Kecskeméten valószínűleg ők bírják a legjobban a hideget: Fest Ákos és Szemlér Ákos évek óta hódol a jeges fürdőzésnek, most pedig a Téli Balaton-átúszásra készülnek. Ezt olvasva, vagy a képeket, videót látva róluk valószínűleg sokak száján kiszalad elsőre, hogy „nem normálisak”. Pedig de, sőt: nagyon is megfontoltan, felesleges kockázat nélkül, ugyanakkor roppant céltudatosan művelik ezt az extrém sportot – nem kivagyiságból, feltűnési viszketegségből, hanem mert jólesik nekik, és erősíti az immunrendszert. Elkísértük őket egy edzésükre a Benkó Zoltán Szabadidőközpontba.
Ami a levegő hőmérsékletét illeti, a telefon 6 Celsius fokot mutat, a vízbe merített hőmérő pedig 5,7-et.
„Meg fogunk sülni”
– mérgelődik – persze csak poénból – Szemlér Ákos, miközben tornagyakorlatokkal, négyütemű fekvőtámaszokkal, guggolásokkal bemelegít. A Zrínyi Ilona Általános Iskola testnevelő tanárának ez a bevált módszere, míg Fest Ákos – aki az NRG Agent energetikai beruházó-fejlesztő cégnél dolgozik, és az ebédidejét felhasználva ugrott ki fürdeni – más „protokollt” követ: szép nyugodtan leveszi a ruháit, és egy helyben állva szoktatja magát hozzá a hideghez (bár túlzottan nem is fázott, hiszen míg mi újságírók pulcsiban+kabátban érkeztünk a riportra, ő egy pólóban ballagott el a stéghez).
„Gyakran szoktam így sétálni az utcán télen. Volt, hogy a piacon az árus hölgy kedvesen rám szólt, hogy ‘jaj, fiatalember, menjen vissza a kabátjáért!’ Pedig tényleg nem fázok. Nekem könnyebb, több a védőrétegem és ahogy mondani szoktam, a nagyobb szilvásgombóc is lassabban hűl ki, mint a kicsi. Ákos vékony, sportos testalkatú, tőle nagyobb teljesítmény ugyanannyi ideig bent maradni a vízben” – tesz több mint sportszerű megjegyzést, noha az övé is aztán elismerésre méltó mutatvány.
Szép lassan ereszkednek be a vízbe. A tanár Ákos rekorddöntésre készül: eddig 16-17 perces volt a leghosszabb úszása, most megcélozza a 18 percet és a 600 méteres távot. Míg barátja 25 percet tervez, egészen el a tó végéig és vissza.
„Az első pár másodperc a legnehezebb, azt kell megtanulni jól elviselni. Régebben mindig kiabáltam. De ma már enélkül is megy, megtanultam kezelni. Gyorsan eltűnnek a ‘de hülye vagyok, minek jöttem be’ típusú gondolatok, és hihetetlenül jó, szinte eufórikus érzés önt el” – búcsúzik el a nem hivatalosan Sivatagi Fókáknak elkeresztelt kecskeméti társaság két tagja, hogy mellúszásban elinduljanak a parttal párhuzamosan. Jó öt perc, és már csak a derekukra kötött felfújható bója alapján tudjuk biztonsággal kijelenteni, hogy látjuk őket – az eszköznek pont amiatt narancssárga a színe, hogy esetleges vészhelyzet esetén már messziről észrevehető legyen. Persze a bója arra is alkalmas, hogy egy ideig fenn tudja tartani az úszót.
Tömegek azért nem várhatók a Téli Balaton-átúszáson
A téli úszás egy létező sportág, extrém sportnak minősül. Két kategóriája van, vízhőmérséklet függvényében: 10 és 5 fok között hidegúszásról beszélünk, míg 5 fok alatti vízben jégúszásról. Jelenleg két világszervezet is létezik, akik különböző versenyeket szerveznek. A leghosszabb hivatalos versenytáv 1000 méter.
A Téli Balaton-átúszás nem versenyszám, hanem egy hidegúszó rendezvény, tehát a víznek minimum 5 fokosnak kell lenni. Itt is – mint minden más hivatalos hideg-és jégúszó eseményen – tilos bármilyen neoprén ruházat használata, és krémekkel sem védhetik testüket az úszók.
Legelőször Zimányi András úszta át télen a Tihany-Szántód közötti 1250 méteres távot. Két éve a Téli Balaton-átúszás szervezését a Nemzetközi Hidegvíz Törzs Egyesület vette át, idén sorrendben a negyedik átúszás következik, előreláthatóan rekordszámú indulóval – ami persze nem tízezernél is több résztvevőt jelent, mint nyáron, hanem negyvenvalahány úszót.
Lehetőség van nevezni egész, fél-és harmadtávra is (1250, 625 és 417 méterre). Ezek mindegyike kvalifikációhoz kötött, tehát nem lehet csak úgy a helyszínen jelentkezni, sportorvosi engedély is szükséges, tartalmaznia kell az EKG vizsgálat eredményét, valamint 40 év felett javasolják az LDL-koleszterin szint ellenőrzését egy laborvizsgálat keretében.
