Már 770 ezer magyar él külföldön, a jelentős számban hazatérők jótékonyan oldanák a munkaerőpiac feszességét, valamint más nemzetgazdasági előnyökkel is járna. Azonban sem a magyar kormánynak, de egyetlen más hasonló helyzetben lévő EU-s országnak sincs egységes programja, amely a külföldön dolgozók hazahozatalát segítené – írja a Népszava.
Az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös kutatásuk nyomán összeállítottak egy szakpolitikai javaslatcsomagot, amely a külföldön dolgozó magyarok egy részének hazacsábítását segíthetné. A VOSZ szerint a kutatás célja, hogy az el- és visszavándorlás egyensúlya megmaradjon, jelenleg ugyanis évente közel annyian távoznak az országból, mint ahányan visszajönnek.
A személyes interjúk során a kivándorlás okaként 70 százalékuk említette a kiszámíthatatlan magyarországi jövőt, 58 százalék a kedvezőtlen politikai helyzetet, 53 százalék a hazai mentalitást és 44 százalékuk az anyagi okokat. Ezek a problémák mérgezik a magyar mindennapokat, aminek javarészt a mostani kormány és politikai rendszer az oka, és amíg ez nem változik meg, nehéz hazacsábítani a magyarokat vagy növelni a visszatérők számát.
Az ENSZ adataira alapozott kutatás és becslés szerint az 1990-es rendszerváltáskor 400 ezer magyar élt külföldön, 2023-ra ez a szám 770 ezer főre emelkedett. A legnépszerűbb célország Németország 220 ezer fővel, majd 80-80 ezer fővel Ausztria és Nagy-Britannia következik. Őket nem egyszerű hazahozni, mert a többségük (72 százalékuk) jól érzi magát akár munkavállalóként, akár már állampolgárként – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója.
