jeroen Vergeylen felidézte, hogy a részvételi arány tagállamonként erősen eltérő szokott lenni, 22 és 88 százalék között. Ebben szerepet játszanak a különböző politikai kultúrák, valamint az, hogy egyes országokban – például Belgiumban – kötelezővé tették a szavazást. Növelheti a részvételi hajlandóságot, ha az EP-választások egybeesnek más voksolással; Magyarországon önkormányzati, Belgiumban parlamenti választásokat tartanak majd ugyanazon a napon.
Két dolog növelheti a nagykövet szerint a részvételi arányt:
- ha a polgárok tájékoztatást kapnak a napirenden lévő legfontosabb európai témákról, és
- ha azt is megértik, milyen hatással vannak az EP-választások az ő életükre.
„Elsősorban a nemzeti kormányok feladata minderről tájékoztatni az állampolgárokat, de rendkívül fontos szerepet játszanak az információk továbbadásában a civil szervezetek is”
– hangsúlyozta a Belgiumot képviselő diplomata.
Belgium után 2024. július 1-től Magyarország tölti majd be a soros EU-elnöki tisztet. Ezzel foglalkozik majd az Európa Ház következő programja.
