Néhány éve a bankok kötelesek kimutatást készíteni az ügyfelek számára január végéig az előző évben felszámított banki költségekről. Becslések szerint tavaly átlagosan 42 ezer forint lehetett számlánként az éves bankköltség, aminek egy része a tranzakciós illeték, ezt be kell fizetniük a bankoknak a költségvetésbe – írja a 24.hu.
A tranzakciós illeték a készpénzes (0,6 százalék) és a nem készpénzes műveletek után (0,3 százalék), amit a bankok az ügyfeleken szednek be. A 24.hu utánajárt, hogy mennyivel lenne olcsóbb a bankolás a tranzakciós illeték nélkül?
Felmérésükben 11 bankszámlánál néztek meg, hogy tavaly mennyi volt a bankköltségük.
- A legkevesebbet egy nyugdíjasnak számított fel a bankja, 16 ezer forintot,
- a legtöbbet pedig egy prémium számlánál, 94 ezer forintot, de ebből 66 ezret visszatérítettek.
Átlagban pedig 30–43 ezer forint jött ki attól függően, hogy két speciális számlánál figyelembe vették-e a kedvezményeket, vagy sem. A Bankmonitor számításai szerint így elmondható, hogy bár a felmérés korántsem reprezentatív, az eredménye nem lóg ki jelentősen a nagy képből.
A tranzakciós illetékről szóló törvény alapján minden olyan tételt tranzakciós illetéknek vettek, amely műveleteknél (átutalások, csoportos beszedés, készpénzfelvétel díja) felszámítható az illeték. A felmérésből összességében az jött ki, hogy a teljes banki költség 40–50 százaléka lehetett a tranzakciós illeték, összegszerűen pedig 3400 és 49 600 forint között lehetett, átlagban pedig közelítette a 20 ezer forintot.
A bankokat is megkérdezték, de a válaszhoz nem kerültek közelebb. Ahonnan egyáltalán reagáltak, azok közül az UniCredit azt írta, nem tudnak segíteni, a CIB pedig azt, hogy a kért adatok nem kiadhatók. Az MBH egy kicsit bővebben mondott nemet. Leírták, hogy a jelenleg értékesített lakossági bankszámlacsomagjaikra vonatkozó díjak a lakossági számlavezetési hirdetményben találhatók. Illetve a tranzakciós illetéket az ügyfelek tranzakciói után a bank vallja be és fizeti meg az állam felé.
A költségvetésekben is megnézték, hogy a 2013-tól bevezetett tranzakciós illetéknél mennyi volt az előirányzat és a teljesülés. 2013-ban 300 milliárd forint feletti bevételt várt a kormány az illetékből, azonban csak mintegy 260 milliárd forint folyt be. Az első évben tervezett 300 milliárd forintos bevételhez 2022-ben kerültek csak közel (293,6 milliárd forintos teljesülés). Ez nyilván nem független attól, hogy 2022. júliustól az értékpapír-forgalomra is bevezették a 0,3 százalékos illetéket, és a nem készpénzes műveleteknél 10 ezer forintban maximálták az illetéket.
A jegybank válaszából kiderül, hogy az általa publikált előzetes statisztikai adatok szerint 2023-ban a hitelintézeti szektor díj- és jutalékbevétele összesen 1114 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a tranzakciós műveletekből származó bevételeket is lefedő, legnagyobb súllyal rendelkező alcsoport bevétele 509 milliárd forintot tett ki tavaly.
A többi komponensről elmondható, hogy a kártyaüzletág 229 milliárd, a befektetési szolgáltatási tevékenység 122 milliárd, míg az egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenység díj- és jutalékbevételei 254 milliárd forinton alakultak 2023-ban. A bankszektor által befizetett tranzakciós illeték a tavalyi évben 305 milliárd forint volt, azaz a teljes díj- és jutalékbevétel (1114 milliárd forint) megközelítőleg 30 százalékát, míg a pénzforgalmi tevékenység (beleértve a kártyaüzletágat is) bevételeinek (738 milliárd forint) körülbelül 40 százalékát tette ki a bankok által fizetett illeték értéke.
A lap nem talált választ arra, hogy mennyivel lenne olcsóbb a bankolás, ha nem lenne tranzakciós illeték.
