A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában megjelent cikk szerint jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolják egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. 107 hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül.
Nagy nap volt 2018. április 24. a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) életében: a klub egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat – ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézis palánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Meglepő volt az is, hogy a frissen „igazoltak” között több lány is volt, holott akkortájt nem volt leánycsapatuk a kecskemétieknek. Mindez persze mellékes annak ismeretében, hogy a gyerekeknek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy ők a KTE igazolt játékosai lennének. Az ipari méretű igazolás (hivatalos nyelven: az „új játékos nyilvántartásba vétele”) hat nappal az esedékes tao-pályázat 2018. április 30-i határideje előtt történt. A szabályozás szerint a megnevezett látványcsapatsportokban a társasági adó és osztalék, azaz a tao-támogatás abban az esetben volt igényelhető és/vagy elszámolható, ha az egyesület rendelkezett legalább 120 igazolt játékossal.
2023. október 6-án jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés miatt vádat emelt a Kecskeméti Járásbíróságon A. Ferenc szakmai igazgató és két beosztottja, egy testnevelő tanár és az egyesületben edzőként tevékenykedő személy ellen – tájékoztatta a Narancsot a megyei főügyészség.
107 fiktív igazolás
A vád szerint a KTE kézilabda-szakosztályának szakmai vezetője, a büntetőper elsőrendű vádlottja a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumot nyújtott be az MKSZ-nek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról: a támogatási összeget 41 igazolt játékosra érvényesítették, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Az ezzel okozott kár értéke 2,2 millió forint. A tao-támogatás, mint említettük, legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható.
Ennek érdekében a vezető beosztású dolgozó a 2018/2019-es és a 2019/2020-es idényben is fiktív adatot szolgáltatott a tao-támogatás jogosultságát elbíráló és a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. Az egyesületnek a bekamuzott létszámmal szemben 2018/2019-ben 63, a 2019/2020-as időszakban 96 játékosa volt csupán. A szakmai vezető ezzel további 3,6 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. És még nem volt vége.
A kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetője összességében 107 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai – ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az érintettek természetesen nem járultak hozzá az adataik felhasználásához, és ezért erre az egyesület nem volt jogosult.
A személyes adatokat sportoló diákok, valamint az ügy további két vádlottjának a közreműködésével szerezte meg a klub. (Azaz gyerekeket vettek rá adatlopásra.) „Már akkor is, utólag pedig még inkább feltűnő, hogy az egyesületek online felületeiről és más, nyilvános kézilabdás adatbázisokból ennek a 107 gyereknek hiányzott a fotója, mert az ügyeskedők – a személyes adatokkal ellentétben – ezt nem tudták beszerezni. Az igazoláshoz emellett a befogadó egyesület hivatalos képviselőjének aláírása mellett szükség van az újonnan igazolt sportoló, és amennyiben fiatalkorú, akkor egyik szülőjének aláírására is. Döntő többségük 18 évesnél fiatalabb. A szignókat minden bizonnyal odahamisították, ilyenformán nem teljesen érthető, hogy a vádban miért nem szerepel az okirat-hamisítás is” – háborgott a Magyar Narancsnak egy az esetet ismerő szülő.
A teljes cikk ITT olvasható.
