Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere volt meghívott beszélgetőpartnere a Hunyadivárosi Közösségi Házban rendszeresen megtartott Hunyadi Pódium legutóbbi rendezvényének. „Merre tart Kecskemét?” – tette fel a kérdést Németh Ernő újságíró, és járta körbe az egy órás eszmecsere során vendégével együtt ezt a szép nagy témát. Szó esett többek között a város gazdasági fejlődéséről, az ebből fakadó közlekedési dilemmákról, a Neumann János Egyetem aktuális kihívásairól, ahogy a kecskeméti kulturális élet eseményeiről és sportsikerekről is.
Az estét Pászti András, a körzet önkormányzati képviselője nyitotta meg, méghozzá egy örömhírrel, meglett ugyanis a Hunyadi-szobor mellől ellopott kerék. Néhány mondatban beszélt az elmúlt évek küzdelmeiről és eredményeiről, a rendezvénynek helyet adó közösségi ház felépítéséről, a Posta Pont elindításáról, és a Hunyadivárosi Tanácsadó Testület taglétszámának igen komoly kibővítéséről is. Rövid házigazdai bevezetője után ő maga is helyet foglalt a szép számú közönség soraiban, hogy a beszélgetést meghallgassa.
Talán a helyszínből is adódott, először a közösségi működésre kérdezett rá Németh Ernő, a közösségeknek a város életében játszott szerepére.
– Fontos beszélgetni, fontosak a közösségi értékek, fontos találkozni, egymásra figyelni – emelte ki Szemereyné Pataki Klaudia a közösség megtartó erejének fontosságát hangsúlyozva. – Sok kis mikroközösség, érdeklődés, kikapcsolódás, hobbi van jelen a kecskeméti mindennapokban, melyek számára a közösségi házak teret biztosítanak. A hamarosan induló idei Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon például legalább tíz helyi énekkar lép majd fel minőségi produkcióval. Ugyanakkor szükséges tovább bővíteni a közösségi tereket, helyet biztosítani mindenki számára.
A kisebb-nagyobb közösségi létezések mellett egy város életminőségét alapvető módon befolyásolja a gazdasági berendezkedése is, így ebbe az irányba szaladt tovább a beszélgetés fonala. A polgármester elmondása szerint Kecskemét történetiségében felfedezhető egy nagyjából négy-öt évtizedes ciklikusság, a fejlődése időnként csúcsokat döntöget, napjainkban is ezt éljük át az autógyártás nagyon markáns jelenlétével. A város szerinte képes volt alkalmazkodni az új technológiák befogadásához, és vonzó lehetőséget biztosít a fiataljaink számára, akik immár megtalálják a számításukat Kecskeméten. Nőtt a diplomás munkahelyek száma is.
Szemereyné Pataki Klaudia kiemelte, hogy ezzel együtt mértéktartónak kell lennünk, és miután az iparterületeink lassan telítődnek, önmagától határa van a fejlődésnek. Figyelni kell az élhetőségre, hogy megmaradjon a kapcsolatunk a természetes környezettel, „ki tudjuk nyitni az ablakainkat”, és emellett pedig szóba tudjunk állni a többi embertársunkkal.
Többek között ezért is költöznek ki egyre többen a külső városrészekbe, szatellit településeinkre, kertes övezetes családi lakókörnyezetbe. Ami egyúttal új feladatokat is ad, mutatott rá a polgármester, mert folyamatosan zajlik a szolgáltatások kitelepítése, hogy ne kelljen a belvárosig autózni értük. Bölcsődék és óvodák, bevásárlási lehetőségek, sőt a hivatali ügyintézés elérhetőségét kell biztosítani ehhez. De ugyanúgy része ennek a tehermentesítési folyamatnak a tűzoltóság részére létesített új laktanya is. Beszélhetünk akár autómentes belvárosról is, viszont előtte a feltételeket kell megteremteni hozzá.
Be kell látni, hogy bár komfortosabb lett a város, de zsúfoltabb is, az úthálózat pedig hatvan évvel ezelőtti állapotban van. A tömegközlekedés fejlesztése az egyik válasz erre, a másik pedig a beruházások megvalósítása. Az Izsáki út újjáépítése régi álom volt, és éppen ez az útfejlesztés, ami nyilvánvalóvá tette a vele járó hátrányokat is: zaj- és forgalomnövekedést jelent, különféle korlátozásokat, kényelmetlenségeket. De sokkal több egyeztetésre és sokkal megfontoltabb útépítési stratégiára is szükség lesz a jövőben, hiszen rengeteg tulajdonossal kell megállapodni. Ha útban van valami, attól fájdalmas megválni, ezért is lassabban tudunk ilyenkor haladni.
