Cikksorozatban vizsgálja meg a Telex, hogy milyen politikai erőviszonyok vannak a vármegyékben és a nyári választáson hogyan alakulhat majd a végeredmény. Legutóbbi írásukban Bács-Kiskun volt terítéken, ahol már rögtön a címben elárulják, hogy a legizgalmasabb csata nem a megyeszékhelyen várható.
Bács-Kiskun megyében nem új jelenség a jobbra tolódás – kezdi a cikket a Telex. Ahogy írják, a választói magatartás széljárása már 1998 és 2002 között megváltozott, a jobbra tolódás egy-két kivételtől eltekintve azóta folyamatos. Megemlítik érdekességként, hogy nem Kecskeméten várható a kiélezett politikai küzdelem, hanem inkább az alacsonyabb településhierarchiában.
Némi történelmi visszatekintéssel folytatódik a cikk, kezdve a török kor alatti viszonyokkal, amikor is a népesség az apró falvakból a szultán védelme alatt álló városokba húzódott vissza. Emellett a tanyán élőknek voltak városi ingatlanjuk is, ahová télre vonultak el, egyfajta kétlaki életet élve. Ez oda vezetett, hogy az ország többi részéhez képest nagyobb népességű és hatalmas külterületű városok jellemezték a területet egészen a huszadik századig, de manapság is itt a legnagyobb a külterületen élők aránya.
Az államszocializmus megbontotta ezt a településszerkezetet, termelőszövetkezetekbe kényszerítve a mezőgazdasággal foglalkozók jelentős részét. A központosítás miatt rengeteg olyan település található, amely belterületét az akkori államhatalom hozta létre, ilyen például Ágasegyháza, Imrehegy és Petőfiszállás. Viszont a megye középső része valamennyire ellen tudott állni a téeszesítésnek.
Mivel a borosgazdák kezén maradhattak a szőlőterületek, a rendszerváltás után az akkori rendszer kijátszásával kialakult a Kecel–Soltvadkert–Kiskőrös által határolt, a köznyelvben aranyháromszögként ismert terület. Az országban itt folyt az egyik legnagyobb mértékben a pancsolt borokból és az olajszőkítésből az illegális tőkefelhalmozás.
A választói magatartásban is megnyilvánult az említett időszak, az első három választáson rendkívül nagy változékonyságot mutattak az országgyűlési egyéni választókerületek győztesei. A fordulat 1998-ban volt, amikor a későbbi kormányt alakító pártok, a Fidesz, az MDF és az FKGP ünnepelhettek egyéni győzelmeket a megyében. A megye jelenlegi egyéni képviselői közül Font Sándor, Lezsák Sándor és Zsigó Róbert 1998 óta ülnek a parlamentben, ők rendkívül hosszú ideje meghatározó politikusok a térségben.
A többi képviselő sem kezdő, a cikk felsorolja Bányai Gábort, aki 2006 óta képviseli az Országgyűlésben Kiskunhalast, Salacz Lászlót, aki pedig 2014 óta az egyik kecskeméti kerületet. 2022-ben egyetlen új képviselőjelöltjük volt a kormánypártoknak: a másik kecskeméti kerületben Szeberényi Gyula, aki a várost korábban polgármesterként is irányító Zombor Gábort váltotta.
Olyan városok is vannak, amiket soha nem irányított baloldali vezető, elsőként említve Kecskemétet, ahol 1998 óta folyamatosan valamilyen Fidesz-támogatású polgármester irányít, de előtte is független, illetve MDF-es vezetője volt a megyeszékhelynek. A 6 ezer és 15 ezer fő közötti népességű városok a kétezres évek előtt egy-két kivételtől eltekintve rendre független városvezetőt választottak, és azóta a Fidesz által támogatott polgármesterek lettek a jellemzők. Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kalocsán viszont később következett be a kormánypárti fordulat.
Szóba kerül a cikkben Szíjj László, a Duna Aszfalt későbbi tulajdonosa is, aki a rendszerváltás után Tiszakécske első polgármestere volt. A később üzletemberként híressé váló Szíjj azonban csupán két évig volt a település első embere, mert nem nagyon találta a közös hangot a képviselő-testülettel.
Mivel a Fidesz–KDNP már 1998 óta rendkívül erős a térségben, így 2014 és 2022 között nem volt olyan jelentős a kormánypárti erősödés a megyében. Ez annak is betudható, hogy a párt a korábbi MDF- és kisgazda szavazókat jól tudta integrálni saját szavazótáborába 1998 és 2006 között. Azonban a jobboldal beágyazottsága az agrárhagyományokból is fakad, így a települések nagy részében bőven 50 százalék körüli vagy a fölötti a Fidesz–KDNP-vel rokonszenvezők aránya.
Összességében elmondható, hogy Bács-Kiskun megye választásföldrajzi vonatkozásban már korábban erős jobboldali bástyának számított, kivéve a baloldali vagy liberális hagyományokkal jellemezhető kis- és közepes városokat, Kalocsát és Baját. Ebből is fakad, hogy az idei választásokon a térségben nem a megyeszékhelyen várhatók a legizgalmasabb politikai csaták, hiszen Kecskeméten a kormánypárti városvezetés támogatottsága, nem kis részben a Mercedes-gyár jelentette gazdasági fejlődésnek köszönhetően, igen jelentős – zárja a cikket a Telex.
