Februártól október végéig számíthatunk szúnyogok jelenlétére, és mivel már a tűző napon is támadnak, így szinte a nap 24 órájában. A klímaváltozás és az idegenhonos fajok megjelenése pedig egyre közelebb hozza új betegségek, járványok kialakulásának esélyét.
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) közleményéből kiderül, hogy a behurcolt, idegenhonos szúnyogok új betegségek felbukkanásához és Magyarországon mindeddig elképzelhetetlen járványok kialakulásához járulhatnak hozzá. Ehhez jön hozzá, hogy a szúnyogmentes napok és órák száma is jelentősen lecsökken, ma már a strandon, tűző napon is számíthatunk csípésekre.
Ilyen idegenhonos fajok a tigrisszúnyog, koreai szúnyog és japán bozótszúnyog, de ezzel együtt az őshonos fajaink is veszélyesebbé válnak. Kiirtani nem lehet őket, marad a felkészülés és a minél hatékonyabb védekezés, aminek sikere leginkább saját, egyéni felelősségvállalásunkon áll, vagy bukik.
A lakossági bejelentésekre alapuló Szúnyogmonitor és a Mosquito Alert applikáció segítségével már februárban azonosítottunk aktív, felnőtt egyedeket mind őshonos fajokból, mind tigrisszúnyogból – mondta Dr. Kurucz Kornélia, a VNL Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője.
Egy kifejlett szúnyog szaporodásához, a peték érleléséhez, fejlődéséhez vérre van szüksége. A tigrisszúnyog például október végéig velünk van, nappal aktív, bírja a tűző napot, vagyis a szúnyogszezon lassan, de biztosan kilenc hónapra nő a korábbi bő hatról, a szúnyogmentes órák száma pedig szinte nullára csökken.
A legnagyobb kihívás mind az őshonos 50 csípőszúnyog-fajnak, mind a behurcolt fajoknak a tél átvészelése. Egyesek fagyzugos helyeken húzzák meg magukat, amik már az első 10 fok feletti napon aktiválódhatnak, és a tojások is fejlődésnek indulhatnak. Mások tojásai rendkívül ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, a nőstény eleve olyan helyre petézik, amit a tavaszi esők majd vízzel töltenek meg, és a lárvák kifejlődhetnek. Ez utóbbihoz tartozik mindhárom idegenhonos faj, ezért is volt meglepő a kifejlett tigrisek jelenléte februárban.
Az utóbbi évek enyhe telei és az évszakok összemosódása miatt hatalmas tömegben képesek áttelelni a szúnyogok, így innentől kezdve, ha eleve nagyságrendekkel korábban kezdenek szaporodni, a szezon végére sokkal többen lesznek. Ráadásul még a tenyészidő is kihúzódott az említett három hónappal.
A betegségek, esetleges járványok kockázatát a nagy tömeg és a gyakori találkozások növelik. A hazai fajok sem maradnak el az idegenhonos fajokhoz képest, a gyakori és őshonos dalos szúnyog például a nyugat-nílusi láz egyik fő potenciális terjesztője, illetve többek között a maláriát is képes átadni.
Maga a szúnyog, mint kórokozókat, élősködőket terjesztő vektor jelenléte azonban önmagában még kevés komolyabb betegséggócok, járványok kialakításához. Ehhez kell a kórokozó megléte, valamint olyan környezeti tényezők, amelyek segítik a fertőzési lánc felépítését. A klímaváltozással egyre inkább alakulnak a feltételek, a nyugat-nílusi láz és a dirofilariosis (fonalféreg okozta betegség, kutyáknál bőr- és végzetes szívférgességet, embernél bőrférgességet okoz) már endemikus Magyarországon.
Dr. Kurucz Kornélia szerint a vektorok itt vannak és egyre jobban érzik magukat, a klímaváltozással a környezeti tényezők is »alakulnak«, így aztán nem az a kérdés, hogy lesz-e például dengue-járvány Magyarországon, hanem, hogy mikor lesz. És mennyire vagyunk rá felkészülve?
A tigrisszúnyog egyre több meglepetéssel szolgál, hiszen a frissen behurcolt fajok viselkedése gyakran változik az alkalmazkodásuk során. Az eddigi tapasztalatok szerint Európában tavasszal, nyár elején még alig érzékelhetők, majd az augusztusi csúcs után egész október végéig velünk maradnak, télre eltűnnek.
„Spanyolországi adatok alapján viszont idén már felnőtt alakban, aktívan töltötték az egész telet, és itthon is volt vagy féltucat észlelés az év leghidegebb hónapjaiban, illetve februárban ők is elkezdtek tömegesen ébredezni” – fogalmaz a biológus.
Ez a faj leggyakrabban emberi vért szív, élete során legfeljebb néhány száz méter sugarú körben mozog, magyarán közöttünk él és szaporodik. Rengeteg tenyészhelyet talál a kint hagyott autógumikban, talicskákban, vödrökben, tálkákban, pontosabban a bennük összegyűlt esővízben.
A kutató hangsúlyozza, hogy a tigrisszúnyog elleni védekezés csakis egyéni és közösségi erőfeszítésekkel működhet. A kertünkben tenyésznek, ahova a biológiai gyérítés nem jut el, és nappal aktívak, az esti órákban végzett kémiai gyérítés, permetezés, ködölés idején védett helyen lapulnak. Csakis az apró víztestek felszámolása lehet hatékony – kiirtani nem tudjuk őket, de egyedszámukat alacsonyan tarthatjuk.
Aki tenni akar ellenük, az hasznos tippeket, tanácsokat talál a VNL kutatói által üzemeltetett Pécsi szúnyog Facebook-oldalon.
via 24.hu