Németh Ernő felvetette, hogy a gazdasági versenyképesség lendületet tud adni olyan fontos területeknek is, mint az oktatás, a kultúra, az egészségügy, amire Szemereyné Pataki Klaudia elmondta, hogy közgazdászként tanult a multiplikátor hatásról, de gyakorlatban most érzi csak igazán, hogy ez mit is jelent. Minőségi munkahelyek biztosítják a fizetőképes keresletet, ebben pedig jól állunk, hiszen Kelet-Magyarországon Kecskemét „húz legjobban”. Ha az átlagbérek javulnak, akkor jut szórakozásra és kikapcsolódásra, és érvényesül a multiplikátor hatás: színházi előadásaink teltházasak, egyre nagyobbak a fesztiváljaink, szép eredményeket hoznak a focistáink. De a Vadaskertünk is egyre színesebb programokkal, gazdagodó állatállománnyal várja a kecskeméti és más településekről érkező látogatóit – fogalmazott a polgármester.
A városba irányuló turisztikai forgalom is egészen más dimenzióba került az utóbbi időszakban. Erről az Aranyhomok Szálloda egykori vezetőjeként közvetlen tapasztalatairól is be tudott számolni: 20 éve a 40%-os kihasználtságnak is nagyon tudtak örülni, manapság pedig a szállodatulajdonos rossz évként könyveli el, ha ez a szám 80% alá megy. Ebben benne vannak persze az üzleti-mérnöki forgalom által generált vendégéjszakák is. Összességében a turisztikai szolgáltatásainkat a kereslet hatására is tudjuk fejleszteni, és már csak azért is érdemes erre energiákat mozgósítani, hiszen gyönyörű épített örökségünk van, illetve komoly kulturális hagyományaink – gondolhatunk az animációs filmstúdiónkra, és természetesen Kodály nevére, a róla elnevezett zeneművészeti intézményünkre, amely szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, és képes ugyancsak felkelteni a városunk iránti turisztikai érdeklődést.
Nem lehet ma Kecskemétről úgy beszélgetni, hogy szóba ne kerüljön az egyetemünk, az ott zajló oktatás. Szemereyné Pataki Klaudia úgy véli, az intézmény sikerességének titka az este folyamán sokszor előkerülő, itt is érvényes kifejezés, a mértéktartó hozzáállás.
– Nagyon innovatív, kicsi, kompakt egyetemünk van, ami rugalmasan tudja alakítani a kínálatát ahhoz, hogy éppen mire van szükség – mondta a polgármester. – A Mercedes ideérkezte után például 3 év alatt el tudták indítani a teljesen új járműipari szakirányukat.
Szemereyné azt látja, hogy a nagyobb tudományegyetemek csillaga kezd leáldozni, a kisebb vagy közepesebb méretű oktatási intézmények képesek hatékony, piacképes tudást adni, az iparral és gazdasággal jól együttműködni, duális képzéseket indítani. Ez a garanciája annak, hogy a fiatalok azonnal jó fizetéseket kínáló munkahelyeket találhassanak.
Az est végén arról faggatta a kérdező Németh Ernő a polgármestert, hogy miként éli meg a politikát. Szemereyné Pataki Klaudia szerint ők az első pillanattól kezdve arra törekednek, hogy a városvezetésben szerepet kapjanak a különböző pártpolitikai értékű emberek, biztosítják a különféle bizottságokban helyeket és tisztségeket, és ő személy szerint is hisz abban, hogy az érveket és ellenérveket folyamatosan ütköztetni kell, meg kell vitatni a felmerülő témákat döntéshozatal előtt. A mai diskurzusból, a napi politikai működésből ez viszont eltűnt, nincsenek érvek, csak a tagadás, és ezért nehéz együtt dolgozni. Ennek ellenére próbál kitartó maradni, mindenki véleményét kikérni, és bízik benne, hogy ennek hatására előbb-utóbb ki tud alakulni egy konstruktívabb légkör.
A beszélgetés után pár szót váltottunk mi magunk is a polgármesterrel, aki interjút ígért nekünk. Igyekszünk ezt beváltani, és a KecsUP oldalán minél hamarabb jelentkezni vele az olvasóink számára.