Súlyos visszaesés nélkül juthat túl a kegyelmi botrányon a Fidesz–KDNP, de a márciusi felmérések szerint így is két mandátumukba kerülhet az ügy. Ellenzéki oldalon Magyar Péter bejelentkezése átírhatja az erőviszonyokat – írja a 24.hu.
Százezrek pártolhattak el a Fidesz-tábortól a botrány és annak következményei miatt, de a kormánypártok olyan magas bázisról indultak, hogy továbbra is tekintélyt parancsoló fölénnyel vezetik a népszerűségi listákat. A pedofilügy előtti és utáni adatfelvételek összevetése alapján 3–4 százalékot porladt a Fidesz támogatottsága, ami mandátumszámra lefordítva egy, vagy két EP-képviselői széket elvesztését jelentheti.
A jelenlegi támogatottsági adatok szerint öt párt juthat be az Európai Parlamentbe: a DK átlagosan 4, a Mi Hazánk és a Momentum 1,8, az MKKP 1,5 képviselői helyet szerezne, ha most tartanák a választást. A többi párt átlaga jócskán 1 alatt van, vagyis távol vannak Brüsszeltől.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz átlagosan 3,5 százalékpontos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, de támogatottsága továbbra sem esett 40 százalék alá. Az ellenzéki pártok mellett azonban elrobogott a kegyelmi ügy, a Mi Hazánk, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is ugyanott tart, mint előtte. Mellettük a Vona Gábor-féle Második Reformkor és a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Néppárt sem profitált a botrányból.
A Demokratikus Koalíció az összesített eredmények alapján egy százalékpontot még gyengült is, eközben a Jakab Péter nevével fémjelezett A Nép Pártján tábora ez idő alatt 3 százalékról 1,5 százalékra olvadt. Egyedül a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt tudott – a hibahatáron belül – erősödni. Az elmúlt egy hónapnak köszönhetően mindkét párt plusz egy EP-mandátummal számolhat: ez idő szerint két-két képviselőt küldhetnének az uniós törvényhozásba.
Két és fél hónappal a júniusi dupla választás előtt nemcsak az tűnik egyértelműnek, hogy a Fidesz, ahogy az eddigi összes hazai európai parlamenti választást, úgy az ideit is fölényesen nyeri majd, de az is, hogy
Jelen állás szerint úgy fest, hogy a 2022-es ellenzéki összefogás mind a hat pártja külön fut neki az EP-választásnak, miközben az önkormányzati helyekért a legkülönfélébb összefonódásokban szállnak ringbe.
Egyedül a Jobbik utasít el mindenféle együttműködést korábbi szövetségeseivel, öt évvel ezelőtt 6,34 százalékon végeztek, most valószínűleg nem jutnak be. A júniusi lehet az első alkalom, hogy a tizenegy éve alapított Párbeszéd egyedül indul egy választáson, bár érkeznek a hírek arról, hogy együtt indulnak majd a DK-val és az MSZP-vel. Az LMP 1–4 százalékon áll, márciusban egyik közvélemény-kutató sem jósolt a pártnak mandátumot.
A két évvel ezelőtti összefogásból két párt lehet többé-kevésbé magabiztos: a Momentum támogatottsága az elmúlt két évben hol stagnált, hol lefele görbült, ami azt mutatja, hogy az ellenzéki dominanciaharcban a DK-t a kormányváltás akadályának kikiáltó Donáth-programból nem sokat profitált a párt. Viszont a kegyelmi ügy némileg megdobhatta a támogatottságukat, így joggal reménykedhetnek a mostani pozícióik, azaz két mandátum megőrzésében. A Gyurcsány-párt is megőrizheti a jelenlegi mandátumszámát, öt éve 16 százalékot szereztek, most több intézet szerint akár a 20 is összejöhet.
