A 2019. évi önkormányzati választás után több támogatáshoz jutottak a kormánypárti települések, az ellenzéki önkormányzatok pedig elvonásokkal és leállított beruházásokkal szembesültek. Mindez nem volt meglepő, hiszen az ellenzék váratlan sikere válaszra késztette az Orbán-kormányt. Azon települések szavazói, akik az idei választáson is szembemennek az árral, sok jóra nem számíthatnak.
Annak ellenére, hogy mindössze a települések 1,3 százalékában (41 önkormányzat) nyert az ellenzéki polgármesterjelölt a 2019-es választáson, mégis az ellenzék diadaláról szólt. Az ellenzék több, korábban kormánypárti fellegvárat tudott megnyerni, a hazai hatalmi viszonyokat kilenc évig meghatározó homogén politikai tér megbomlott, és újra lett ellenpólusa a kormány kétharmados többségének, ráadásul önkormányzatokon keresztül az ellenzék lehetőséget kapott arra is, hogy demonstrálja az összefogás kormányzóképességét is.
A kormányzat úgy reagált a helyzetre, hogy kormánypárti településekkel kivételeztek, azok részesültek az év végi osztogatásból, miközben az ellenzéki településeken a kormány projekteket állított le, vagy éppen támogatásokat tartott vissza. Bár a támogatások a központi források csupán 15 százalékát teszik ki ugyan, de itt a legnagyobb a mérlegelési lehetősége a kormányzatnak, sőt egyre nagyobb azoknak az úgynevezett diszkrecionális támogatásoknak az aránya, amelyekről kizárólag a kormány dönt.
Előfordulhat, hogy nem csak politikai kötődés, hanem más, nem megfigyelt tényezők alakították a tendenciát. Ezeket is figyelembe véve (földrajzi elhelyezkedés, költségvetési és gazdasági helyzet, településméret) a politikai favoritizmus elsősorban a 3 ezer főnél nagyobb településeknél és a kormány saját hatáskörében hozott támogatási döntéseinél figyelhető meg.
Azokon a településeken, amelyeken kormánypárti jelölt éppen hogy megnyerte a választást, jelentősen megugrott az egy főre jutó támogatások szintje. A kormány saját hatáskörben inkább a városvezetőket jutalmazza és nem a törzsszavazókat, sőt, a billegő települések sem részesülnek több forrásban. A saját hatáskörben kiosztott támogatásai csak mintegy 7 százalékát teszik ki az összes állami forrásnak, de ha az önkormányzatok gazdálkodása kifeszítettebbé válik, akkor a településen élők szempontjából már ez is döntőnek bizonyulhat.
A gazdasági nehézségek mellett a kormányzat tesz arról, hogy a települések minél kiszolgáltatottabbak legyenek a kiegészítő forrásoknak vagy az olyan központi döntéseknek, mint az önkormányzati hitelfelvételek jóváhagyása, vagy az önkormányzati beruházások felügyelete.
Mára a központi kormányzat önkormányzati politikájának fő jellemzőjévé vált az önkormányzati autonómia korlátozása, ami a politikai alapon nyújtott egyedi kompenzációval kiegészülve jelentős mértékben bünteti azokat, akik kimaradnak az osztogatásból.
via Telex