A két kecskeméti Ákos a féltávot tűzte ki célul, erre készülnek november óta, hetente két-három edzéssel, a Hírös Sport Nonprofit Kft.-nek és a Hírös Kecskemét Vízi Sportegyesületnek köszönhetően szabad bejárásuk van a tóhoz és használhatják a stéget is. Nagy segítség ez számukra, mert így nem kell messzire elutazniuk a Tiszáig vagy a Dunáig, ha gyakorolni szeretnének.
Úszás után futás – fürdőgatyában
De lassan fel is bukkannak a „fókák”. Először a jó 600 métert leúszó Szemlér Ákos kapaszkodik ki, bőre nem kicsit kipirosodott, enyhén szólva felpezsdült a vérkeringése a jéghideg vízben. Ugyan fejét nem tette bele a vízbe, de arcizmai azért nem engedelmeskednek százszázalékosan, nehezen formázza a szavakat. Kicsit remegnek az izmai, de amúgy köszöni szépen, minden rendben: „hú, ez de jó volt, gyerekek!”. Majd gyorsan sapkát húz, felveszi a cipőjét és törölközés nélkül máris elmegy futni, csak úgy, fürdőnadrágban. Egyébként hiába kezdett el sütni a nap, a levegő még mindig csak 6 fokos – de ahhoz most túl meleg van, hogy a víz megfagyjon Ákoson, mint ezen a télen már párszor előfordult…
Jó öt perc múlva – mikor már aggódni kezdenénk – érkezik Fest Ákos is, ő még rátett egy kicsit a Balaton-átúszás féltávjára, hogy biztos lehessen benne, menni fog. A parton úgy törölközik meg mindenféle vacogás nélkül, mintha nyáron, a kánikulában jött volna ki a vízből.
„Nekem ez a módszerem, egyfajta meditációs állapotot fenntartva, nyugiban maradok” – hát ilyen egyszerű.
A hideg vizes tusolástól a Téli Balaton-átúszásig
Mikor már mindketten felöltöztek, arról is mesélnek, hogy jött ez az egész jeges fürdőzés-úszás szenvedély, és hogy egyáltalán mire jó.
A tesitanár Ákos volt az ötletgazda. Neki jópár éve egy barátja javasolta a szervezet hidegtűrő képességének fejlesztését, a hidegadaptációt, mondván, ez javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert és gyorsítja a szövetek regenerációját. Persze nem ugrott fejest a dologba (és a jeges vízbe): először otthon kezdett el hideg vízzel tusolni. Nem szégyelli bevallani: korábban utálta a hideget, és első alkalommal csak azért nem lehetett a kiabálását hallani az egész Széchenyivárosban, mert nem akarta este felébreszteni alvó kisgyerekeit.
De aztán szép fokozatosan hozzászokott, és rájött, hogy – mint mondja – a hideg víztől való irtózásunk nem fiziológiai eredetű, hanem ez is „agyban dől el”, és ha nincs problémája az embernek a szívével, akkor csak akarat és bátorság kérdése. Megtanult pár speciális légzőgyakorlatot, majd szintet lépett: egy ismerőse megengedte, hogy a kertjében ásott nagyméretű gödröt Ákos kibélelje, vízzel feltöltse, és télen itt vegyen rendszeresen jeges fürdőket.
Egy év elteltével csatlakozott hozzá Fest Ákos is, ezután pedig egyre többen – így lettek ők viccből a Sivatagi Fókák. Közösen jártak fürdőzni a hetényegyházi Potyka-tóra. Fest Ákos azt mondja, neki soha nem volt baja a hideg vízzel, de azért az első alkalmak során alig várta, hogy beülhessen a fűtött kocsiba, majd otthon egy kád meleg vízbe. Most pedig nem is érez olyat, hogy le akarna fagyni a keze-lába. Élvezi azt is, hogy nincs nyüzsgés, természetes környezetben, nyugalomban úszhatnak. És ami a legfontosabb: jól érzik magukat.
„Bár évek óta merülünk, de az úszás az egy másik univerzum, a hidegadaptáció legmagasabb foka. A Potyka-tóban egyszer-kétszer kipróbáltuk, de akkor még azt mondtuk, ez horror, hagyjuk. Aztán tavaly novemberben olvastam arról, hogy télen is van Balaton-átúszás. Jó kihívásnak tűnt, úgyhogy eldöntöttük, belevágunk. De ‘csak’ a féltávba, első alkalommal azt is bőven elég lesz teljesíteni” – beszél Szemlér Ákos az ezek szerint egészen friss ötletről.
Kijönni a legnehezebb
De hogy miért sokkal nehezebb-keményebb erőpróba úszni a hideg vízben, mint csak álldogálni?
„Ha egy állóvízben, egy tóban nem mozogsz, egy idő után a tested hőjétől kialakul körülötted egy kis burok, ami pár fokkal melegebb, mint a víz hőmérséklete. Amikor úszol, és áramlik körülötted a víz, nincs ilyen burok, sokkal intenzívebb, hidegebb az élmény” – magyarázza Fest Ákos.
