Érdemben befolyásolhatja az európai parlamenti választások végeredményét az a néhány tízezer voks, amelyek a nem uniós országokban élő magyar állampolgároktól érkeznek. Halottáké is lehet köztük – írja a Népszava.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a mandátumszámítás sajátosságai miatt befolyásolhatja az európai parlamenti választások végeredményét az a néhány tízezer voks, amelyek a nem uniós országokban élő magyar állampolgároktól érkeznek.
Idén nem külön, hanem egyszerre kell dönteni az önkormányzati pozíciókról és az uniós parlamenti mandátumokról. A korábbi szavazások eredményei a Fidesz-KDNP-nek kedveznek, hiszen a határon túliak jellemzően a kormánypártokat támogatják, legutóbb például a szavazatukat leadó külhoni magyarok 96 százaléka voksolt a Fidesz-KDNP EP-listájára.
A határon túli, magyar állampolgársággal rendelkezők közül azok, akik valamelyik uniós államban élnek, az adott ország listáira szavazhatnak, vagyis a Fidesz-KDNP az EP-választáson nem számíthat a legnagyobb bázisának számító romániai magyarságra. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnök arról beszélt, hogy két mandátumra számítanak, ehhez azonban az erdélyi magyarság voksainak 90 százalékára lesz szükség.
A 2019-es választáson már a nem EU-tag országokban élő, a hazai lakcímnyilvántartásban nem szereplő, magyar állampolgársággal rendelkezők is voksolhattak, vagyis az ukrajnai (kárpátaljai) és szerbiai (vajdasági) magyarság is beleszólhatott a magyarországi választási eredményekbe. Ők levélben szavazhattak, ha előzetesen regisztráltak a választási névjegyzékbe.
Így lesz ez idén is, a regisztrációra a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint május 15-ig lesz lehetőség, azoknak viszont, akik a tavalyi, parlamenti választáson szerepeltek a névjegyzékben, nincs szükségük az újabb procedúrára. Viszont a legtisztább az lenne, ha minden voksolás előtt újra kellene regisztrálni, mégpedig azért, mert csak így lenne megelőzhető, hogy halottak is szerepeljenek a névjegyzéken, akiknek a nevében bárki, például a rokon, a szomszéd, rosszabb esetben a pártaktivista szavazhat.
A tapasztalatok alapján június 9-én az unión kívüli országokban élő magyaroktól néhány tízezer voks várható. A 2022 áprilisi országgyűlési választásokon több, mint 456 ezren regisztráltak levélszavazásra, közülük 264 ezren éltek a lehetőséggel. A voksok közel felét a romániai magyarok adták le, míg a kevéssel több, mint 68 ezer szerbiai regisztráltból szűk 45 ezren szavaztak. Ukrajnából, Ausztriából és Szlovákiából ugyan majdnem 22 ezren regisztráltak, ám összesen csak 2901 voks érkezett.
