Régóta központi téma és borítékolhatóan sokáig még az is lesz a harmadik országbeli – fülöp-szigeteki, indiai, vietnámi, mongol, kirgiz – munkavállalók magyarországi foglalkoztatása. Alkalmas ügy, ürügy az érzelmek felkorbácsolására, politikai üzenetek megfogalmazására, főleg a választási kampányban.
A KecsUp most két cikkben részletesen foglalkozik a témával, tényszerűségre törekedve, szakembereket és érintetteket megszólaltatva. Első cikkünkben annak járunk utána munkaerő-kölcsönzőkkel beszélgetve, hogy a 2023 decemberi törvényi változtatás után Kecskeméten hogyan változott a vendégmunkások száma és helyzete. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hány Ázsiából érkezett munkavállaló van a városban, miért alkalmazzák őket a cégek, mennyire állja meg a helyét az a sokat hangoztatott szólam, hogy olcsóbban dolgoznak, és ezzel elveszik az itt élők munkalehetőségeit. És vajon mi igaz abból, hogy ha egy cég leépítéssel kénytelen szembenézni, akkor inkább a magyarokat küldik el, és a vendégmunkásokat tartják meg?
Megduplázódott a számuk
A külföldi vendégmunkások jelenléte nem új jelenség Magyarországon. Mint azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, a kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági és kárpátaljai magyarokat 2010 és 2020 között szívesen fogadták a cégek, sokan jöttek, és elhelyezkedtek itt, de sokan tovább is mentek Nyugatra. Mára ez a határontúli magyar munkaerőpiac kiapadni látszik: Ukrajnából a háború miatt szinte már egyáltalán nem érkeznek dolgozók, mert aki tehette, már eljött, Szerbiában pedig a bérek kezdik utolérni a magyar színvonalat, így a Vajdaságból sem várható már a magyarországi munkaerőhiány megoldása.
Az utóbbi két-három évre tehető a harmadik országbeli – főleg ázsiai, indiai és távol-keleti – munkavállalók egyre markánsabb megjelenése. Kecskeméten is már gyakran találkozhatunk velük a cégeknél és persze az utcán, boltokban vagy vendéglátóhelyeken is.
Az, hogy milyen ütemben nőtt a külföldi munkavállalók száma, a Központi Statisztikai Hivatal adataiból világosan kiderül:
- amíg 2015-ben még csak 39 ezren dolgoztak Magyarországon, addig 2023-ra már több mint kétszer annyian voltak, 85 ezren;
- Bács-Kiskunban pedig ezalatt a nyolc év alatt 1900-ról 3000 körülire ugrott a számuk.
Mindeközben a megyében csökkent a regisztrált álláskeresők száma, a 2015-ös havi átlag 3200-ról a jelenlegi 2600-ra.
Törvény, felkiáltójelekkel
„Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség!”
„A magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog!”
A két idézet nem egy plakátról vagy szórólapról való, hanem – bármilyen furcsa a felkiáltó mód – egy jogszabályból, egész pontosan a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó törvényben található. Ezt tavaly év végén fogadták el és hirdették ki, miután a kormány szigorítást ígért.
A törvény bevezetőjébe a felkiáltó mondatok mellett azt is belefogalmazták, hogy külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha arra magyar munkavállaló nem vállalkozik és csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van, valamint hogy sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan.
A vendégmunkások legfeljebb két évre kapnak tartózkodási engedélyt, ami egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg – a három év a maximum. Amikor az engedély lejár, a foglalkoztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a kölcsönzött külföldi munkavállaló hat napon belül elhagyja az országot.
Azt, hogy hány vendégmunkás jöhet Magyarországra évente, a Nemzetgazdasági Minisztérium határozza meg a betöltetlen álláshelyek száma alapján. Rendelet szabja meg azt is, hogy kizárólag mely munkakörökben dolgozhatnak külföldi állampolgárok. Nógrádi József, az egyik minősített munkaerő-kölcsönző, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója elmondta: 300 munkakörben nem lehet alkalmazni vendégmunkást, ez a teljes munkaerőpiac kétharmadát jelenti.
Ugyancsak tavaly év végén egy kormányrendelettel szigorították a külföldi munkavállalók kölcsönzésének szabályait (ennél a foglalkoztatási formánál a vendégmunkás a kölcsönző cég állományában van), és azokat a feltételeket is, miként nyerhető el a minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő státusz.
