Az biztos, hogy tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta, de hogy meghaladtuk-e a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt, attól függ, milyen hosszú periódust mihez viszonyítunk – írja a Másfélfok.hu.
Volt egy olyan kutatás, amely szerint tavaly meghaladtuk a 1,5 fokot, de ebben korábbi időszakhoz, az 1700-as évekhez mérték a változást. A 1,5 fokos küszöb azonban 20 év éghajlati átlagára vonatkozik, azaz 1850–1900-as időszak átlagához képest egy 20 éves időszak átlagát kell nézni.
Pontos adatok csak később lesznek, ami kockázatot hordoz, mert az év, amikor átlépjük a küszöböt, ennek a 20 éves periódusnak a közepe, de biztosan csak 10 évvel a tényleges átlépés után mondjuk majd, hogy meghaladtuk a 1,5 fokos küszöböt.
Azonban minden tizedfok emelkedéssel szűkülnek az élhető területek a bolygón, a 1,5 fokos küszöb meghaladásakor pedig hatványozódnak az éghajlati veszélyek és azok pusztítása. Az átbillenési pontok közül több is elérhető közelségbe került az újabb tanulmányok szerint, ezek gyors és radikális változások, amelyekhez nem biztos, hogy tudunk alkalmazkodni, sőt, további reakciókat indíthatnak el. Ilyen a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró eltűnése, a trópusi korallzátonyok pusztulása, az északi féltekén a permafroszt hirtelen felolvadása és a Labrador-tenger áramlásának összeomlása is.
A jelenleg érvényben levő politikák alapján az évszázad végére kb. 2,7 Celsius-fokra tehető a globális felmelegedés mértéke, a 2030-2040-es években nagy valószínűséggel a 1,5 fokos küszöb fölé emelkedik a globális átlaghőmérséklet.
Ha a következő években gyorsan és kellő mértékben visszafogjuk a kibocsátásokat, akkor az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint egy pár évtizedes túllövés után vissza tudnánk hűteni a bolygót a 1,5 fokos küszöb alá és stabilizálni tudnánk az éghajlatot.