Év eleje óta drágább lett az üzemanyag, valamint a szolgáltatások, azonban az élelmiszerboltokban normalizálódik a helyzet – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 3,7 százalékos inflációt mért februárra, ezzel minimálisan tovább lassult az infláció.
A lassuló infláció legfőbb okai, hogy az egy évvel ezelőtti extra drágasághoz mérten már nem nagyon lehet tovább drágulni, a forint erősödése pedig sokáig lassította az inflációt, de mostanra eltűnt ez a hatás. A benzin januári drágulása módszertani okokból nagyrészt most jelenik meg a februári számokban, az energiaárat pedig úgy számolja a KSH, mint ha olcsóbbá válna.
Egy hónapja decemberről januárra 0,5 százalékos üzemanyagár-csökkenést mért a KSH, ez pedig megdöbbenést váltott ki, mert januárban nagyot drágult a benzin. A magyarázat az, hogy a statisztikai hivatal minden hónap 1-je és 20-a között gyűjti be az adatokat az árakról, és ezeket átlagolja.
Decemberben a hónap elején volt magas az ár, januárban pedig a hónap közepétől indult be a drágulás, az első húsz napi átlagban még a december alatt maradt az idei első hónap. De az áremelés a februári számokban már megjelent, most 6,7 százalékkal drágább az üzemanyag, mint januárban volt.
Nagyon sok vita van arról, hogy az energiaárakat miként számolja a KSH. Külön számolnak a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatti árral és az afölöttivel, és mivel egyre többet spórolnak az emberek, és az idei február meleg is volt, kevesebb fogyasztás miatt alacsonyabbnak tűnik az ár az inflációs adatban.
A februári szám a következőkből áll:
- az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt átlagosan a tavaly ilyenkorihoz képest,
- a szolgáltatások ára 10 százalékkal nőtt,
- az alkoholos italok és dohányáruk 5,3 százalékkal drágábbak,
- a ruhák 5,1 százalékkal,
- az „egyéb cikkek, üzemanyagok” nevű csoport, benne a benzin mellett gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 2,1 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor,
- a tartós fogyasztási cikkek ára 2 százalékkal csökkent,
- a háztartási energia pedig 9 százalékkal jött ki olcsóbbra, mint egy éve.
Az élelmiszerek extra drágulása 2023 márciusában állt le, az alkoholé és dohánytermékeké májusban, a szolgáltatásoké pedig csak júliustól kezdett lassulni, és teljesen azóta sem állt meg. Mivel a nagy drágulás tavaly márciusig tartott az élelmiszereknél, egy hónap múlva ilyenkor még szebb számmal találkozhatunk majd.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor kezdenek el az emberek vásárolni. Az áremelkedést visszafogta, hogy már nem tudtak hova tovább emelni a kereskedők. A bérek már gyorsabban nőnek, mint az árak, de az elmúlt két évben annyian élték fel a megtakarításaikat, hogy még mindig alig tudnak költeni, és aki tud is, az sem nagyon mer.
A szolgáltató szektorban tavaly nyáron csak megtorpant a drágulás, és teljesen azóta sem állt meg. Sokan pont a nagyon magas világpiaci árak időszakában kötöttek 2022-ben energiaszerződést, talán a 2023 végén aláírt új szerződésekkel idén már javulhat a helyzet. Az ár-bér spirál is érzékenyen érinti a szolgáltatásokat, a dolgozók magas bérköltségét áremeléssel lehetett fedezni.
2022 novembere és 2023 októbere között a legnagyobb volt Európában a magyar infláció, mostanra javult a helyzetünk, januárban már csak az unió 8. legnagyobbja volt. A Magyar Nemzeti Bankon egyre nagyobb volt a nyomás, hogy ahogy esik az infláció, úgy csökkentse a kamatokat is, a kormány pedig minden erejével azon van, hogy beindítsa a gazdaságot és felpörgesse a fogyasztást.
Nem véletlen, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter egy hónapja a januári inflációs számra úgy reagált, hogy akkor innen már nem is érdekes az infláció. A gond az, hogy a gazdaság élénkítése egyben inflációt is gerjeszt; a legtöbb előrejelzés szerint most a tavalyi magas bázis miatt egy ideig még stagnálni vagy csökkenni fog az inflációnk, az év közepén nőhet is, és utána stabilizálódhat. A kérdés az, hogy hol, hiszen már az MNB 2-4 százalékos célsávjának tetején lenni is nagyon más érzés, mint az alján.
via HVG
