Júniusban indul az otthonfelújítási program, alapanyag van elég, szakember már kevésbé

Az április 5-én bejelentett és júniusban induló új otthonfelújítási támogatás már az energiahatékonyságot is szem előtt tartja. Ha a klímasemlegességet Magyarország komolyan akarja venni, sokat kell költeni rá, viszont rengeteg pénz megspórolható egy korszerű épülettel.

A KériBádog tetőszakértői szerint az otthonfelújítási programot az építőipari szakma és a környezetvédők is pozitívan értékelik, de még hiányoznak a részletszabályok. Ami biztos, hogy azok az ingatlantulajdonosok igényelhetnek hatmillió forintos kamatmentes hitelt, akiknek 1990-nél korábban épült és gázhálózatra csatlakozott családi házuk van.

A hitelhez egymillió forint önerőt kell felmutatni, a hatmillió forint részben vissza nem térítendő támogatás is: attól függően, hogy az ingatlan az ország melyik járásában van, 2,5–3,5 milliót elenged a hitelező. A hitel visszafizetésére nyolc év van, a havi törlesztője így 25–36 ezer forint lesz.

Az Energiaügyi Minisztérium 109 milliárd forintot szán a programra, ebből nagyjából 20 ezer ingatlan energetikai célú felújítása valósulhat meg. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) korábbi számításai alapján azonban ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon, évente 100-130 ezer lakást kellene így felújítani.

Pálffy Anikó, a Mehi szakmai vezetője szerint a következő években még több ilyen program kell, bíznak abban, hogy minden évben meghirdetnek majd hasonlót, amibe a társasházakat is bevonják. Hosszabb távon az Európai Unió elvárása is az, hogy az épületek nagyon alacsony energiafelhasználás mellett a közelben, vagy helyben megtermelt megújulóenergia-forrásból fedezzék az igényeiket.

A felújítási programmal jól járhatnak azok, akik gázkazánnal fűtenek. Az Európai Unió egyre szigorúbb szabályokat hoz a fosszilis tüzelésű kazánokra, 2025-től egyáltalán nem támogatják már a hatékonyabb működésű kondenzációs kazánokra való váltást, nem lesz elszámolható a kazáncsere, sőt a tagállamok pár éven belül akár megtilthatják a beszerelésüket.

Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és az Újház Zrt.-nek az elnöke szerint az új, energiahatékony gázkészülékek használata is előrelépést jelent az orosz gáztól való függetlenedésben.

A kiírás követelményeinek rengeteg lakás megfelelhet, csak Kádár-kockából 800 ezer – 1 millió lehet, és ebből biztosan van néhány százezer, amelyet gázzal fűtenek. Az egyelőre még nem világos, hogy milyen hitelbírálati módszereket alkalmaznak majd a programban, a Mehi feltételezi, hogy jelzálogot jegyez majd be a bank, így a 7,5 millió forintnál kevesebbet érő ingatlanok eleve kicsúsznak a pályázók köréből.

A hitelt csak azok kaphatják meg, ahol legalább 30 százalékos lesz az energiamegtakarítás a kiinduló állapothoz képest. „A hétmillió forintos összeg egy Kádár-kockánál elég arra, hogy hozzák a 30 százalékot. Egy padlásfödém-szigetelés költséghatékony intézkedés, például ablakcserével kombinálható” – mondta Pálffy Anikó, a Mehi szakmai vezetője.

Az építőipari szakma szerint nem ártana a lehető leghamarabb tisztázni még néhány részletszabályt. „Egy ideje alacsony a kereslet az építőanyagok iránt, és a kivárás miatt a következő majdnem két hónapban még inkább földbe állhat. Júniusban viszont egyszerre hatalmas igény zúdul a piacra, és bár semmilyen érintett építőanyagból nincs hiány, az igények kielégítésben lehetnek logisztikai nehézségek” – tette hozzá Juhász Attila.

A szakma szerint előnyös lenne, ha már a pályázat kihirdetési napja, azaz az április 5. után vásárolt építőanyagok is elszámolhatók lennének, így már most elkezdődhetnének a beszerzések, és tompítható lenne a piac hullámzása.

Juhász szerint az jelenthet majd gondot, hogy a felújításba belevágók nem találnak majd elegendő szakembert, egyszerre nem lesz elég épületgépész, homlokzati hőszigetelő és nyílászáró-beépítő.

Annak a modellezésére, hogy az elérhető hitelből milyen munkákat fognak megrendelni a pályázók, még az ÉVOSZ sem vállalkozna, de Juhász szerint egy hagyományos téglaépítésű házon a 30 százalékos energiahatékonysági javulás már a homlokzat- és födémszigeteléssel elérhető – ha pedig ez kiegészül nyílászárócserével, akkor az 50 százalékos fűtés-hűtési energiamegtakarítás is reális. Kifejezetten hiányos hőszigetelés esetén a födém szigetelése 20-30 százalék, a homlokzati hőszigetelés 30-40 százalék, az elavult nyílászárók 15-20 százalékos hőveszteséget is okozhatnak.

via Telex