Új kulturális törvény készül, egyes hírek szerint már megvan a végleges előterjesztés, amely alapján egységesítés címszóval példátlan központosítás jön létre. A minisztérium viszont azt közölte, álhír, hogy meglenne a jogszabály végleges változata, és „politikai haszonszerzés céljából hergelik a médián keresztül a kulturális ágazat szereplőit és szervezeteit”. Nem tudjuk, az intézményvezetők véleményének megkérdezése a kiszivárgott tervekről is „hergelésnek” számít-e a tárca szerint, de a KecsUp mindenesetre kíváncsi az igazgatók meglátásaira.
Az Index írta meg először, hogy birtokukba jutott az új kulturális törvényről szóló végleges előterjesztés, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak. Eszerint „egységesítés címszóval példátlan központosítás jön létre”. A kormányzat kulturális stratégiáját a Nemzeti Kulturális Tanács alakítja, ez pedig az úgynevezett kultúrstratégiai vagy nemzetstratégiai intézményeken keresztül valósul meg vármegyei szinten.
Az Index úgy tudja, a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek a kultúrstratégiai intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Az új törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba.
A hvg360.hu is írt a témáról, cikkük szerint a múzeumok a Nemzeti Múzeum, a megyei könyvtárak az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a vidéki teátrumok a Nemzeti Színház felügyelete alá kerülnének, az alkotóművészet a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetőjének a hűbérbirtoka lenne, a szimfonikus zenekarok fölött a Nemzeti Filharmonikusok szervezete regnálna, a vidéki táncegyüttesek pedig a Nemzeti Táncszínházhoz kerülnének.
„A múlt század ötvenes-hatvanas éveit idéző központosítás híreink szerint nemcsak a szakmában, hanem még fideszes körökben is kiverte a biztosítékot. A kormánypárti városvezetők sem tartják jó ötletnek, hogy a kórházaik és iskoláik után a közgyűjteményeik feletti felügyelettől is megfosztanák őket” – áll a hvg360 cikkében.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a napokban viszont álhírnek minősítette, hogy elkészült az új törvény tervezete.
„Az új kulturális szabályozás kidolgozása folyamatban van, a szakmai szervezetekkel ágazati szinten folyamatos egyeztetés zajlik. A kormány célja egy olyan jogszabály megalkotása a kulturális szakmai szervezetekkel együttműködve, amely átlátható, hatékony és egységes, ezáltal teret és lehetőséget biztosít a kultúra világában. A jogszabály várhatóan ősszel kerül az Országgyűlés elé” – közölték.
Csák János miniszter pedig többek között arról beszélt az InfoRádiónak, hogy „Magyarországon teljes művészeti és kulturális szabadság van, mindenki saját kívánságának megfelelő előadásokat tarthat”. A törvénnyel kapcsolatban megjelent kritikákat „infantilisnek” minősítette és azok kapcsán leszögezte: az Aczél György-féle ‘tűrt, tiltott, támogatott’ idők már nagyon régen elmúltak. Hozzátette, a minisztérium nem kíván sem központosítani, sem központi utasításokat adni a különböző kulturális intézményeknek, „az a törekvésük, hogy az új törvény tájékozódási lehetőséget biztosítson mindenki számára, aki ‘be akar jönni a kulturális közfeladat-ellátásba’.”
Mit szólnak itt helyben?
A KecsUP kíváncsi volt, a hírekben eddig megjelent részletek alapján mit gondolnak az új törvény tervezetéről a kulturális ágazat helyi vezetői, szerintük milyen hatással lehet majd az új szabályozás intézményük munkájára, életére – hogy megtudjuk, múlt héten írásban megkerestük őket. Túl sok érdemi választ nem kaptunk, a rövid nyilatkozatok nem tartalmaztak véleményt, főleg arra hivatkozva, hogy még csak tervezetről van szó.
„Az új kulturális törvényről majd akkor tudok véleményt mondani, amikor az elkészült, illetve életbe lépett” – válaszolta Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a Katona József Könyvtár igazgatója. Kiszely Ágnes, a Ciróka Bábszínház igazgatója a minisztérium fentebb idézett közleményére hivatkozva szintén úgy reagált, hogy mivel az új kulturális szabályozás kidolgozása jelen pillanatban is folyamatban van, ezért annak véleményezését nem tudja megtenni.
Dr. Gyenesei József főlevéltáros, a megyei levéltár igazgatója jelezte, nem reflektálhat érdemben, mert a Magyar Nemzeti Levéltár külső kapcsolattartási szabályzata szerint a szóban forgó kérdésről csak a főigazgató nyilatkozhat.
Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója volt a legkészségesebb.
„Az új kulturális törvény szövegtervezete eddig nem jutott el múzeumunkhoz. A szöveg ismerete nélkül, mindössze a sajtóban megjelent információk alapján objektív álláspontot kialakítani nem lehet, felelős nyilatkozatot nem tudunk adni. Ami talán tényszerűen mutatkozik: a sajtóban közzétett információk szerint a múzeumok a szakmai tevékenységének dokumentumait, az éves beszámolót, a munka- és szolgáltatási tervet jóváhagyásra megküldik a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ezek alapján a Nemzeti Múzeum szerepe változik, hiszen az intézmények eddig is megküldték az éves munkatervüket és beszámolójukat szakmai értékelésre a KIM Kultúráért Felelős Államtitkárság Múzeumi Főosztálya felé.
Amint az új törvény végleges szövegezése hivatalosan is ismertté válik előttünk, úgy természetesen állunk szíves rendelkezésre a véleményezés kérdésében” – írta dr. Rosta Szabolcs.
A Bozsó Gyűjtemény helyzete a városi intézményekhez képest speciális, hiszen ugyan múzeum, de alapítványi fenntartásban működik. Ifj. Bozsó János, a Bozsó Gyűjtemény Alapítvány elnöke érdeklődésünkre ugyancsak elmondta: egyelőre a sajtóban megjelentekről van információja, de kíváncsi a részletekre, azt viszont egyelőre nem tudja megmondani, az új törvény jelentene-e bármi változást a gyűjtemény életében.
Kerestük még Cseke Pétert, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatóját, Barta Dórát, a Hírös Agóra ügyvezető igazgatóját és a Kecskemét City Balett művészeti vezetőjét, Hollókői Hubát, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjét és Szilágyi Áront, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetőjét, de tőlük nem érkezett válasz.
