Az Opticon-Vidékháló csoport és a Széchenyi Bank ügyében is vádlott P. Attila állítja, hogy vallomásainak 80%-át ő írta, a többi viszont állítása szerint a nyomozók tették hozzá és hamisak. Több alkalommal változtatott korábbi vallomásain, vádhatósággal próbált alkut kötni. Bírósági tárgyaláson próbálta magyarázni az ellentmondásokat, de nem tudott meggyőző magyarázatot adni. Az ügy kapcsán többeket vádolnak fiktív hitelekkel és törvénytelen pénzügyi műveletekkel.
Az ügy onnan indul, hogy az Opticon-Vidékháló cégcsoport a 2010-es években számos nagyobb uniós támogatást nyert el internetes optikai kábelhálózat-fejlesztésre. Országszerte mintegy 5000 kilométer vezetéket fektettek le, és ők működtették a kormányzati gerincháló közel 10 százalékát is. A beruházások körül azonban az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF visszaélésgyanús pénzügyi manővereket talált az egyik Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó támogatásnál.
Az Átlátszó által 2019-ben bemutatott OLAF-jelentés szerint 4,9 millió euróval áraztak túl egy 12 millió eurós fejlesztést, a pénzt az alvállalkozói hálózatban utaztatták a cégek egymás között, hogy eltüntessék a nyomokat. Tavaly Polt Péter legfőbb ügyész és a Szolnoki Törvényszék meg is erősítette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, hogy nagyjából négy év nyomozás után bíróság elé került az ügy. A szolnoki bíróság azt is közölte, hogy az ügynek 67 vádlottja van.
A vádhatóság szerint a bank folyamatosan veszteséges volt, ezért trükközéssel kellett megoldani, hogy előteremtsék a tőkeemelések és a bank megvásárlása idején felvett hitelek finanszírozásához szükséges összegeket. P. Attila Kecskeméten tett vallomásai a vádirat alaptételét támasztották alá.