„A hidegúszásban nemcsak a vízben töltött idő a veszélyes vagy kemény rész, hanem amikor kijössz, ugyanis a tested továbbra is hőt veszít. Ott kerülhetsz hipotermiás vagy ehhez közeli állapotba, magyarán kihűlsz. Egyszer, még a felkészülés legelején belecsúsztam egy ilyen helyzetbe. Úsztam, úsztam, úsztam, és nem éreztem még, hogy hol van az a bizonyos határ, mikor normálisan vissza tudok melegedni, ezért túlmentem rajta. Elég rossz állapotba kerültem partra érés után, borzasztóan remegtem, volt izomgörcs is. De aztán elmúlt, nem lett baj. Tanultam belőle, és azóta percről-percre, szinte 20 méterenként építem a távot” – mondja Szemlér Ákos.
Fest Ákos is amondó: nagyon észnél kell lenni annak, aki ilyen „hobbira” adja a fejét; felelősségteljesen, megfontoltan kell nekikészülnie és viselkednie.
„Fontos a mentális rákészülés, hogy ott legyél fejben. A kevés alvás, fáradtság, másnaposság kizáró tényezők, még veszélyesebbé teszik, ami amúgy sem veszélytelen. Érezni kell azt is, hogy hiába ment egyszer akár húsz perc úszás is, máskor öt perc is soknak tűnhet. Ezt el kell fogadni, tudomásul venni, és kijönni a vízből, nem szabad rizikót vállalni meg erőltetni. Nekem is volt olyan, hogy kijöttem a tóhoz, aztán mondtam Ákosnak, hogy figyelj, én most mégsem megyek be. Megértette, csak annyit mondott, hogy nyomjak le harminc fekvőtámaszt” – mondja egy mosoly kíséretében.
Azt is kiemeli, hogy nagy veszélyt jelent, ha valaki elveszti az időérzékét, túlhűti magát, és annyira elkezd remegni meg annyira átfagytak, elgémberedtek az ujjai, hogy még felöltözni sem tud. Ezért is csak ketten (vagy többen) szabad egy ilyen merülésnek-úszásnak nekikezdeni: jó, ha van aki segít, és átdörzsöl törölközővel vagy segít felvenni a cipőt (apró praktika: ajánlatos cipőkanalat is vinni, azzal sokkal könnyebb belebújni a csukába).
Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy szezon végére, márciusra hiába ér el valaki egy szintet, mondjuk húsz perces vízben tartózkodást, a következő szezon elején majdnem elölről kell kezdeni az adaptációt, ismét szoktatni kell a szervezetet az extrém hideghez.
„Magadnak bizonyíts, ne másnak”
És végül a fő kérdés: miért jó mindez, miért csinálják? Mint kijelentik: nem kivagyiságból, hogy ők aztán megmutassák, milyen kemények. Az egyik fő indok, hogy így jól érzik magukat, és úgy gondolják, ez tényleg egy jó módszer az immunrendszer megerősítésére, az egészségfejlesztésre. Úgy tűnik, működik a dolog: még soha nem voltak betegek jeges fürdőzés-úszás miatt, nincs sem tüdőgyulladás, sem torokfájás. Fest Ákostól megtudom azt is, mióta hideg vízhez szoktatja magát, a nyári meleget és a szaunát is sokkal jobban bírja. Hogy néha kapnak megjegyzést, hogy „nem normálisak” és hogy „ez garantált prosztata-gyulladás”, azzal már rég nem foglalkoznak. Hiszen érzik, hogy jót tesznek magukkal testileg és lelkileg is.
„Az a legfontosabb, hogy magadnak bizonyíts, ne másnak. Mikor már nem magaddal versenyzel, hanem túlzottan az eredményre figyelsz vagy esetleg buliból, a csajok előtt azt akarja valaki megmutatni, milyen macsó, akkor sokkal könnyebben elmehet az egész egy veszélyes irányba, és baj lehet. Ha nem tudod helyesen felmérni a veszélyhelyzetet, akkor ebből egyértelmű, hogy brahiból csinálod, ez pedig felelőtlenség” – figyelmeztet Fest Ákos.
„Mindezek miatt is döntöttünk úgy, hogy féltávra nevezünk a Balaton-átúszáson. Az biztonsággal meglehet, bőven elég is, és a távnál úgyis fontosabb a pozitív érzés és emlék. Mert nem mutatna jól, és csalódásként is rögzülne, ha ugyan leúsznánk a teljes távot, de utána órákig kellene kísérgetni minket a kísérőknek. Mi nem a profi liga vagyunk, akik pillanatok alatt belegázolnak a vízbe, és betett fejjel, gyorstempóban vágnak neki. Nagyon boldogok leszünk, ha sikeresen, gond nélkül célba érünk és visszamelegedünk” – fűzi hozzá búcsúzóul Szemlér Ákos.
Akit érdekel a jeges fürdőzés, annak szólunk, hogy a Trizoli Jótifuti Egyesület február 10-én, szombaton rendezi meg a Plázs Rozmár csobbanást Kecskeméten, a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, melyre várják résztvevő bátor sportembereket. Gyülekező a Café Plázs Dessert Boutiqueban 9.30-tól.
