Miért kell tarra vágni évente ezer hektár erdőt Kecskemét környékén?

Mi az az örökerdő? Miként készültek fel erdeink a klímaváltozás komoly kihívásaira? Miért kell tarra vágni évente ezer hektár erdőt Kecskemét környékén? Amely jó gyakorlatok máshol működhetnek, azok az elsivatagosodó Homokhátságon sajnos nem kivitelezhetőek.

Az Országos Erdészeti Egyesület értelmezésében az erdő nem egyszerűen fával borított terület, hanem bonyolult rendszer. Az erdei életközösség, vagyis az ökoszisztéma nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt az emberiségnek. Ezek a szolgáltatások közvetve és közvetlenül is jelen vannak az életünkben; globálisan és az egyes emberek szintjén is.

A Pro Natura-díjas Baráz Csaba geográfusként a Kárpát-medence történeti földrajzát, tájtörténetét kutatja. A kormányzati klímavállalások fényében a magyar erdők állapotáról szóló Xforesten megjelent írását ajánljuk mindazoknak, akik szeretik az erdőket és érdekli őket, hogy a klímaváltozás miként hat a magyar erdőkre.

Az erdők védelmében számos nemzetközi szerződést aláírt Magyarország az EU tagjaként. Baráz egyik fő állítása az, hogy bár minden nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos dokumentumot elkészít és prezentál a nemzetközi szervezeteknek a magyar kormány, ám legtöbbször ezek a tanulmányok az íróasztalfióknak készülnek sajnos, mert szerinte sokszor nincsenek összhangban a valósággal vagy nem alkalmazzák az azokban megjelent ajánlásokat.

Baráz szerint a magyar klímavállalásokkal nem áll összhangban az erdeink helyzete.

Amikor a tűzifa hiány miatt kialakuló energiaválságot az erdők könnyített kivágásával akarta orvosolni 2022-ben a kormány, és emiatt országos felháborodás tört ki, és több tüntetést is rendeztek és petíció is indult, akkor Nagy István agrárminiszter egy kommunikációs hátraarccal kifarolt a könnyítés mögül. Baráz szerint az ökológiai szemlélet hiánya megmaradt, és éles kritikával illeti a Nemzeti Erdőstratégiát is, amely szerinte csupán faanyagkitermelő helyeknek tekinti az erdőket. Mindezt azért, mert még azokat az egy fajra fókuszáló faültetvényeket is erdőnek nevezi a dokumentum, amelyek nem töltik be azt a szerepet, amit az ökológusok elvárnak egy erdőtől.

Baráz szerint át kell térni az örökerdő-üzemmódra a tarvágások helyett.

ÖRÖKERDŐKNEK HÉTKÖZNAPI NYELVEN AZOKAT AZ ERDŐKET HÍVJUK, amikor nem egyszerre történik a fakivágás egy nagyobb területen, hanem egy-egy fát vágnak csak ki, úgynevezett szálalással.

Ezt a természet közeli erdőművelést gyakran pontosabb kifejezéssel, természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodásnak, vagy egyre elterjedtebben folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodásnak nevezi a szakirodalom. Az is nagymértékben hozzájárul az erdők ökológiai szolgáltatásához, ha nem egy fafajból állnak, hanem több domináns fafaj is megtalálható a területen, ezeket nevezzük elegyerdőnek.

Baráz azt javasolja, hogy az állami tulajdonban lévő és természetvédelmi oltalom alatt álló erdők vagyonkezelése az erdészeti részvénytársaságoktól át kellene kerülnie az állami természetvédelemhez, vagyis a nemzeti parkok igazgatóságaihoz. Szerinte a kirakaterdők kommunikációs fogásain pedig túl kellene lépni, mert azzal a valódi ökológiai funkcióval, amit egy erdőtől elvárunk, csak az ország területének 1,4 százalékán lévő erdők bírnak, miközben a KSH szerint az ország területének 20,9%-a erdő.

Megkérdeztük a Kecskemét környéki erdőket kezelő KEFAG Zrt vezetőjét, Sulyok Ferencet a társaságuk által kezelt erdők helyzetéről. (Sulyok Ferencet 2023-ban az Agrotrend csoport szavazásán az év erdőgazdálkodójának választottak, díjához ezúton is gratulálunk.) A KEFAG a tavalyi évben 56.070 hektár állami erdőterületet valamint 48 hektár magán tulajdonú erdő besorolású területet kezelt. Ezek közül ahol a főfafaj mellett legalább egy elegyfafaj is található, összesen 40.808 hektárt tesz ki.

A KEFAG hagyományos értelemben vett örökerdőt nem kezel. Sulyok szerint ennek az az elsődleges oka, hogy erdeink és az azokat alkotó fajok többsége nem feleltethető meg az örökerdő gazdálkodás alapvető feltételeinek. A legfontosabb kritériumok az örökerdővel kapcsolatban: termőhelynek megfelelő őshonos fafajok alkotják, változatos kor- és térbeli (vertikális és horizontális) szerkezetben, melyek természetes felújulásra képesek és érvényesülnek benne a természetes folyamatok. Nem is várható szerinte, hogy ezt a természetközeli erdőgazdálkodási formát bevezessék, mert az alföldi erdőgazdálkodási körülmények között, a megváltozó klimatikus viszonyok következtében ez nem kivitelezhető. Ám felhívta figyelmünket arra, hogy a KEFAG kezelésében természetesen léteznek olyan erdők is, ahol nem végeznek fakitermelést pl. talaj-, természet- vagy településvédelmi okokból.

Sulyok szerint a fő feladatuk az erdőborítás fenntartása. Ezt a célt az erdők folyamatos megfiatalításával érhetik el. Ez az úgynevezett erdőfelújítás az erdők fafajösszetétele, nagyrészt telepített ültetvényszerű volta miatt, és különösen a klímaváltozásra figyelemmel a térségben vágásos üzemmódban valósítható meg, amelynek egyik lépése az idős erdő egy lépésben történő kitermelése. Az elmúlt években évente ezer hektár körüli területen végeznek tarvágást. Az indokok a kiszáradó Homokhátság kapcsán érthetőek a laikusok számára is.

Sulyok Ferenc példaként a 2022-es esztendő rendkívüli aszályára hívta fel a figyelmünket, amikor az általuk kezelt Kecskeméti Arborétumban 321 mm csapadék hullott, ugyanakkor a Kalahári-sivatagban az éves átlag 369 mm-re tehető. A KEFAG vezetője szerint az idős fák egy ütemben történő eltávolítására azért van szükség, mert klimatikus viszonyaink között a legfontosabb korlátozó tényező a csapadék, amelyből olyan kevés hullik, hogy az pusztán az anyaállomány számára elegendő, azaz az idős fák vízelvonása ellehetetleníti az újulatként esetlegesen megjelenő fiatal csemeték tartós megmaradását.