Több idő lesz behozni őket, de szükség van rájuk
„Számos új engedélyező hatóság is belép a folyamatba, és ezen eljárások mind időigényesebbé, mind pedig költségesebbé teszik a harmadik országbeliek foglalkoztatását” – mondta el az új törvény kapcsán Nógrádi József. Mint hozzátette, a változtatások a toborzást nem nehezítik meg számukra, mert eddig is rengeteg dolgozni akaró és képzett vendégmunkás, szakember várakozott arra, hogy Európába, akár Magyarországra jöhessen. Az eljárásrend szigorítása és költségek növekedése viszont arra késztet majd minden törvényesen eljáró céget, hogy komoly plusz ráfordításokat végezzen.
„Ami eddig jellemzően két-három hónap alatt is működött, most akár további egy hónapot is igénybe vehet attól függően, hogy a különböző hatóságok mennyire képesek gyorsan és rugalmasan részt venni ezekben az engedélyeztetési eljárásokban” – mondta el a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
A költségeket eddig jórészt a repülőjegy és a szállásbiztosítás tette ki, ezután a munkaerő-kölcsönzőknek a pótlólagos közigazgatási költségeket is állnia kell. Ezek mértéke még számukra sem ismert, mert még folyamatosan jönnek ki a törvény végrehajtási rendeletei.
„Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek és még több szűrőn kell átesnie az ide érkezőknek. Ez egész Magyarországra vonatkozik, tehát nincsenek regionális különbségek. A külföldi munkavállalókról azonban nem mondhat le teljes egészében Magyarország, mert vannak olyan munkakörök és pozíciók, melyekre a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva vagy nem alkalmasak, vagy egyszerűen nem vállalják, hogy ezekben dolgozzanak. Az is megeshet, hogy sokkal nagyobb egy-egy vállalatnak a létszámigénye, mint amennyi munkavállalót be tudnak toborozni” – nyilatkozta megkeresésünkre Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
A Kecsup által megkérdezett munkaerő-kölcsönzők kiemelték: igyekeznek magyar munkavállalókkal ellátni a feladataikat, megbízásaikat, nekik és a partner-vállalatoknak is ez az érdeke.
„Egy vállalat azonban hiába foglalkoztatna magyar munkaerőt, ha nem áll rendelkezésre az adott régióban akkora tartalék, amely be tudja tölteni a felmerülő álláshelyeket. Egy vállalatnak olyan munkaerőre van szüksége, mellyel biztosítható a működése” – hangsúlyozta Mihályi Magdolna.
Mint említettük, egész Bács-Kiskun megyében 2023-ban 3000 külföldi vendégmunkás dolgozott, a Jobtain-en keresztül több mint 200 érkezett eddig a kecskeméti és környékbeli cégekhez. Hogy pontosan hány harmadik országbeli munkavállaló van jelenleg Kecskeméten, arra vonatkozóan nincs összesített adat – nagyságrendileg több száz főre tehető.
A létszámot befolyásolják a megrendelői igények, ami a régióban most éppen nem túl magas, a Trenkwaldertől pár tucat vendégmunkást kölcsönöznének – annak ellenére is, hogy Nógrádi József szerint a városban és környékén „jobbára kimerültek már a munkaerőpiaci tartalékok”.
„Az igényt a gazdaság állapota és azon belül az adott szektor eredményessége, illetve az adott cég piaci szerepe határozza meg. A recesszió tavaly visszavetette a korábbi lendületet, ami egyelőre nem tért vissza. A feldolgozóipar azonban továbbra is komoly létszámhiánnyal küzd, itt jellemzően betanított munkásokról van szó” – mondta Nógrádi.
A szakmunkások körében főleg a szállodák, éttermek és kávézók várják a külföldi munkavállalókat, jellemzően szobalányokat, szakácsokat és pincéreket. A fémipari munkások már évek óta eltűntek a piacról, a logisztika szintén nem rendelkezik elég komissiózóval (válogatóval), targoncással, itt a legnagyobb hiány a hidegraktárakban van. Ugyanakkor az agrárium éppúgy jelezte már igényét vendégmunkásokra, mint a kereskedelem vagy az építőipar, vegyipar.
A Jobtain ügyvezetője úgy látja, az elektronikai és autóiparban, valamint a gépgyártás területén a legnagyobb a munkaerőhiány, emellett az élelmiszeriparban is több olyan pozíció van, amelyben jelenleg is külföldi munkavállaló dolgozik.
Könnyen kaphatók a túlórára is, és kitöltik a szerződésüket
Sokszor felmerülő kérdés, miért fogadják szívesen a cégek az ázsiai munkavállalókat?