Az erősorrend harmadik helyén a Mi Hazánk áll,
választásról választásra erősödik: egy évvel a Jobbikból való kiszakadásuk után 2019-ben 3,29 százalékot kaptak, 2022-ben 5,88 százalékot szereztek, ami már parlamenti frakciót ért.A júniusi választás nagy kérdése, hogy a Kétfarkú Kutya Pártnak sikerül-e magánál tartani azokat a szimpatizánsokat, akik a felmérések alapján 2022 tavasza óta hozzájuk csapódtak. Az összes közvélemény-kutató a parlamentbe várja őket, a Momentummal küzdhetnek a negyedik helyért. Összességében elmondható, hogy 2022 óta az összes párt közül csak a Mi Hazánk és a Kutya Párt tudott érdemben erősödni, miközben nőtt a pártot választani nem tudók száma.
Tovább bonyolítja a képletet, hogy március 15-én Magyar Péter is zászlót bontott. Korábban arról beszélt, hogy logikus volna a júniusi európai parlamenti választáson megméretni magukat, de mivel a köztársasági elnök kiírta a választás időpontját, új párt megalakítására már nincs mód. Nyitott opció, hogy egy már létező, kisebb pártot foglalnak el Magyarék, erről elmondása szerint zajlanak a tárgyalások.
A Medián felmérése szerint a Magyart ismerőknek, vagyis a válaszadók nagyjából kétharmadának a 13 százalékára számíthatna biztosan, vagy valószínűleg. A felmérésből az is kiderült, hogy ellenzéki érzelmű választók fele biztosan (21 százalék), vagy esetleg (29 százalék) szavazna rá.
Három ellenzéki párt, a DK, az MSZP és a Párbeszéd a fővárosi önkormányzati választáshoz hasonlóan az EP-választáson is közös listán indul majd. Amennyiben a trió a parlamenti választáson méretné meg magát együtt, 15 százalékot kéne elérniük a bejutáshoz, ám az EP-választáson ilyen kikötés nincs. Vagyis ugyanúgy az ötszázalékos küszöböt kell megugraniuk, mintha egyedül indulnának, így a DK a két kis pártot beviheti a hátán az uniós törvényhozásba.
A hármas támogatottságának oroszlánrészét adó DK célja az lehet, hogy biztosan megismételje az öt évvel ezelőtti eredményét, míg a Párbeszédnek és az MSZP-nek az összefogás, ha pozíciókat nem hoz is, a túlélést jelentheti, hiszen így nem lepleződik le a valódi támogatottságuk. A jelenlegi felmérések alapján akár plusz mandátumokat is érhet ez a konstrukció.
Az EP-választáson dobbantana Vona Gábor új pártja, a Második Reformkor Párt, amelynek listáját is a Jobbik korábbi elnöke vezeti. Ez lesz az első választása Márki-Zay Péter új pártjának is, a Mindenki Magyarországa Néppártnak. Az MSZP-s szakadárpártok közül biztosan indul a korábbi szocialista EP-képviselő, Szanyi Tibor ISZOMM-ja, a tervek szerint szintén saját listával méreti meg magát az egykori MSZP-elnök, Mesterházy Attila pártja, a Szocialisták és Demokraták.
A Gattyán György pornómilliárdos által alapított Megoldás Mozgalom is önálló listát állít, a péceli bozótostól majdnem szingapúri álomállásig jutó egykori Jobbik-frakcióvezető Volner János Huxit pártja viszont még nem jelezte, hogy elindul-e. Fontos megjegyezni, hogy az induláshoz minden pártnak legalább 20 ezer aláírást kell összegyűjteni, ami némileg mérsékelheti a párttumultust.
A sok ellenzéki párt miatt rekordmennyiségű lehet azoknak a szavazatoknak a száma, amelyeket nem váltanak mandátumra. 2019-ben öt listáról került képviselő az EP-be, és négy olyan párt volt, amelyiknek ez nem sikerült. A be nem jutó pártokra összesen 295 ezer szavazat érkezett, ami akkor rekordmennyiségű kidobott voksnak számított. Az azt megelőző választásokon ugyanez a szám 160 ezer (2004), 179 ezer (2009) és 21 ezer (2014) volt. Vagyis magabiztosan lehet tippelni arra, hogy