Érdemben befolyásolhatja az európai parlamenti választások végeredményét az a néhány tízezer voks, amelyek a nem uniós országokban élő magyar állampolgároktól érkeznek. Halottáké is lehet köztük – írja a Népszava.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a mandátumszámítás sajátosságai miatt befolyásolhatja az európai parlamenti választások végeredményét az a néhány tízezer voks, amelyek a nem uniós országokban élő magyar állampolgároktól érkeznek.
Idén nem külön, hanem egyszerre kell dönteni az önkormányzati pozíciókról és az uniós parlamenti mandátumokról. A korábbi szavazások eredményei a Fidesz-KDNP-nek kedveznek, hiszen a határon túliak jellemzően a kormánypártokat támogatják, legutóbb például a szavazatukat leadó külhoni magyarok 96 százaléka voksolt a Fidesz-KDNP EP-listájára.
A határon túli, magyar állampolgársággal rendelkezők közül azok, akik valamelyik uniós államban élnek, az adott ország listáira szavazhatnak, vagyis a Fidesz-KDNP az EP-választáson nem számíthat a legnagyobb bázisának számító romániai magyarságra. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnök arról beszélt, hogy két mandátumra számítanak, ehhez azonban az erdélyi magyarság voksainak 90 százalékára lesz szükség.
A 2019-es választáson már a nem EU-tag országokban élő, a hazai lakcímnyilvántartásban nem szereplő, magyar állampolgársággal rendelkezők is voksolhattak, vagyis az ukrajnai (kárpátaljai) és szerbiai (vajdasági) magyarság is beleszólhatott a magyarországi választási eredményekbe. Ők levélben szavazhattak, ha előzetesen regisztráltak a választási névjegyzékbe.
Így lesz ez idén is, a regisztrációra a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint május 15-ig lesz lehetőség, azoknak viszont, akik a tavalyi, parlamenti választáson szerepeltek a névjegyzékben, nincs szükségük az újabb procedúrára. Viszont a legtisztább az lenne, ha minden voksolás előtt újra kellene regisztrálni, mégpedig azért, mert csak így lenne megelőzhető, hogy halottak is szerepeljenek a névjegyzéken, akiknek a nevében bárki, például a rokon, a szomszéd, rosszabb esetben a pártaktivista szavazhat.
A tapasztalatok alapján június 9-én az unión kívüli országokban élő magyaroktól néhány tízezer voks várható. A 2022 áprilisi országgyűlési választásokon több, mint 456 ezren regisztráltak levélszavazásra, közülük 264 ezren éltek a lehetőséggel. A voksok közel felét a romániai magyarok adták le, míg a kevéssel több, mint 68 ezer szerbiai regisztráltból szűk 45 ezren szavaztak. Ukrajnából, Ausztriából és Szlovákiából ugyan majdnem 22 ezren regisztráltak, ám összesen csak 2901 voks érkezett.
Azonban ennél jóval többen szavaztak a kárpátaljai magyarok közül, akik a keleti határszéli települések ingatlanjaiba tucatjával jelentkeztek be – ez a korábbi választásokon is komoly botrányt generáltak.
A Political Capital választási szakértője szerint amíg idehaza az önkormányzati választással közös lebonyolítás nagyobb részvételt hozhat az EP-szavazáson, addig a határon túliak esetében nincs ilyesfajta generátor. A legfőbb motiváló tényező náluk, hogy Orbán Viktornak tesznek szívességet, őt segíthetik minél nagyobb győzelemhez. A legnagyobb részvétel a Vajdaságban lehet, a kárpátaljai magyarok várhatóan jóval kisebb számban fognak szavazni.
A NVI a korábbi gyakorlathoz hasonlóan az idén is megkeresi majd a potenciális külhoni szavazókat: februárban személyre szóló levélben tájékoztatják az érintetteteket a regisztrációval kapcsolatos tudnivalókról, tájékoztató kisfilmet is készítenek az állami televízióban, emellett honlapjukon is elérhetők a releváns információk.