„Mert mindazt képviselik, amit a munkáltatók elvárnak ideális esetben a munkavállalóktól. Segítőkészek, alázatosak, dolgozni akarnak, ha van rá lehetőség, akkor túlórázni, és teszik mindezt mosolyogva, hálásan” – mondta Nógrádi József. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy partnereiket és munkavállalóikat is felkészítsék az eltérő kultúrák találkozására, ezügyben sok a teendőjük.
„A Fülöp-szigeteken kultúrája van a külföldi munkavégzésnek. Emellett abszolút motiválja őket, hogy külföldön és főként Európában dolgozhassanak, hiszen a Fülöp-szigeteken kevés a munkalehetőség. A vallásukat tekintve – hasonlóan a magyarok többségéhez- ők is keresztény vallásúak, ráadásul katolikusak. Megbízhatóak, fegyelmezetten végzik a rájuk bízott munkát” – mondta Mihályi Magdolna. A Fülöp-szigetekről érkezők nagy többsége folyékonyan beszél angolul, ami leegyszerűsíti a kommunikációt, rendelkezik középiskolai végzettséggel, de az sem ritka, hogy BSc-s, tehát főiskolai diplomával jelentkeznek gyártósori munkára.
„Rendkívül erős bennük a szabálykövetés, amit számukra leírnak, akár munkaköri utasításban, akár a munkaszerződésükben, azokat tökéletesen betartják. Magyarországot a filippínó munkavállalók egy nagyon kellemes, nyugodt, békés országnak tartják. Különösen fontos számukra a családszeretet” – fogalmazott a Jobtain ügyvezetője.
A külföldi munkavállalók mellett gyakran elhangzik érvként az alacsony fluktuáció. Ezt a megkérdezett munkaerő-kölcsönzők is megerősítették.
„Nálunk az egyik legkisebb a fluktuáció, és erre büszkék is vagyunk. Ez mind a jelöltek, mind a cégek, foglalkoztatók körültekintő kiválasztásának köszönhető. Nem ajánlunk ugyanis akárkinek külföldi munkavállalókat, csak azért, hogy itt legyenek. Általánosságban két évvel lehet számolni egy külföldi dolgozó esetében, ez függ a szektortól, az adott cégtől, gazdasági helyzettől és természetesen az egyéntől is. Mi azon vagyunk, hogy a törvényes időkeretet kitöltse a munkavállaló” – tudtuk meg a Trenkwaldertől. A Jobtain tapasztalatai is hasonlóan jók: az általuk kölcsönzött harmadik országbeli munkavállalók az esetek 95 százalékában kitöltik a túlnyomórészt határozott időre, minimum két évre szóló szerződésüket.
Nem dolgoznak olcsóbban
Sok a szóbeszéd arról, hogy azért foglalkoztatják az ázsiai vendégmunkásokat a cégek, mert alacsonyabb fizetéssel is beérik. A munkaerő-kölcsönzők azonban elmondták: a bérezésnél a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak, egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben.
„A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Ennek oka, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van még szabad kapacitása plusz műszakot vállalni. Ugyanez igaz azokra a magyarokra is, akik szintén a családjuk nélkül mentek külföldre dolgozni és ott a minél magasabb kereseti lehetőség érdekében kihasználják a túlóra lehetőségét” – emelte ki Mihályi Magdolna.
Magyarok helyett ázsiaiak?
Negyven magyar munkást küldött el a Duvenbeck logisztikai cég (amelynek telephelye a kecskeméti Mercedes-gyár mellett van), a helyükre pedig indiai vendégmunkásokat hoztak – írta 2023 decemberében a Magyar Jelen hírportál, amely tudósított a Mi Hazánk politikusának, Lantos Jánosnak a Mercedes-gyárnál a témában tartott sajtótájékoztatójáról. Megkerestük a Duvenbeck-et, van-e valóságalapja az idézett kijelentésnek, történt-e a cégnél leépítés, de választ nem kaptunk – mint ahogy a Mi Hazánk se reagált, amikor rákérdeztünk, mire alapozták az állításukat a negyven magyar munkavállaló elküldéséről.
De megtörténhet-e, és ha igen, miért, hogy az ázsiai dolgozók betanítása után a magyar munkavállalóknak – akik esetleg akár a betanítást végezték – felmondanak?
A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint fontos figyelembe venni, hogy a cégek manapság már nem gyártanak raktárra, azaz a megrendeléseik befolyásolják az alkalmazott munkavállalók létszámát is. Erre az ingadozásra találták ki a kölcsönzést, mint foglalkoztatási formát. Azok a cégek, amelyek külföldi munkavállalókat rendeltek, kifizetik előre a repülőjegyet visszaútra is. Ez egy befektetés számukra, és szeretnék, ha az meg is térülne.
„Akkor, amikor visszaesnek a megrendeléseik, dönteniük kell, hogy kit küldjenek el: azt, akinek az ideérkezéséért is rengeteget fizettek, és egyébként nincsen baj a munkájával, vagy azt, aki hazai kölcsönzött, és akinek emiatt eleve számolnia is kellett ezzel a kimenetellel. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ma Magyarországon éves szinten 200 ezer ember fordul meg kölcsönzésben, és az a néhány eset, amiről tudunk és amire azonnal ugrik mindenki, rendkívül kevés, ezt egyáltalán nem neveznénk tendenciának vagy általános jelenségnek” – mondta Nógrádi József.
Csak ha magyar dolgozó nincs
A törvény szerint külföldi kizárólag akkor végezhet Magyarországon munkát, ha arra magyar munkavállaló nem jelentkezik, és minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar dolgozó. De ez hogyan működik a gyakorlatban?
Mint Nógrádi Józseftől megtudtuk, ha adott álláshelyek huzamosabb időn keresztül betöltetlenek maradnak – mert nem jelentkeznek rá, vagy mert folyamatos a fluktuáció -, akkor azt lejelentik a munkaügyi központnak, és innentől lehet arról beszélni, hogy „nem találtak rájuk magyar munkavállalókat”.
„Már évek óta jelenség például, hogy nem találnak a cégek embereket harmadik műszakba, hétvégékre, éjszakára, ünnepnapokra, sőt egyre kevesebben hajlandóak a túlórákra is. Mindezek ellenére a cégek milliókat költöttek az elmúlt években arra, hogy ezt a problémát megoldják. Azok döntenek jellemzően a harmadik országbeli munkavállalók mellett, akik egyrészt belefáradtak ebbe, másrészt a munkakört nem tudják és nem is szeretnék megszüntetni, ám azt valamilyen módon be kell tölteniük. A fluktuáció komoly probléma. Azok a cégek/vállalkozók/beruházók, amelyek valamilyen termelőegységet telepítenek ide, munkaórák ezreit ölik abba, hogy egy-egy munkafolyamatot 5 százalékkal gyorsítsanak, vagy 1-2 százalékkal csökkentsék a selejtállományt. Ennek azonban az is az előfeltétele, hogy ne legyen folyamatos a betanítás történjen gyártósorokon, hanem menjen a gyártás” – összegzett a munkaerő-kölcsönző.
Egy évvel ezelőtti körképünkben egy munkaerő-kölcsönző arra is rámutatott, hogy a hazai munkaerőhiányt hosszútávon máshogy nem lehet majd megoldani, csak a harmadik országbeliek segítségével.
„Így ők közvetve abban is segítenek, hogy a cégek Magyarországról ne vigyék el máshova a gyáraikat, és így megmaradnak a már meglévő munkahelyek” – jelentette ki a WHC területi vezetője.
Ha elkülönítve laknak a vendégmunkások, akkor előnyben részesül a cég
A többi mint 200 oldalas törvény több kategóriát rögzít, attól függően, hogy milyen célból érkezik valaki egy harmadik országból: lehet szezonális vendégmunkás, kaphat foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt (harmadik országbeli vállalat itteni cégéhez rendeli kinti dolgozóját), vendégmunkás tartózkodási engedélyt, és dolgozhat beruházás megvalósításán.
A törvény szerint a foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét „a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja”.
Érzékeny téma?
A cikk elkészítése előtt megkerestünk jónéhány olyan Kecskeméten működő céget, ahol információink szerint foglalkoztatnak harmadik országbeli, ázsiai munkavállalókat, osszák meg tapasztalataikat és mondják el, miért döntöttek az alkalmazásuk mellett. Valószínűleg a téma érzékenységének is köszönhető, hogy válaszokat egyetlen cégtől sem kaptunk.
Folyt. köv.
Második cikkünkben két vendégmunkás, egy mianmari baptista lelkész és egy laoszi angoltanár mesél majd arról, mi motiválta őket arra, hogy hazájuktól 8-9 ezer kilométerre menjenek el dolgozni, milyennek látják Magyarországot és Kecskemétet és tapasztaltak-e ellenséges, rasszista viszonyulást.
